Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)

Cserna Anna: A tudós mecénás, Apponyi Sándor gróf (1844-1925) végrendelete

Apponyi Sándor gróf (1844-1925)

(Gróf Apponyi Sándor emlékezete. Bp., 1926. 36/a. p.)

Csendes és harmonikus életet élt feleségével, Eszterházy Alexandra grófnővel, akivel szinte gyerekkoruk óta ismerték egymást. 1878-ban kötött házasságukat csupán a gyermektelenség árnyékolta be. Eszterházy Alexandra megértő társként támogatta férjének a kedvtelésen túlmutató gyűjtőszenvedélyét, tudománypártolását, és a régészet felé fordulását. Mindketten felkarolták az 1881-ben Lengyelre tudományos ambícióval érkező fiatal papot, Wosinsky Mórt, aki szabad bejárást kapott a gróf híres könyvtárába, amelynek falai között önműveléssel szerezte régészeti ismereteinek nagy részét. Apponyi is kutatói kíváncsisággal kezdett a régészet tanulmányozásába. Dotálta a pályája elején lévő Wosinsky Mórt tanulmányaiban és tudományos műveinek a kiadásában. Említésre méltó, hogy a régész pap fő művében „Az őskortól a honfoglalásig” című nagyszabású régészeti tanulmánykötetének rajzait a grófné készítette. Apponyi Sándor Wosinsky számára lehetővé tette, hogy a birtokán régészeti kutatást folytasson, megismertette őt a kor kiváló történészeivel és régészeivel, bevezette abba a világba, amelynek elismert kutatójává vált. Wosinsky Lengyel község területén első alkalommal a Töröksáncnak nevezett helyen végzett ásatásokat, amelynek során mindösszesen egy cserépdarabka került elő, amelyet Wosinsky Mór tévesen népvándorlás korinak tulajdonított. Később, alaposan tanulmányozva a hazai és külföldi irodalmat, döbbent rá, hogy egy őskori erődítményt talált, amelynek népességét a szakirodalom ma a „Lengyeli kultúra” néven jegyzi. 7 évi kutatás nyo■ 245 ■