Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Récsei Balázs: Egyesületekkel egy bordély ellen. Marcali, 1924-1925
dó bordélyház tulajdonos, hanem az átellenben levőt. És azáltal, hogy átellenben lesz a bordélyház az ő házának értéke nagyon csökken. Innen van a nagy sírás és lótás-futás. ”38 A hivatalos iratokban egy 1925. április 25-én kelt, helyettes főügyészi levélben találkozhatunk annak első felvetésével, hogy .a hatóságnak vizsgálat tárgyává kell tenni azt, hogy fennforognak-e olyan körülmények, melyek ily üzlet nyitását a köz érdekében kívánatosnak tartanák-e?”39 Dr. Gáspár Imre vármegyei főorvos áprilisban, bár jogilag és egészségügyi szempontból megfelelőnek tartotta az új bordélyházat, a feltételezett kereslet hiánya miatt ellene foglalt állást: „Ami a bordélyház engedélyezését illeti, az valóban nem ütközik a vármegyei szabályrendelettel, azonban a felállítás »szükségességét« nem teszi kérdés tárgyává. Marcaliban sem katonaság nincs, az nem ipari, sem kereskedelmi pont, nincs semmi olyan intézménye, ahol nagyobb számú - nőtlen férfi volna. Így a bordélyház felállításának engedélyezését »szükségesnek« nem látom.’40 Az alispán 1925. május 1-jén a vármegyei tiszti főorvos szakvéleménye alapján semmisítette meg a főszolgabíró által kiadott engedélyt,41 és döntését Somogy Vármegye Törvényhatósági Bizottsága is megerősítette.42 Az elutasítás után Kucsera Erzsébet ügyvédet fogadott, és fellebbezésében tételesen cáfolta a kifogásoltakat: „Végül - a közerkölcs szemüvegén át vizsgálva az ügyet sem lehet kifogást emelni a bordélyház illetve annak megnyitása iránt. Ne féltse ugyanis a hatóság az erkölcsöket akkor midőn Marcaliban a bordélyház megnyitása a hatósági orvosok szerint nem csak erkölcsi, de egészségügyi okokból is szükséges!”43 Ez idő tájt újabb egyesületek is tiltakoztak a bordélynyitás ellen. A Szociális Missziótársulat Marcali Szervezete, a Marcali Gazdakör, valamint egy testület, a Marcali és Vidéke Általános Ipartestület is dr. Strausz közbenjárását kérte a bordélyház betiltásához. A képviselő 1925. július 4-én dr. Rakovszky Iván belügyminiszterhez fordult, és nyomatékosan kérte, utasítsa el a bordélyos fellebbezését.44 Kucsera Erzsébet ügyvédjével júliusban a belügyminisztériumhoz fellebbezett. Az indokai között hangsúlyozta, hogy „... semmi olyan ok nem merült fel, amely közegészségügyi és rendőri szempontból akadálya lenne .. .”45 az engedély megtartásának. A hatóság nem mérlegelheti a bordély erkölcsi hatását az engedélyezéskor: „A törvényhozó bölcsességét nincs joga a végrehajtó hatalomnak, sőt szűklátókörű helyi hatalomnak felülbírálni és prüdériából elrontani, amit az bölcsen megalkotott. ”46 Kiemelte, hogy a vármegyében Marcali az egyetlen népesebb település, ahol nem működik bordélyház, amivel pedig a titkos kéjelgést és a vele járó nemi betegségek elharapódzását lehetne érdemben csökkenteni.47 38 Uo. 39 SML Alisp. Közig. ir. sz. П./1925. 40 Uo. 41 SML Alisp. Közig. ir. 11.731/1925. 42 SML Alisp. Közig. ir. 12.056/1925. 43 SML Alisp. Közig. ir. 15.127/1925. 44 SML Alisp. Közig. ir. 159/1925., 31.050/1925., sz. n ./1925. 45 SML Alisp. Közig. ir. 22.238/1925. 46 Uo. 47 Uo. ■ 240 ■
