Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)

Récsei Balázs: Egyesületekkel egy bordély ellen. Marcali, 1924-1925

Az alispán szeptember közepén terjesztette fel a belügyminiszterhez az ügy iratait, közöttük az engedély megvonását kérő javaslatát.48 Az ügy végleges lezárására 1925. november 27-én került sor. Ekkor kelt a belügyminisztérium azon levele, amelyben jóváhagyták az elutasító döntést, mégpedig azzal az indokkal, hogy a törvény értelmében . közigazgatási ügyekben harmadfokú határozat ellen fellebbvitelnek helye nincs.. .”.49 Marcaliban legális bordély nem működhetett.

ÖSSZEGZÉS

A helyi és járási elöljárók kétszer is gyorsan engedélyezték Marcaliban a bordély működését, részben mivel más hasonló településen is működtek ilyen házak. Az ingatlanuk értékét féltő szomszéd (ok) állhatatos tiltakozását végül is siker koronázta. Megismerkedhettünk az ellenérdekelt felek erkölcsi és/vagy ilyen köntösbe bújtatott gazdasági érveivel és a döntési mechanizmus felülről befolyásolt útjával. Minden közigazgatási szintet bejárt az ügy, ugyanazokat a tényeket, körülményeket a különféle közigazgatási vezetők megfelelőnek, illetve bordélynyitásra alkalmatlannak minősítették. Azonban olyan széles társadalmi rétegeket, illetve illusztris személyeket sikerült a bordélyt ellen aktivizálni, hogy a fellebbviteli szinteken az engedélyt sorra visszavonták. Úgy tűnik, dr. Rótt Nándor veszprémi püspök fellépése önmagában nem bizonyult elégségesnek, ám a marcali választókerület nemzetgyűlési képviselője, dr. Strausz István erőteljes lobbizása viszont meghozta az eredményt. Nehéz lenne megítélni, hogy a négy marcali egyesület tiltakozása mennyire befolyásolta a végső döntést, de a tőlük elvárhatót megtették. Az egyéni és egyesületi bordélyellenes mozgalom valószínűleg csak politikusi segítséggel érhetett célhoz. Az adott, tekintélyelvű korszakban is a politikusok érdekérvényesítő képessége volt a legerősebb. Marcali így bordély és legális „szabad szerelmi foglalkozásúak” nélkül maradt. E tény közegészségügyi hatásainak vizsgálata jelen írás keretein kívül esik.

48 SML Alisp. Közig. ir. 23.238/1925.

49 SML Alisp. Közig. ir. 159/1925.

■ 241 ■