Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Csombor Erzsébet: Nincs új a nap alatt. Polgármester-választás Esztergomban az 1. világháború árnyékában
Lapjá’’-Ьап. A kiírás tartalmazta a minősítési elvárásokat, az állással járó illetményeket, a kérvény benyújtásának helyét, idejét és módját és azt, hogy a pályázattal megjelölt állások betöltésével esetleg megüresedő állásokra is lehet pályázni. A pályázati határidő legkevesebb 15 nap volt, a pályázatot a képviselő-testületnek kellett címezni. VIMMER IMRE POLGÁRMESTER MEGVÁLASZTÁSA ÉS NYUGDÍJAZÁSA, 1914-1915 1913 őszén képviselő-választásokra készült Esztergom.7 Néhány esetet kivéve újra a régi képviselők kaptak bizalmat, és az 1913. december 31-én megalakult új testületre várt a tisztújítás lebonyolításának feladata. Nagy tekintélynek örvendő képviselők már év elején megkeresték Vimmer Imre polgármestert, hogy tárgyaljanak vele a tisztség sorsáról.8 Kérésükben tolmácsolták mind a város, mind a képviselők részéről felé megnyilvánuló bizalmat, és arra hivatkoztak, hogy így lehetősége nyílik befejezni a már elkezdett nagyszabású és előrehaladott városi műveket (árvízvédelem, közvágóhíd stb.). Az ekkor már 14 éve hivatalban lévő, ám az utóbbi időben betegeskedő Vimmer Imre méghatottan fogadta a felkérést és igent mondott. Az eseményről hírt adó „Esztergomi Friss Újság” tudósítója megkönnyebbülten jegyezte meg, hogy elhárult a veszély, és remélhetőleg mire újra aktuális lesz a választás, már kialakul az egységes álláspont az új polgármester személyét illetően.9 A megjegyzés alapján biztosra vehető, hogy a polgármester egészségi állap«ta miatt a város vezető rétegében megfogalmazódott az igény új polgármester megválasztására, de a személyben nem tudtak dűlőre jutni. Az újsághírekből nem derül ki, hogy a háttérben milyen érdekcsoportok munkálkodtak, de bizonyára helytálló az a megállapításunk, hogy Vimmer Imre személye és tevékenysége elfogadott a városban, és úgy látszott, hogy újraválasztásával az ellenségeskedésből és széthúzásból származó zűrzavart sikerül elkerülni. Esztergom 1914- április 7-én tartotta rendes, 6 évente esedékes tisztújító közgyűlését, amelyen a szabályszerűen, pályázaton meghirdetett állásokat ismételten a korábbi tisztviselők nyerték el.10 11 Hamarosan azonban városházi visszaélésekről, hiányzó pénzekről, fegyelmi vizsgálatokról szóltak a helyi sajtóban megjelent cikkek. A házi pénztámokot, a főszámvevőt és a házi pénztári ellenőrt felfüggesztették, munkájukat helyettesítők látták el. 1915-ben az adópénztárban is hiány mutatkozott a pénztámokhelyettes rossz kifizetései miatt, és a vétkest fegyelmivel szintén felfüggesztették. A háború kitörését követően a tisztviselői karból is hívtak be személyeket. Az ő, és a felfüggesztések miatt kieső dolgozók hiánya a munkában óriási elmaradást, károkat és az ügyintézésben áldatlan állapotokat eredményeztek. „Nagy botrány volt a pénteki közgyűlésen, ugyanis kiderült, hogy az 1915. évre az adókönyveket nem fektették fel, így senki nem tudja mennyi községi adót is kellene fizetnie.”" A testület határozata szerint a munkát sürgősséggel kell elvégeztetni, ugyanakkor az ügyet az Ellenőrző Bizottság vizsgálja meg és kezdeményezzen fegyelmi eljárást a mulasztók ellen. Az általános elégedetlenség hatására az alispán fegyelmi vizsgálatot rendelt el a tanács tagjai ellen, amely érintette a polgármestert, a főügyészt, a főjegyzőt és a tanács7 A nagy nap. A választások eredménye. = Esztergomi Friss Újság (továbbiakban: EFÚ), 1913. nov. 28. 1. p. B Vimmer Imre 1899. november 15. és 1915. decemberló. között töltötte be a polgármesteri hivatalt. 9 A polgármesteri állás. = EFÚ, 1914. jan. 4- 1. p. 10 KEML Esztergom rendezett tanácsú szabad királyi város iratai. Ülésjegyzó'könyvek (továbbiakban: Ktjkv.) 57/1914. 11 Mi Újság? Egyáltalán nem dolgoztak. = EFÚ, 1915. dec. 5. 1. p. ■ 219 ■
