Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Márfi Attila: Széljegyzetek Vasváry Ferenc pécsi jogászprofesszor "Naplóm". A szentháromság nevében!" című kötetéhez
Amerikai Szőlőtelepé tói megvásárolt tőkék típusát, árát és telepítési módját is papírra vetette. Édesapja 1905. június 6-án történt elhunyta után a Király utcai Vasváry-ház teljes jogú tulajdonosaként az eddig elmaradt tatarozások, átépítések és egyéb belső lakrészfejlesztések mindenapjainak részét képezték, amelyekkel kapcsolatos munkálatokról, az iparosokkal kötött megállapodásokról, a kor technikai elvárásairól is képet kaphatunk. Ez azért sem elhanyagolható, mert a jeles műemléképület ma is a város egyik büszkesége, így története és jelentősége szorosan összefonódik a város polgári kori értékteremtő folyamataival, amelynek nyomán a Vasváry-palota történetéhez, belső berendezéséhez, akkori használatához a legautentikusabb forrásból kaphatunk fontos információkat. Az épület valamennyi helyiségen végigkalauzolja az olvasót, részletesen leírva a belső miliőt, amelynek alapján akár reprodukálni is lehetne az egykori lakrészeket. Gyakran tartottak itt társas összejöveteleket, sokszor látta vendégül itt barátait, jogakadémiai tanártársait, több egyesületi összejövetel színhelye is volt a Király u. 22. szám alatt álló épület. Természetesen a Vasváry-teleppel együtt elsősorban a családi összejövetelek és rendezvények helyszíne a két jeles épület: társas zsúrok, kártyapartik, név- és születés- napi ünnepek, eljegyzések, esküvők helyszínei is. Ilyen alkalmakkor a feljegyzések a berendezések, a felszolgált ételek és italok típusát, a szervírozás tárgyi kellékeit, a megjelent vendégek öltözetét is rögzítette, mégpedig az ülésrenddel együtt. E feljegyzések segítségével bármikor rekonstruálható egy korabeli polgári társas összejövetel. Visszafogott közlésmődja ellenére is megismerkedhetünk Pécs kulturális és társasági életével. A naplóíró gyakran járt társaskörökbe, így a Nemzeti Kaszinóba, az Aranyhajó fogadóba, a Scholtz-féle sörcsarnokba, a Katholikus Körbe, a Pécsi Jótékony Nőegylet székházába, kávéházakba, éttermekbe és polgári szalonokba. Alapos leírásainak köszönhetően képet kaphatunk a bálok rendezéséről, táncrendekről, kártya- és egyéb társasjátékokról, a különböző társasági szokásokról, vizitekről, udvariassági látogatásokról is. E rendezvényeken gyakran felszólalt, és e köszöntő- és megnyitóbeszédek is belekerültek a naplóba. Érdekesség, hogy a századfordulótól kezdve egyre nagyobb figyelmet szentelt a karácsonyi ünnepkör megörökítésének, így közvetlen ismeretekkel rendelkezünk az ünneplésekről is. A város egykori szórakozó és társas helyeit járva nem kerülték el figyelmét az általa fogyasztott ételek és italok árai sem, hiszen gyakorlatilag minden ilyen jellegű közlésénél feljegyezte legkisebb kiadásait is. Természetesen a fogyasztott ételeket és italokat is felsorolta, amely jegyzetek a személytelen közlések ellenére közel hozzák ezt, a ma már letűnt korszakot. Gyakran járt felolvasóestekre, egyesületi rendezvényekre, sőt több egyesületnek is tagja volt. Ezért a város életében fontos szerepet játszó egyesületek életbe is bepillanthatunk, ahogy a színészet világába is. Az 1886-ban Somogyi Károly alapította Paszínkörben és az 1895 októberében átadott Pécsi Nemzeti Színházban többször is megfordult. Ezeket az alkalmakat sorszámozta is, miközben pontosan közölte minden, általa látott színdarab szerzőjét és szereposztását is. A helyi sajtóval is jó kapcsolatokat ápolt, így gyakran közölték cikkeit, tárcáit. Naplójegyzetei a helyi és az országos társadalmi-politikai történések hátteréről is adnak támpontokat. Olyan érdekes eseményekről is értesülhetünk, mint az első pécsi léghajó megjelenése, az első repülési kísérlet, de beszámolt a Pécsre látogató panorámá- sok, mutatványosok és cirkuszok produkcióiról vagy éppen az 1901. évi királylátogatásról és annak szervezési hátteréről is. Kiemelten kell megemlíteni az 1907-ben lezajlott ■ 197 ■
