Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Márfi Attila: Széljegyzetek Vasváry Ferenc pécsi jogászprofesszor "Naplóm". A szentháromság nevében!" című kötetéhez
SZÉLJEGYZETEK VASVARY FERENC PÉCSI JOGÁSZPROFESSZOR „NAPLÓM. A SZENTHÁROMSÁG NEVÉBEN!"' CÍMŰ KÖTETÉHEZ ■ Márfi Attila A VASVÁRY CSALÁD V asváry Ferenc jogászprofesszor a polgárosodó Pécs olyan kiemelkedő családjának egyik sarja, amelynek tagjai számos értékkel gazdagították városunk gazdasági és kulturális életét. A család eredetileg Traiber néven több mint 300 évre vezette vissza osztrák és bajor eredetű családfáját. A 17. században már Magyarországon éltek, és 1688-ban I. Lipót magyar nemességet adományozott nekik.2 Ekkor Sopronból Tolna vármegyébe költözött a népes család egyik ága. A három Traiber fiú - János, Pál és Imre - közül János Bonyhádon telepedett le vaskereskedést nyitva, majd 1812-ben Pécsett vásárolt hasonló üzletet, amelyet fiának, Lipótnak adott. Az ő fia Traiber György, aki ezt az üzletet 17 éves korában, 1856-ban átvette, és akinek nevéhez fűződik a család pécsi letelepedése és értékteremtő szerepvállalása. György 1870-ben vette feleségül a pécsi aranyműves Rüffer József leányát, Máriát. A családnak öt gyermeke született: Ferenc 1872-ben, Vilma 1874- ben, Irma 1875-ben, Flóra 1879-ben és Dóra 1882-ben. A család 1882-ben Vasváryra változtatta nevét, utalva ezzel fő tevékenységükre. Már a házassága elején a családfő nagyszabású vállalkozásokba kezdett, és a Király utcában lévő kereskedésük mellett számos fióküzletet is működtettek. 1884-ben a közeli szkókói (ma: Pécs) szőlőskertben tekintélyes külsejű magánvillát építtetett, amelyben óriási, 1296 tételből álló Zsolnay-gyűjteményt halmozott fel. A villa a Vasváry-telepnek nevezett terület központjául szolgált, és ma az Magyar Tudományos Akadémia pécsi székháza. A híres Vasváry-telepen szőlőskert, kiválóan felszerelt pincészet, gyümölcsös és rózsakert is volt.3 A jeles család a 19. század végére a város egyik legtehetősebb, legbefolyásosabb polgári famíliájának számított. Vasváry Ferenc a család első gyermekeként 1872. november 22-én született, és elemi iskolái után a helyi ciszterci főgimnáziumban érettségizett 1892-ben. Ezt követően jogi tanulmányait a Pécsi Püspöki Joglyceumban (Jogakadémia) végezte 1896-ig, majd 1898- ban a budapesti egyetemen fejezte be. 1898 nyarán rövid ideig aljegyzőként a Zombori (ma: Sombor, Szerbia) Királyi Törvényszéken, ám néhány hónap múlva már Pécs város árvaszéki ülnökként dolgozott, 1900 októberében pedig Hetyei Sándor pécsi püspök a Joglyceum római jogi tanszékére nevezte ki. Hosszú évekig oktatta itt a római jogot, de a hozzá legközelebb a közigazgatási jog állt. Végül 1907 elején a magyar közigazgatási jog és statisztika nyilvános rendes tanárává nevezték ki. Tudományos tevékenysége is ezen a területen bontakozott ki. Számos publikációja, kéziratban fennmaradt értekezései mellett 1 2 3 Vasváry Ferencz: Naplóm. A szentháromság nevében. Szerk. Balogh Ágnes, Márfi Attila, Schweitzer Gábor. Pécs. 2013. 584 p. Pécs Lexikon. 2. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, 2010. (továbbiakban: PL, 2010.) 378. p. Uo. ■ 193 ■
