Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)

Márfi Attila: Széljegyzetek Vasváry Ferenc pécsi jogászprofesszor "Naplóm". A szentháromság nevében!" című kötetéhez

az alábbi fontos műveket jelentette meg: „A magyar közigazgatás központi alapszervei” 1902-ben, a „Bevezetés a magyar közigazgatási jogtudományba” 1906-ban, „A magyar közigazgatási perrendtartás vezérfonala” pedig 1907-ben látott napvilágot.4 1943-ig tartó hivatali működése során 1927-tó'l 1928-ig a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem rektori teendőit is ellátta, de számos fontos szakmai és közéleti szerepet is vállalt aktív műkö­dése során. 1952. január 7-én halt meg Pécsett, életének 80. életévében. Terjedelmes kéziratai és feljegyzései közül kiemelkednek naplójegyzetei, amelynek elsó' része a Pécsi Tudományegyetem Alapítvány támogatásával 2013-ban jelent meg Pécsett. A NAPLÓRÓL Vasváry Ferenc feljegyzéseiben elsősorban a közvetlen családja, hivatása, hitélete és természetesen a város korabeli mindennapjai elevenednek meg. Hangsúlyozandó, hogy korántsem esszészerű, átfogó, vagy érzelmi megközelítéssel és szubjektivitással átélt írá­sok ezek, ám egy egészen más megközelítést és értékrendet ismerhetünk meg e legap­róbb részletekre is kiterjedő' adatszerű írások segítségével. Talán nem érdektelen, mieló'tt ennek a naplónak fó'bb sajátosságait felvázolnánk, ha az egykori tanítvány, Arató Jenő „Életem” című naplójegyzeteiből idézzük fel a nagyhírű professzorról írt, nyilván szubjek­tív sorait: „Satnya, vékony alakján csak úgy lóg a rossz, gyűrött ruha, szakállas, pápaszemes arcából két ijedt szem tekint a világba. Hirtelen beszéde, kalimpáló gesztusai mosolyt keltenek. Van lényében valami komikusán professions. De nem közönséges ember, csodálatos memóri­ával rendelkezik, elméje rengeteg adatott halmoz fel a tudományok minden ágából. Valósággal polihisztornak lehet mondani, beszél jóformán minden európai nyelven. Túlságosan sokat bí­belődik a részletekkel, adatokkal ahhoz, hogy valami összefüggő nagy művet tudjon alkotni. Egyetlen könyve jelenik meg, egy közigazgatási jog. Egyébként élete felaprózódik akadémiai elő­adásai, különböző társadalmi egyesületekben kifejtett tevékenysége és elsőrangúan karban tar­tott szép szkókói szőlője között. Agglegény, régi pécsi „tüke” család sarja, ezért a városban nagy a tekintélye; tagja a törvényhatósági bizottságnak és ünnepélyes alkalmakkor mindig ő mondja az ünnepi beszédet, egy nagy elmének gondolatokban gazdag megnyilvánulásai ezek a beszédek.5 E sorokból néhány gondolat és megközelítés - az akkurátus pontosság, a háttérbe hú­zódás, a kivételes szellemi képességek - jól jellemzik azt az embert, aki szintén hosszú évtize­dekig vállalta, hogy írásaival korának, és városának egyik krónikása lesz. E jegyzetek jófor­mán kerülik az egyéni érzelmeket, és hűvös tárgyilagossággal jegyzik le az általa fontosnak vélt eseményeket, főleg azok adatait. Ugyanakkor nem rugaszkodnánk el a valóságtól, ha a naplójegyzetek egy részét adattárnak minősítenénk. A „Naplóm a Szentháromság nevében” kezdetű naplójegyzeteket Vasváry kissé rendhagyó módon a naplóíró vallásosságáról, hitéle­téről is tanúskodva Ádám és Éva megteremtésétől kezdte a bejegyzéseket, jelezve minden teremtett lény összetartozását és közös eredetét. Ezt követően rövid, a családjára vonatkozó adatokat is közöl 1507-től, családja 17. században Magyarországra telepedéséról és a közvet­len felmenők születési és halálozási adataival folytatja, majd Vasváry (Traiber) Ferenc 1872. november 21-én történt születésétől a „Gyermekkorom” bejegyzés alatt 1886-ig testvérei születéséről, hitéletéről és iskolai előmeneteléről olvashatók rövid bejegyzések. 4 PL, 2010. 379. p. 5 Máifi Attila: A boldog békeidők utolsó évei Pécsett. Arató Jenó visszaemlékezései, 1909-1914- 2. rész. = Pécsi Szemle, 2008. 2. sz. [nyár] 65. p. ■ 194 ■

Next

/
Thumbnails
Contents