Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Željko Holjevac: Mítosz és valóság között. Khuen-Héderváry Károly (1849-1918) horvát bár
mítosz es valosag kozott. KHUEN-HÉDERVÁRY KÁROLY (1849-1918) HORVÁT BÁN ■ Zeljko Holjevac BEVEZETÉS „Mindenki meg van győződve arról, hogy ez a tizennyolc éves báni időszak a politikai és kulturális élet ismert eseményeivel a nép politikai és kulturális életében berögződött, és arról is, hogy az alkirálynak az volt a sorsa, hogy évek hosszú során át nagyon fontos politikai és kulturális műveket alkosson, vagy segítsen alkotni, és a horvát történelem hosz- szú ideig megőrizze emlékét.”1 - írta Martin Polic (1850-1903) „Bán Dragutin gróf Khuen-Héderváry i njegovo dóba” (Khuen-Héderváry Károly gróf bán és kora) című könyvében, amelyet 1901-ben Zágrábban publikált. Ezzel a mentegető értékeléssel ellentétben Franko Potocnjak (1862-1932) „Postenje i moral pod vladom Dragutina grofa Khuen-Eledérvaryja u Hrvatskoj” (Becsületesség és morál Horvátországban Khuen-Héderváry Károly gróf kormányzása alatt) című röpiratában, amelyet 1898- ban Növi Sadon nyomtattak ki, nagyon éles kritikával illette őt: . ma Horvátországot és Szlavóniát egy, a magyar pártból létrejött bűnbanda kormányozza, amelyet Khuen Károly gróf, egy gazember és erkölcsileg alkalmatlan személy vezet, és amely a bánság területén élő népet rendkívül elszegényítette és az értelmiséget demoralizálta."1 2 Ma, több mint 1 évszázaddal később, a horvát történetírásában még mindig nem készült tudományos monográfia erről a vitatott történelmi személyiségről, aki az Osztrák-Magyar Monarchián belül Horvátországban és Szlavóniában 1883-tól 1903-ig, azaz 20 éven keresztül, gyakorolta a hatalmat, jóllehet neve viszonylag gyakran előfordul cikkekben és könyvekben. A koráról alkotott összkép a horvátok közemlékezetében még mindig nagyon terhelt az öröklött közhelyek fekete-fehér példáitól, például az úgynevezett magyarosítástól. Éppen ezért jelen munka célja és rendeltetése egy arra irányuló kísérlet, hogy a kérdést - miszerint mi a mítosz és valóság Khuen Héderváry Károly horvát bán uralmában, továbbá melyek voltak ennek okai és háttere Horvátországban és Szlavóniában az 1880-as években - megtárgyalja. KHUEN BÁN FELLÉPÉSE HORVÁTORSZÁGBAN ÉS SZLAVÓNIÁBAN A számos horvát városban és faluban 1883-ban történt magyarellenes zavargások után Khuen Héderváry Károly grófot, egy szlavóniai arisztokrata nagybirtokost neveztek ki bánnak az úgynevezett Horvátország-Szlavónia-Dalmácia háromegy királyságba. Tulajdon1 Polic, Martin: Ban Dragutin gróf Khuen-Hederváry i njegovo dóba. Zagreb, 1901. (továbiakban: Polií, 1901.) III. p. 2 Potocnjak, Franko: Postenje i moral pod vladom Dragutina grofa Khuen-Hedérvaryja u Hrvatskoj. Növi Sad, 1898. 66. p. ■ 177 ■
