Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Bariska István: Utca- és térelnevezések Kőszeg 1839. évi térképén
A felsorolt nevek közül tehát kurziváltuk azokat, amelyek nem utcanevek, hanem helymeghatározók és iránymutatók. A felsoroltak 41%-a került ebbe a kategóriába. Ezek a telekkönyvi térképen nem szerepelnek, de a telekkönyvben igen, miután Kovatsits listás nyilvántartást vezetett róluk. Jórészüket meg is tudjuk határozni, azaz meg tudjuk mondani a városban elfoglalt topográfiai helyüket. Ezekre a későbbiekben visszatérünk, mégpedig oly módon, hogy az utcanevek elemzésénél az adott helyen megjelöljük ó'ket. Névtelen utcák voltak, pontosabban félúton ahhoz, hogy utcanévvé váljanak. Ilyen volt példának okáért aló. számmal jelzett Utza á Temető hosszat Artner János Úr kertje sarkáig. Karl Schuberth, a Kőszegi Rajziskola tanára 1819-ben a Magyar Királyi Helytartótanács felkérésre szerkesztette meg Kőszegre érkező posta- és kereskedelmi utak térképét, amely térképet félrevezető címmel látták el. A Postrasse nach Rechnitz ugyanis azt sugallja, hogy a mappa a rohonci postaúttal foglalkozik. A térkép ugyanakkor egyértelműen igazolja, hogy Kőszegről Rohoncra (ma: Rechnitz, Ausztria) nem posta-, hanem kereskedelmi út (Commercial-Strasse) vezetett.5 Schuberth térképe azonban így az első olyan dokumentum lett, amely rendszerezte a két külváros és a belváros utcaneveit is. Külön kiemelte, hogy az akkor még álló vámkapukon túl milyen új utcák nyíltak, és az új utcákban álló házak és telkek tulajdonosait is megnevezte. A nyugati vámkaput Rechnitzer Thor-nak, Rohonci-kapunak nevezte. Azon túl a hegyek felé, az akkor már álló temető mellett vezetett az az utca, amelynek bal oldalán az utolsó telek tulajdonosa valóban Artner volt. A Rohonci-kapu és Artner János kertje közötti szakaszt még Kovatsits sem nevezte utcának, de meghatározta, hogy az Utza á Temető hosszat fut. Az 1898. évi Kogutowicz-féle térkép még Rohonczi utczának nevezi ezt a részt, de ma már Temető utca a neve.6 A szakasz-meghatározásból tehát végül utcanév lett, azaz a névtelen utca nevet kapott. A térképen szereplő utcákat abban a sorrendben állítjuk össze, ahogy azt Kovatsits Zsigmond a telekkönyvben rögzítette, így a térképről hiányzó utcaneveket is fel tudjuk sorolni, noha az a sorrend nem egyezik a házszámozás sorrendjével. AZ UTCANEVEK FELVÉTELI SORRENDJE Kovatsits dél felől, a Magyarvárosban kezdte meg az utcák térképre vitelét. Ellentétben Kari Schuberthtel, aki az északi külvárosban, a Szigetben indította az adatgyűjtést. Mi Kovatits telekkönyvi listáját követjük. A fallal körülvett belváros utcái így a listán a két külváros utcanevei közé kerültek, esetenként ugyanazt a címet megismételve. Az eljárás minden eddigi gyakorlattól eltér. Kőszegen ekkor már létezett az a meggondolás, amely szerint élesen elválasztották az északi és a déli külvárost egymástól. Ezt lényegében a mai Hunyadi és Kiss János altábornagy utca vonalában határozták meg. Ha külön nem jegyezzük meg azt, hogy él-e az utcanév, abban az esetben idővel mást nevet kapott. A városrészek azonban megismétlődnek az elemzés címeiben, hogy világossá tegyük az utcák pozícióját. 5 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (továbbiakban: OL) Sektion 12. Division XIII. Numero 491. Poststrasse nach Rechnitz. Aufgenommen und gezeichnet von Carl Schuberth Zeichnungsmeister Günsz den 1-ten May 1819 (továbbiakban: Schuberth: Kőszegi postautak, 1819.) 6 Kőszeg szab[ad] kir[ályi] város térképe. In: Balogh Gyula et al: Vasvármegye. Bp., 1898. 144-145. p. között. (Magyarország vármegyéi és városai; 3.) ■ 122 ■
