Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)

Bariska István: Utca- és térelnevezések Kőszeg 1839. évi térképén

Magyarváros (Ungermarkt)

1. Uj Uttza. A mai Rákóczi út 1839-ben három részből állt: az Új, a Magyar és a Császár utcából. Az 1819-ben készült Schuberth-féle térképen Neugaße néven szerepel.7 Nagyjából a mai Rohonci utcai kereszteződésnél állt egy vámház. Dél felé, a vámházon túl nyitottak egy új utcát a Gyöngyös legdélibb hídjáig. A német nyelvű utcanév magyar tükörfordítását Kovatsits is megtartotta.

2. A Pertl Susánna körül lévő uttzák nem szerepelnek a térképen, de a szerkesztő' a telekkönyvbe bevezette.8 Pertl született Fröhlich Zsuzsanna először az [Arany] Kereszt fogadó tulajdonosa volt. Söptei Imre a térképen lévő Kos-vendéglővel azonosította.9 Az Ároksor a vendéglő körül valóban három ágra szakadva torkollik az Új és a Magyar utcába.

3. Árok Uttza. Az utca a Sáncárok utca elnevezésben ma is létezik.

4. Ároksor. Ma már nem használják. A mai Petőfi térre néző házak sora, amelyek Auf der Schanz, azaz az Árkon álltak.10 11

5. Magyar Uttza. A legemblematikusabb utcanév a Magyarvárosban. 20 évvel korábban Karl Schuberth még Ungermark-nak (Ungermarkt), azaz Magyar utcának nevezte, mert a Markt szónak város és utca jelentése is volt. A 16-17. századi kőszegi forrásokban ez a megjelölés még az egész déli városrészre vonatkozott: Ungermarckt.'1 Az utcanév 1839-ben már csak a mai Rohonci és Temető utca közötti szakaszra korlátozódott.

6. Tüskevár Uttza. Utalás a magyar külváros e szakasza védelmének mibenlétére. A Tüskevár utca ma is élő megjelölés.

7. Csorda Uttza. A magyar nyelvű utcanév már 1750-től datálható Chordások Uczájában.12 Ezen az utcán hajtották fel a marhákat a város keleti peremén található legelőre.

8. Kováts Uttza. Német megfelelője már a 16. században rögzült a forrásokban, de magyar változat is igen korai. 1607-től már kimutatható: Kováczok uccujában.13

9. Császár Utza. I. Ferenc császár 1818-ban Horvátországba tartva Kőszegen szállt meg. A Császár utca nevet onnan kapta, hogy a második diadalkaput ebben az utcában a Küttel-ház előtt állították fel.14

10. Kis utza a Postaház mellett. Kovatsits Zsigmond ezt az utcát sem vitte fel a mappára. Érthető, hiszen a Császár és a Kovács utcákat összekötő utca neve nem volt kiforrott utcanév. A postaház a mai Liszt Ferenc és Kossuth Lajos utca kereszteződésében állt egykor.

11. Szijjártó Uttza. A Szíjártó utca a Jézus Szíve-templom mögött húzódik. Magyar nyelvű változatát először ezen a térképen találni. Több az utcában működő ilyen műhely egykori létezésére utal.

7 OL Schubert: Kőszegi postautak, 1819.

8 VaML KFL Telekkönyv, 1839. 48-49. p.

9 Söptei Imre: Kőszeg topográfiájának adattára, 1750-1950. Kőszeg, 1999-2004- (továbbiakban: Söptei, 1999-2004.) 727. lev. Kézirat a szerző tulajdonában.

10 OL Schuberth: Kőszegi postautak, 1819.

11 VaML KFL Acta Miscellanea (továbbiakban: Act. Mise.). Kőszeg, 1625. augusztus 3.

12 VaML KFL Kőszeg város Házipénztárának iratai. Számadáskönyvek, 1750. május 3. p. n.

13 VaML KFL Act. Mise. Kőszeg, 1607. február 20.

14 A[ugusz] Jjános]: Királylátogatás 1818-ban. = Kőszeg és Vidéke (továbbiakban: KésV), 1918. febr. 24. p. n.

■ 123 ■