Losonci Ujság, 1918 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1918-06-30 / 25. szám

LOSONCI ÚJSÁG

POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HETILAP.

ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK: ▼ ▼ SZERKESZTŐSEG ÉS KIADÓ-Fé?évreVre k - !' ▼ Felelős szerkesztő: DR. VÁLYI BÉLA. * hivatal:

Egyes szám ára 20 fillér. y y Losonc, Jókai-utca 3.

XIII. évfolyam 25. szám. Megjelenik minden vasárnap. Losonc, 1918. junius 30.

Jegyezzük a VIII. hadikölcsönt!

Nyolcadszor fordul a kormány a magyar nemzethez, hogy a háborúnak sikeres befejezéséhez szükséges anyagi eszközöket előteremtse. A magyar nemzet átérezve a kérdés fontosságát már hétszer adta tanú jelét annak, hogy semmiféle tehertől, semmiféle áldozattól nem riad vissza, ha a hazáról van szó.

Első helyen áll a véráldozatban; sikeres csatáink tömkelegét neki köszönheti a monarchia, A pénz és egyeb anyagi javak felajánlásában is vezetett eddig. Jegyzett mindig bőségesen a hadikölcsönökre anélkül, hogy valami különös lelkesítésre, biztatásra lett volna szükség. S’ hogy mégis felhívunk a jegyzésre minden embert, ezt főképen és elsősorban azokkal szemben tesszük, akik ahhoz a nagy vagyonszaporulathoz mérten, mit a háború alatt szereztek s amiről a háború előtt nem is álmodhattak, tárcájukat eléggé meg nem nyitják. — Mert ilyenek nagyon sokan vannak. Vannak, kik gyűjtik, halmozzák egymás hátára a háborús konjukturák kihasználásával vagyonukat, de elrejtik, eldugják. Félnek a jövő nagy adóitól, félnek, hogy a hadikölcsönnek megfelelő jegyzésével elárulják mivoltjukat, felfedik vagyonuk igazi nagyságát. Pedig ezek a jó üzletemberek azt is nagyon jól tudják, hogy a hadikölcsön kitűnő üzlet. Azonban rosszul számítanak, mert ahogy mi pénzügyi hatósága ink ügyességét ismerjük, feltesszük róluk, hogy őket bajos lesz becsapni. Hiába hát minden elrejtés, minden titkolódzás. Tán lassan, de biztosan ki fog sülni mindenkiről, hogy mit szerzett a háborúban és azok, kik most tehetségükhöz mérten fukarkodnak a haza hivószavára kötelességük teljesítésében, legjobban fogják érezni majd és méltán az államhatalom sújtó kezét. Az uj adótörvények kérlelhetetlenségét ezeknek kell majd megsinyleni. A háború terheinek viselésében ezeknek a fösvénykedőknek begombolkozóknak kell majd elsőhelyre kerülniük, kik most csak nyertek a háborúban s nem azoknak, kik szenvedtek, nélkülöztek, de emellett ha kellett, még gyengén táplált erszényüket is felajánlották. Jegyezzünkhát mindanyian tehetségünkhöz mérten hadikölcsönt. Ezzel sietettjük a háború befejezését és a békét.

Polgármesterünk fegyelmi ügye

Megszüntették az eljárást

Nagy Mihály alispán 7932—918. szám alatt az ismeretes kukoricaügyben f. hó 18-án határozott. A döntés következőképen hangzik.

Losonc, r. t. város polgármestere Wagner Sándor kir. tanácsos ellen, városi közélelmezési szabálytalanságok miatt, 1913-918. számú alispáui véghatározattal elrendelt fegyelmi ügyben, a megtartott vizsgálat eredménye alapján, első fokon következő

VÉGHATÁROZATOT

hoztam :

Wagner Sándoi polgármestert, az 1913-918. sz. alisp. véghatározattal terhére rótt fefegyelmi vétség vádja alól felmentem, s az ellene folyamatba tett fegyelmi eljárást beszüntetni rendelem.

Indokolás;

A Losonc város *1918. évi zsirszükségletének biztosítására beállított városi sertéshizlaió tengeri ellátmányának beszerzéséről Wagner Sándor polgármester, úgy is mint a városi közölelmezési vállalat vezetője gondoskodott, melynek során az ország délvidékén összevett több waggon tengeri bevásárlásához szükségelt vásárlási igazolványokon vevőkül azokat a nem termelő losonci ellátatlanokat nevezte meg, akiknek zsirszükséglete kielégítéséről maga a város gondoskodik, vagyis akik javára a vásárlás tényleg történt. Az teljesen mellékes, vájjon értesítve lettek-e erről az érdekelt felek, vagy sem, mert rájuk nézve az eljárás jogsérelemmel nem járhatott és viszont a 3443/917. M. E. rendelet intentiójának is teljesen megfelelt a vásárlás jelzett módja, amennyiben folyamányaként sem kettős ellátásnak, sem a tengeri illetéktelen és tiltott felhasználásának esetei nem következhettek be. És igazolták a következmények is, hogyha a polgármester a tengeri bevásárlásának e kénytelen módjával idej ekorán nem él, akkor nemcsak közélelmezési, de vagyoni téren is végtelen nagy csapás és kár sújtotta volna a várost.

Mindezeknél fogva a város polgármesterének a jelen esetben követett előrelátó, gondos, kizárólag a város közélmezési érdekeit szolgáló önzetlen és felsőbb rendelet lényegében visszássan nem érintő eljárása fegyelmi vétséget nem képezhetvén, ót a fegyelmi vétség vádja alól felmentenem s ellene a további eljárást beszüntetnem kellett.

Miről Wagner Sándor Losonc r. t. város potgármesterét, 15 nap alatti fellebezési jogára való figyelmeztetés mellett értesíteni rendelem. *

Megerősítése ez a véghatározat annak a bizalomnak, melyet tüntető lelkesedéssel szavazott meg a város képviselőtestületének közgyűlése akkor, amidőn ama kukoricahistória felszínre került s amikor abból egyes rosszindulatú kezek országos botrányt csinálni igyekeztek. Megpecsételése ez a döntés annak az elvnek, amit mi is mondtunk: hogy nem a paragrafusok száraz abszurd magyarázata s az azokhoz való görcsös és esztelen ragaszkodás kell most ezekben a nehéz időkben, de a gyors segélynyújtás, a megélhetési lehetőségek észszerű biztosítása a szegény, ellátatlan nép számára. Minden szava aranyigazság ennek a határozatnak; súlyos kritika azok eljárása felett, kik nem a dolog lényegét s az önzetlenséget nézték polgármesterünk eljárásában, hanem a heccet keresték. De egyúttal, — ha jó sejtjük, — előjele ez annak a jövendő másodfokú Ítéletnek is, mely minden valószínűség szerint a Farkas Zoltán önzetlennek deklarált cselekményében se fog találni megrovandót és felmentő lesz.

A jótevő Losonc.

Újabban, amikor helyi lapjaink csaknem minden számukban be-be számolnak a létünkért folytatott ádáz világháborúban elveszett hős fiaink árváiért, a rokkantakért s ezekkel rokon, vagy más nemes emberbaráti célokért begyült páratlan szép adakozásokról, a szabadságharc utáni szomorú évek jutnak eszembe, midőn városunk lakossága erős hittel s nemeslelkü közadakozással fölépité az elmaradt romokba dőlt falakat s lankadatlan buzgalommal és áldozattal fejleszté tovább csirájában megtámadt közművelődési intézményeit.

Ebből és az előbbi nagy közveszedelmekből származó s általános közérdeket szivén viselő okos megnyilvánulását látom én Losonc újabb társadalmának ama szép intézményeiben is, melyek régibb időben vagy újabban keletkeztek és állandóan virágzóban vannak.

Felhozhatnám erre nyomós példákul, mennyit ad városunk lelkes közönsége hoszszú idők óta évről évre egyik legszebb jótékony intézetünknek, a főgimnáziumi ifjúsági segélyzőegyesületnek, az országos Vöröskeresztegylet helyi fiókjának, stb., stb., mily tekintélyes összeget juttatott e világ-