Losonci Ujság, 1918 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1918-06-30 / 25. szám

2. oldal. LOSONCI UJSÁO 1918. junius 30. vesztő háború negyedik évében is a tél vé­gén és tavasz elején a szenvedő emberiség nyomorának enyhítésére s a nemzeti művelt­ség ápolására. Hálátlan lennék, ha elhallgatnám s ezek­hez fűzve el nem mondanám nemesen ér­ző, adakozólelkű jóösmerőseim s volt tanít­ványaim körében újabban megindított gyűj­tésem erédményét, mely rövid idő alatt idáig 5265 koronát juttatott a Tanárok Nevelő Háza javára, melynek legközelebbi célja a négy év óta dúló világháborúban elesett tanárok árváinak felsegitése s neveltetése. A helybeli főgimnázium tanárikara körül­ijétől másfélezer koronát adott erre a célra. Nem hagyhatta ki a jótékonyság gyakorlásá­ból városunk derék, hazafias, közmüvelésünk iránt mindenkor fogékony polgártársainkat sem. Felbátoritott bennünket erre, hogy tár­sadalmi egyesületeinkben évekkel ezelőtt viselt titkári állásomban afőgimn. ifj. segély­­zőegyesületnek s több hasonló nemescélokra egys^er-másszor tekintélyes összeget gyűj­töttem. És bár hittem, hogy most sem egészen sikertelenül fogok hozzá a sokfélejgyüjtés és adakozás közepett, mégsem reméltem távol­ról sem, hogy ily fényes eredménnyel, vá­rakozásomon jóval felül fog az végződni, jobban mondva nem is lehet a végeredmény­ről beszélni, mert egyesek kilátásba helyez­ték adományaikat jövőben is. Tehát most még csak az idáig aláirt jólel­­kü adakozók nevét közölhetem, nagyobbára a vezérekét, kiknek a nevét mindenütt ott találjuk, ahol jótevésről van szó, amint ezt alábbi névsor is bizonyítja Rakottyay Gyula, Herzog Ignác és a Nemzeti Egyes. Textil-szövetk. R. T. Schmeichler Alfréd igazgató utján 500—500 K-val, Tarján Ödön, dr Török Béla, Heksch Béla, Lővy Herman és Somia 300—300 K-val, Sternlicht Sámuel és Sándor, a Bor­sod Miskolczi és Debreceni István Gőzma­lom R. T. Losonci és Hatvani Gőzmalmai Ulrich Ottó igazgató utján és Heksch Dezső 200—200 K-val, Lengyel Dezső 150 K-val, dr. Keszler Lipót.Selmeczy Miklós, Stern­­licht Lipót, Schwarcz Jakab, Buchwalder Zsigmond, Kohn Ignác, dr. Bazovszky La­jos, Pauncz Jenő, Rittinger József, Nirnsee József, és Mérész András 100—100 K-val, dr. Lázár Jenő, Sternlicht Károly, Havas Gyula, dr. Jánoska Ferencz, dr. Hertskó Jenő, Läufer Manó, Kármán Zsigmond, Redlinger Jaques, Ullrich Ottó, dr. Gömöry Elek, Barna Sándor, Rácz Izor és Porubszky Lajos 50 -50 K-val, Wagner Sándor 25 K-val, Kirchner Dániel és Rothman Henrik 20—20 K-val. Most, amikor hálás szívvel köszönöm meg nekik a nemes emberbaráti és hazafias szent célra adott szép összeget, jelezve, hogy Losonc társadalma ebben is, mint sok más dicséretes dologban előljár a vezetésben, egyik derék főgimnáziumi igazgatónk szavai­val végzem soraim : Isten áldása lesz azokon, akik ielküket-testüket a társadalomért és élet halálharcunkban édes mindnyájunkért odaadó tanárok árváit igyekeznek filléreik jószivő adományozásával felnevelni, támo­gatni. Losonc, 1918. jun. 25. A tanártestület nevében (Jyörgy Lajos. „Változás a lakáshivatalban“ Mit irt a Felsó'nógrád ? -A „Felsőnógrád“ legutóbbi számában „Változás a lakáshivatalban“ cim alatt hir jelent meg, mely szerint „a lakáshivatalban a lap által többszörösen kívánt közérdekű változás megtörtént.“ Ez a hir azt is hozza, hogy a polgármester a F. N. felelős szer­kesztőjének interjújára azt felelte, hogy ő a lakáshivatal h. elnökét ,,eltiltotta az alá­írásoktól és tárgyalások vezetésétől“ s hogy dr. Oppenheimer „nem helyettes el­nök többé.“ Lapunk felelős szerkesztője meggyőző­dést szerezvén első sorban arról, hogy or. Oppenheimer Ferencet a lakáshivatal h. el­nökévé a város tanácsa f. év május 29 én tartott ülésében egyhangúlag megválasztotta és hogy ez a kérdés azóta újabb tanács­ülésen szóba se került, dr. Oppenheimer pedig tisztjéről le nem mondott, f. hó 27-én kérdést intézett Wagner Sándor kir. tan. polgármesterhez arra nézve: 1., való-e az, hogy ő dr. Oppenheimer Ferenc et az aláírásoktól és tárgyalások ve­zetésétől eltiltotta, 2., való-e az, hogy dr. Oppenheimer nem h. elnök többé s végül 3., való-e, hogy ő a Felsőnógrád szer­kesztőjének oly értelemben nyilatkozott vol­na, mint azt a nevezett lap legutóbb mondja. Wagner Sándor polgármester felelősün­ket a legszivélyesebben fogadván, kijelen­tette, hogy ő dr. Oppenheimer Ferencet, — akit a tanács választott meg a lakáshivatal h. elnökévé, — nem tiltotta el a tárgyalá­sok vezetésétől s természetesen szó sincs arról, hogy dr. Oppenheimer a lakáshiva­talnak nem lenne ma is h. elnöke. Ő a Felsőnógrád felelős szerkesztőjének mind­össze annyit mondott, — folytatta tovább, — hogy dr. Oppenheimer úgy mint eddig, ezentúl is csak a lakáshivatal admisztrativ teendőit fogja végezni, de természetes, hogy amikor a lakáshivatal elnöke távol volt, a kiadványokat is ő irta alá s a tárgyalásokat is ő vezette. Ezután megkérdeztük dr. Oppenheimert is. Ő azonban kijelentette, hogy ez ügyben nem nyilatkozik és pusztán csak azt je­gyezi meg, hogy a Felsőnógrád junius 19-iki számában megjelent cikkben foglalt sértések miatt a bírósághoz fordul. Annak megemlítésével, hogy városunk polgármestere az érvénybe lévő rendelet alapján másként mint fentebb, nem is nyi­latkozhatott, leszögezzük, hogy a Fejső­­nógrád állítása a valóságnak nem felel meg, legalább is tévedésen alapszik. Hányszor daloltam Hányszor daloltam boldogságról üdvről, Bár misem jutott belőlük nekem! Hányszor daloltam boldog szerelemről, Pedig csak így-úgy, hírből ismerem. Hányszor daloltam régi, régi nótát, Hányszor zokogtam vedlett húrokon, Egy régi sebe szivemnek hányszor fájt S hányszor hittem hogy majdcsak meg­szokom. Rímes dalokban hány sóhajom reszket, Hány könnyem csillog holt betűk között, S hány dalom leng, mint, könnyű csipke­[fátyol Mint szemfedő holt álmaim fölött! ifj. Ossza György. VÁ ROS. Tisztújító közgyűlés. A város képviselőtestülete f. hó 25-én tartott rendkívüli közgyűlésében töltötte be választás utján a megüresedett alkapitányi, I. o. rendőrfogalmazói'és alszámvevői széket A rendkívül népes közgyűlésen, hol 83 képviselő volt jelen, Nagy Mihály udvari tanácsos alispán elnökölt. Elnöklő alispán megnyitó beszédében szép szavakkal emlékezett meg a város ve­zetőségéről s különösen annak polgármes­teréről, kinek önzetlen és fáradhatatlan mun­kásságát a város lakosságának jóléte és a mai nehéz időkben való megélhetése körül még a legravaszabbul kieszelt támadások se voltak képesek kikezdeni s üdvözölte a kép­viselő testületet, mely mint egy ember állott gyanúsított vezére mellé. Ezután a választási eljárásra került a sor Bizalmi férfiak lettek: Csonka Zsigmond, Zayzon Dénes, Győry János és Dortsák Lajos. A kijelölő választmányba beválasztat­tak: Havas Gyula és Niernsee József, kik mellé az (elnök által a törvény értelmében Török Zoltán és Wagner Sándor hivattak meg. A szavazatszedő küldöttség tagjai let­tek : Sörös Béla elnökletével Molnár Gyula Rakotlyay Gyula, Tarján Ödön és dr. Vályi Béla képviselők. A kijelölő választmány visszavonult és hosszabb tanácskozás után akként határozott, hogy az alkapitányi állásra egyedül pályázó Vincze István I. o. rendőrfogalmazót, az al­számvevői állásra Horváth Béla és Nagy Julia pályázatának mellőzésével Szabó Bélát, dr. Nagy Ivánt és Szatmári Bélát, az I. o. rendőrfogalmazói állásra pedig Szabó Bélát és dr. Gedő Györgyöt jelölte, még Párducz Dezső pályázati kérvényét mellőzte. A képviselőtestület Vince Istvánt köz­­felkiáltással egyhangúlag rendőralkapitány­­nak választotta meg. Az alszámvői és I. o. rendőrfogalmezói állásra névszerinti szavazás kéretett. Az alszámvevői állás betöltésénél Szal­mát ! Bélára 29, Szabó Bélára 15, dr. Nagy Ivánra 33 és Nagy Júliára 6 szavazat ada­tott le. Ennélfogva dr. Nagy Iván alszám­­vevőül megválasztottnak jelentetett ki. A rendőrfogalmazói állásnál dr. Gedő 47, Szabó Béla pedig 35 szavazatot kaptak, miértis 12 szótöbbséggel dr Gedő György ügyvédet jelentette ki az alispán megvá­lasztottnak. Vincze és dr. Gedő, kik jeien voltak, a törvényszerű esküt nyomban le is tették. A közgyűlés Wagner Sándor kir. ián polgármester alispánunkat köszöntő szavai és az alispán válasza és zárószója után véget ért. Vincze Istvánt rendőrfogalmazói minő­ségéből ismeri a város közönsége, igy róla szólnunk is felesleges. Az az abszolút bi­zalom, mellyel a képviselőtestület pályázatát honorálta és honorálta volna valószínűleg még akkor is, ha ellenfele van, munkássá­gának feltétlen jutalma és elismerése. Dr. Nagy Ivánban és dr. Gedő György­ben uj embereket, friss erőket kap. a város. Azok, kik őket ismerik és eddigi pályáju­kon kifejtett működésűket szemmel tartot­­tfk, rokonszenvve! fogadják a sikert, mely őket és a várost érte. Honorálás. A junius 22-iki közgyűlé­sen nyújtotta be Havas Gyula, mint elnök a városi közélelmezési vállalat felügyelő és

Next

/
Thumbnails
Contents