Losonci Ujság, 1918 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1918-03-10 / 9. szám

XIII. évfolyam 9. színi. Megjelenik minden vasárnap. Losonc, 1918. március 10.

LOSONCI IIM

POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HETILAP.

ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK: ▼ ▼ SZERKESZTŐSEO ÉS KIADÓE?f.sz évre I Felelős szerkesztő: DR. VÁLYI BÉLA. J hivatal:

Felevre......................... 5 K — f. ▼ ’

Egyes szám ára 20 fillér. t t Losonc, Jókai-utca 3.

A kukoricáz

ítélet Farkas Zoltán és társai ügyében,

Losoncon egy hét óta egyebet se kérdeztek az embertől már, mint ezt:

— Hát veled nem kukoricáznak a városházán ?

És boldog volt az a halandó, ki erre derült mosollyal ekként felelhetett:

Barátom, velem nem lehet kukoricázni.

Hatszáz azoknak a száma, — minden rendű és rangú, — akik ebbe a lényegében szomorú, részleteiben azonban mulatságos kis históriába belekeveredtek, aminek a vé gére nagy körültekintéssel, higgadtsággal és és jbbb ügyhöz méltó buzgalommá, meg tartott tárgyalás után dr. Kaveggia rendőr tanácsos szombaton délután tette a pontot

Az Ítélet részleteivel — közvetlen lap zárta előtt értesültünk róla — nem foglal kozhatunk. De annyi tény, hogy azoknak telhetik legkevésbé a kedve benne, akik ezt az ügyet csinálták, jobban mondva' felzavarták

Mert azzal, hogy most egy nagy csomó ité'etet nyom kezükbe majd az eljárt rendőrtanácsos, szanálva egyáltalán semmi sincsen. Az igazságnak ugyan elégtételt Losoncon, de ettől az igazságtól akár el is pusztulhat az egész világ.A hiba nem ott van meg, ahol azt Losoncon keresték és ennek példájára az országnak akár minden városában és falujában is kereshetik ezután, de ott volt és ott van, ahol "minden bajnak az oka eddig Magyarországon. a rossz rendszerben és intézkedésekben.

Az Ítélet körülbelül olyan, mint a sanda mészáros; oda csap inkább, ahová nem néz : a . közállapotainkba. És az lesz talán ennek az Ítéletnek legfőbb haszna, hogy kormányunk várroziaíiTf igyekszik n t.d a régi bűnökön.

Tisztviselőink magatartásának helyesséségére a legfrappánsabban adta meg a választ a polgármester, midőn azt mondta

vallomásaiban:

— Akkor éreznék lelki furdalást, ha látva polgártársaim sanyarú helyzetét, nem ragadtam volna meg minden alkalmat, hogy emberfeletti munkával anyagi előnyök nélkül segítsek rajtuk.

Igaza van. Mondhatott volna dr. Kaveggia ítélete akármit is, mi — akik a dolgokat mindenkinél jobban ismerjük, — tudjuk, hogy másként nem cselekedhettek. Egyébként az ő intézkedésük mellett tett tanúságot az a sok ember is, aki terheltként vallotta és lett megbüntetve érte, hogy igenis vett a maximális árnál jóval drágábban kukoricát, mert másként nem vehetett, disznait pedig éhen dögleni mégse hagyhatta.

A losonci „kukoricázás“ korrajz a háborúból. Dr. Kaveggia Ítélete pedig nem hoz Losoncnak maximális áron ezután se kukoricát.

A vádlottak és az érdeklődők nagy tömege a rendőrkapitányság helyiségeit és folyosóját szombat délután már fél 5 óra után megtöltötte. Régen keltett nagyobb érdeklődést valami Losoncra mint ez a kukorica-ügy. Az idő- ötig ólomlábakon haiadt előre és egymást érték a fogadások meg találgatások a városháza előtt és annak földszinti folyosóján. Annyi máris tudva volt, hogy dr. Koltai Jenő ügyészi megbízott a vádat a polgármester, Baskay tanácsos és Kuzma rendőrkapitánnyal szemben elejtette, valamint nem kívánta azok megbüntetését sem, akik kényszer hatása alatt vásároltak maximális áron felül kukoricát.

Kevéssel öt óra után hirdette ki dr. Kaveggia rendőrtanácsos, delegált rendőr.

A március hó 2-án lefolyt hangversenyről.

A losonci magántisztviselők egyesületének e hó 2-án rendezett jótékonycélu hangversenyéről városunk története zenei részébe majdan megírandó fejezetében mint felette érdekes és értékes művészi szárnypróbálgatásról olvashat közel jövőben a múlt kutatója, ha valósággá lesz az, amit mi biztató és kecsegtető reményként táplálunk azok iránt a kiváló művészi vénákkal ihletett fiatal erők iránt, akik négyes művészi fonatban ez estélyen először mutatkoztak be Losoncon. Nem ragaszkodunk a nagy élvezette! végig hallgatott műsor sorrendjéhez, de a budapesti vendégeknek első helyet adva, legelsőbben illő, hogy Gold Klári k. a.-ról megemlékezzünk, aki mint a mi nagynevű Hubay Jenőnk tanítványa, a zeneakadémia IV. éves művésznövendéke derekasan állotta meg helyét Wieniawszki, Bazzini, Schubert és D’Arnbrozio remek hegedüsolo müveinek előadásában. Csengő, tiszta és brilliáns játéka kifogástalan, vonóhuzása kecsesen nőies, csak az erő, a mesteri tónus hiányzik még, amit azonban majd meghoz az idő és a fizikai fejlődés növekedő aránya. Valóban őszintén gratulálhatunk a müvészjelölt fiatal növendéknek és mestertanárnak, a kiváló zenepedagógusnak s elsőrendű hegedűművésznek, a magyar Paganininsk egyaránt,

aki különben már igen sok fiatal csodaművészt képezett a zeneviiágnak. Gold Klárika jövőjéhez a legszebb reményeket füzzük. Bátor fellépése, biztos, meleg játéka fokozatosan csak fejlődhetik és idővel a helyes, értelmes interpretálás is érvényesül majd. Vermes Jenő, m. kir. opera házi tag fenomenális mély baritonjával, tiszta, erőteljes és mindamellett sima, a hallgatóságot teljesen magával ragadó valóban kellemes hangjával fényesen igazolta állására termettségét. Önkéntelenül is az egykor (a XIX. század utolsó negyedében) nagyhírű Ney Dávid operaházi énekművészünk jutott eszünkbe. Értékéből mit se vonunk le azzal, ha azt mondjuk, hogy a lélekzetvételek alkalmával a nyelő cső egyigyedejü mozgását s a gyakori nyelést szokatlannak találjuk. Tiszta és biztos intonálással remekelt Gounod Faust operájának Valentin imájában, épugy Goldmaok Sába királynő operájából Salamon király áriájában és Thomson „Dalolj nekem“ cimü dalművében. Az ifjú énekművész hangja idővel csak erősbödhetik és előnyére fejlődhetik, szép jövőnek néz eléje. Peckelmann Ilona k. a.-ról laikus szempontból nem sokat Írhatnánk, mert meghűlésből származó rekettsége sürü fátyolt borított egyébként nagyon értékes hangjára. Mi azonban szakértőktől szereztünk be információt s örülünk, hogy ez alapon módunkban van őt igazolni. Pietro Maszagni Cavaiéria Rusticana c. operából Santuzza ror mánc és Schubert Der Neugierige c. dal kifogástalan eléneklésében felismertük benne az opera színpadjára hivatott terjedelmes hanganyagot. Sajnos, a hangja rekedtsége rontott az élvezni óhajtó közönség reményi teljes várakozáson, de nem ronthatott az énekesnő renoméján. Kár volt ugyan a fellépéssel hangját kockáztatni, könnyen veszedelmet okozhat a rekedt hanggal való éneklés. Az érdekelt müvésznövendék javára mondjuk, hogy nagy áldozatot hozott fellépésével, őszintén ajánljuk, hogy máskor ily esetben ne kockáztassa a hangját. Ez őszinte jóakaró megjegyzésünkből merítsen vigaszt és felbuzdulást pályája utján, de vonja le egyben a hasznos tanulságot. Az ember gégéje nagyobb óvatosságot és kíméletet érdeme! a legkényesebb hangszernél is. Jól tette, hogy a 2-ik számát már nem énekelte ez alkalommal, de remélhetőleg rövidesen hallani fogjuk egészséges jó hangját is. A Liszt Loreley és Brahms Sapphói ódáját képező 2-ik száma helyett müsoronkivül a hegedű-, gordonka-, zongora triótól némi kárpótlással élveztük Mozart Menüettjét és Mendelsohn Lied ohne Worte cimü hármast. Igen elismerőleg kell referálnunk Peckelmann Olga k. a. zongorajátékáról. A hat számból álló zenei műsor minden számában kivette a részét. A mezzosoprán és bariton énekszámok zongorakisérőjeként finoman árnyalt diskré