Losonci Ujság, 1918 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1918-03-10 / 9. szám
2. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1918. március 10 bíró Ítéletét, amely árdrágítás által elkövetett kihágásért a vonatkozó ministeri értelmében Rohoska Lajos kereskedőt 1 hónapi elzárásra, behajthatatlanság esetén 2 hónapra átváltoztatható 1200 korona pénzbüntetésre, Bródy Gábort 2 hónapi elzárásra és további 100 napra átváltoztatható 2000 korona pénzbüntetésre, Noszály József pékmestert 6 hónapi elzárásra és további 3 hónapi elzárásra átváltoztatható 2000 kor. pénzbüntetésre, Sacher Soma szikvizgyárost 3 hónapi elzárásra lés 100 napi további elzárásra átváltoztatható 2000 korona pénzbüntetésre, ifj. Lederer Mór kereskedőt 6 hónapi elzárásra és további 3 hónapra át változtatható 2000 kor. pénzbüntetésre, Márkus János gépgyári tisztviselőt 15 napi elzárásra és további 100 napra átváltoztatható 200 korona pénzbüntetésre, Farkas Zoltán mérnököt a kbtk. 21. §-a alkalmazásával behajthatatlanság esetén 50 napra átváltoztatható 1000 korona fő- és 50 napra átváltoztatható 1000 korona mellékbüntetésre, Lenner Ferenc gyógyszerészt a kbt. 21 § a alapján behajthatatlanság esetén 1 hónapra átváltoztatható 600 korona fő- és 15 napra átváltoztatható 300 korona mellékbüntetésre Ítélte. — Elrendelte a még meglévő tengeri elkobozását. Ezenkívül Rohoskát 38.558 korona, Márkus Jánost 1700 korona, Noszáiy Józsefet 5400 korona, Sacher Somát, Léderer Mórt és Bródy Gábort együttesen 31,000 korona többszörösitett árkülönbözet megfizetésére kötelezte, mely összegek 16-de a feljelentőt, a többi része pedig a rokkantakat, illeti. Kötelezte az elítélteket az összes .^eljárási költségek megfizetésére és a jogerős itéktnek lapokban való. közziúU-icie.- A többi terheseket, kiknek nevét hely szűke miatt nem közölhetjük, részben a kbtk. 21. ij-a alapján 3 napra átváltoztatható 50 kor fő- és 50 korona mellékbüntetésre Ítélte, részben pedig felmentette. Az ekként pénzbüntetéssel sújtott vásárlók büntetését azonban felfüggesztette. Az elitéltek feliebezést jelentettek be az ítélet ellen, melynek felolvasása még lapzártakor is tart. Ügyes, megbízható 5z aHácjíio a városi jközkórházban felvétetik Jelentkezni lehet a közkórházi gondnoknál. (Tugár tér 9. sz.) játékával tűnt ki; a Schumann Liebesgarten, Schubert Menuett, (az octettből) Grieg Norvegischer Tanz, nemkülönben a Mozart Menuett és Mendelsohn Lied ohne Worte cimü hegedű-, gordonka-, zongoratriókban az alkalmazkodás tapintatos mértékével kitünően állotta meg a helyét. A zongorajátéka meglepő készségét azonban leginkább csillogtatta Liszt Ferenc hires és felette nehéz Gnomenreigen cimü müvek kifogástalan interpretálásával. Helyesen fogta fö! a szerző intencióit és valóban művészileg oldotta meg nehéz feladatát. Természetes képessége, kitartó vasszorgalma a jelesebb zongoraművészeink sorába fogják őt emelni. A Trio gordonka- és hegedüszerepét betöltött két erőről, Riszner és Thaisz helybeli jól renomált két zenetanárró' nincs mit írnunk; rutinirozott muzsikus miiidakettő. Az egyiket harminc évet jóval meghaladó idő óta, a másikat is már több éve előnyösen ismeri városunk és vármegyénk közönsége. Az összbenyomás, a legkellemesebb volt és a közönség megelégedetten hagyhatta el a nagytermet. Nemo. Az ipar védelme. Hatalmas beszédet tartott a minap Szterényi József kereskedelmi miniszter a képviselőházban az iparcikkek maximálása és a tisztességes kereskedelem védelme tárgyában. Az itt észlelhető visszásságok végre is gyökeres gyógyítást követelnek. Mert utóvégre, ha lehetett a gazdasá i termények árát megszabni, miért nem lehetne igy eljárni az iparcikkek terén is? Mert itt oly nagy az áruuzsora, hogy szinte tűrhetetlen már. Egy pár cipő ára 250 K, egy egyszerű ruha ára 800 korona Melyik családapa tudja ezt megfizetni becsületes keresményéből. A múlt kormányai ebben a tekintetben vétkes mulasztásokat követtek' el. E kérdés ily késői megoldása valóságban sziszifuszi munka. De Szterényi van olyan legény, hogy ezzel is meg fog birkózni, amennyire ezt az anyag és áruhiány keretében megoldani lehetséges. Szterényi mindenek előtt a legiti n kereskedelmet akarja szóhoz juttitni s neki visszaadni azt a munkakört, amely képzettségénél,élettapasztalatainál f gva joggal megilleti. Az érdekeltség a legjobb árszabályozó A tisztviselő, aki a négy fal között dolgozik s csak aktákat tud elintézni, nem jó kereskedő, nem jó élelmező. Nem is lehet. Nem tanulta. A kereskedő, az más. O ismeri a legjobban azokat a titkos,, utakat, amelyeken az áru bujdosik. O tudja azt a finánc éberségénél is ügyesebben megfogni és napfényre hozni. Viszont nem dolgozik oly. drága apparátusi, mint egy városi bolt. Ma a kereskedő boltja üres, mert nem árusíthat, úgy szólván semmit. És e kevésből is tisztességesen akar megélni. Tellát a helytelen kereskedelmi politika mellett neki is árdrágítónak kell fellépnie. De a megélhetés könnyebbé tételén kívül szól a kereskedelem pártolása mellett az is, hogyha mai viszonyok mellett a mi agrárkultur államunkat kifosztja az ípariiző Ausztria. O gazdagodik iparcikkeivel a mi rovásunkra. Mi maximált áron adjuk neki a kenyeret s ő áruit uzsora áron varija a nyakunkba. Hol itt a paritás, az egyforma mérték alkalmazásának elve? A kereskedelem védelme mellett szól az ipar védelme is. Kisiparunk a háború alatt teljesen tönkrement. Jó kézművest, cipészt, asztalost, lakatost, szabót ma alig találunk körünkben. Elvitte őket a világégés a lövészárokba, a katonai műhelyekbe. A háború végeztével hazajönnek s munkát, megélhetést követelnek — joggal. Ez már szociális kérdés. Ezt helyesen megoldani szintén nem könnyű. De Szterényi vállalkozik reá. S mi bizhatunk benne, hogy rövidesen ezen is segíteni fog kormányunk. A magára hagyatott iparosság hathatós kormánytámogatás nélkül nem tud lábra állni egyhamar. Itt anyagi ekszisztenciáról, városi polgárok nagy tömegéről van szó, akik egyúttal a magyarságnak is számottevő osztálya. Ezeket elpusztulni hagyni nem szabad annál kevésbbé, mert velük pusztul a polgári osztály is, mely maholnap a saját talpán kénytelen járni — Adámköntösben, szétfoszlott rongyaiban. Árufelhozatal, az anyaghiány megszüntetése, ha pótanyagok felhasználásával is, az áru ármegállapítása, az előállítási munkabér kiszabása azok a fontosabb kérdések, amelyek hivatva vannak helyes megoldás mellett a nagy drágaságon enyhíteni. S mindenek felett a luxuscikkek gyártásának szigorú betiltása! így fog összhangba kerülni a megélhetés biztosítása mellett a mindennapi szükségletek kielégítésének nehéz kérdése, az ipari ellátás a gyomor követelményeivel. Ütött a tizenkettedik óra. Itt gyors és gyökeres segítség kell, mert lerongyolódunk és a társadalmi összekötő kapcsok szétoldódnak végleg. Már a városházán is beiehet törni. Betöréses lopás a nagytarafikban. Március 7-re virradó reggel eddig ismeretlen tettesek 'besurranva a városháza udvarára felfeszitették Weii Jakab dohány tőzsdéje udvarra nyíló ajtajának vasredőnyét és behatolva az üzletbe [nagy mennyiségű dohány nemüt, bélyegeket, levelezőlapokat, borítékokat és egyéb a trafikban kapható tárgyakat, mintegy 4347 korona 74 fillér értékben elloptak. A betörést csak reggel vette észre a rendőrség. Ez az eset minden eddiginél kiáltóbb példája annak az immár tarthatatlan állapotnak, mely városunkban lábra kapott. Annyi tény, miszerint ha már a városházán is, még pedig az udvarról be lehet törni, úgy rövidesen vége van Losoncon minden személy és vagyonbiztonságnak. Minden héten számolunk be egy pár lopásról, betörésről s kezd megszokottá válni, hogy városunkban naponként lopjanak, hetenként pedig legalább egyszer betörjenek itt vagy ott, de mindég jó helyen. És mindezért senkit pláne a rendőrséget nem okolhatjuk, mert az csekély létszámával minden lehetőt megtesz. De ott, hol éjjel tizenegy óra Dtán koromsötétség borul a városra és ebben az ázsiai állapotban 2 mond kettő rendőr rójja az utcákat, csak az csoda, hogy vagyunk egyáltalán. Tenni keli valamit Losonc közvilágítása és közbiztonsága érdekében. Gyilkos asszony Agyonverte a szállásadója. Németh Ferencné szül. Dienes Erzsébet február 13-án az esti órákban kopogtatott Mihali Istvánná szül Szabó Erzsébet füleki lakos ablakán és bebocsátását kérte a lakásba. Mihaliné gyanútlanul nyitott ajtót a késői vendégnek, ki abban a pillanatban, midőn szembetalálta magát Mihalinéval, kabátja alól fejszét kapott elő és fejbe vágta. Aztán a félig eszméletlen asszonyt hajánál fogva az udvarra hurcolta, hol sikoltozására előkerült Mihaliné atyja, Szabó Pál, aki a dühöngő Némethnét elfogva, a fáskamrába zárta. Csendőrök vallatására előadta Német'nné, hogy tettét haragjában azért követte el, mert Mihalinéval összeveszett. A súlyosan sebesült asszonyt beszállították a losonci közkórházba, hol másnap Grecsner vizsgáló bíró kihallgatta. Mihaii márciusJ3-án délután belehalt sebeibe. A gyilkos asszonyt letartóztatták.
