Losonci Ujság, 1918 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1918-03-10 / 9. szám

2. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1918. március 10 bíró Ítéletét, amely árdrágítás által elköve­tett kihágásért a vonatkozó ministeri értel­mében Rohoska Lajos kereskedőt 1 hónapi elzárásra, behajthatatlanság esetén 2 hó­napra átváltoztatható 1200 korona pénzbün­tetésre, Bródy Gábort 2 hónapi elzárásra és további 100 napra átváltoztatható 2000 korona pénzbüntetésre, Noszály József pék­mestert 6 hónapi elzárásra és további 3 hónapi elzárásra átváltoztatható 2000 kor. pénzbüntetésre, Sacher Soma szikvizgyárost 3 hónapi elzárásra lés 100 napi további el­zárásra átváltoztatható 2000 korona pénz­­büntetésre, ifj. Lederer Mór kereskedőt 6 hónapi elzárásra és további 3 hónapra át változtatható 2000 kor. pénzbüntetésre, Márkus János gépgyári tisztviselőt 15 napi elzárásra és további 100 napra átváltoztat­ható 200 korona pénzbüntetésre, Farkas Zoltán mérnököt a kbtk. 21. §-a alkalma­zásával behajthatatlanság esetén 50 napra átváltoztatható 1000 korona fő- és 50 nap­ra átváltoztatható 1000 korona mellékbün­tetésre, Lenner Ferenc gyógyszerészt a kbt. 21 § a alapján behajthatatlanság esetén 1 hónapra átváltoztatható 600 korona fő- és 15 napra átváltoztatható 300 korona mellékbüntetésre Ítélte. — Elrendelte a még meglévő tengeri elkobozását. Ezenkívül Ro­­hoskát 38.558 korona, Márkus Jánost 1700 korona, Noszáiy Józsefet 5400 korona, Sacher Somát, Léderer Mórt és Bródy Gá­bort együttesen 31,000 korona többszörö­­sitett árkülönbözet megfizetésére kötelezte, mely összegek 16-de a feljelentőt, a többi része pedig a rokkantakat, illeti. Kötelezte az elítélteket az összes .^eljárási költségek megfizetésére és a jogerős itéktnek lapok­ban való. közziúU-icie.- A többi terheseket, kiknek nevét hely szűke miatt nem közölhetjük, részben a kbtk. 21. ij-a alapján 3 napra átváltoztat­ható 50 kor fő- és 50 korona mellékbün­tetésre Ítélte, részben pedig felmentette. Az ekként pénzbüntetéssel sújtott vásárlók büntetését azonban felfüggesztette. Az elitéltek feliebezést jelentettek be az ítélet ellen, melynek felolvasása még lap­zártakor is tart. Ügyes, megbízható 5z aHácjíio a városi jközkórházban felvétetik Jelent­kezni lehet a közkórházi gondnoknál. (Tugár tér 9. sz.) játékával tűnt ki; a Schumann Liebesgarten, Schubert Menuett, (az octettből) Grieg Norvegischer Tanz, nemkülönben a Mo­zart Menuett és Mendelsohn Lied ohne Worte cimü hegedű-, gordonka-, zongora­triókban az alkalmazkodás tapintatos mér­tékével kitünően állotta meg a helyét. A zongorajátéka meglepő készségét azonban leginkább csillogtatta Liszt Ferenc hires és felette nehéz Gnomenreigen cimü müvek kifogástalan interpretálásával. Helyesen fogta fö! a szerző intencióit és valóban művészi­leg oldotta meg nehéz feladatát. Természe­tes képessége, kitartó vasszorgalma a jele­sebb zongoraművészeink sorába fogják őt emelni. A Trio gordonka- és hegedüsze­­repét betöltött két erőről, Riszner és Thaisz helybeli jól renomált két zenetanárró' nincs mit írnunk; rutinirozott muzsikus miiida­­kettő. Az egyiket harminc évet jóval meg­haladó idő óta, a másikat is már több éve előnyösen ismeri városunk és vármegyénk közönsége. Az összbenyomás, a legkellemesebb volt és a közönség megelégedetten hagy­hatta el a nagytermet. Nemo. Az ipar védelme. Hatalmas beszédet tartott a minap Szterényi József kereskedelmi miniszter a képviselőházban az iparcikkek maxi­málása és a tisztességes kereskedelem védelme tárgyában. Az itt észlelhető visszásságok végre is gyökeres gyógyí­tást követelnek. Mert utóvégre, ha le­hetett a gazdasá i termények árát meg­szabni, miért nem lehetne igy eljárni az iparcikkek terén is? Mert itt oly nagy az áruuzsora, hogy szinte tűrhe­tetlen már. Egy pár cipő ára 250 K, egy egyszerű ruha ára 800 korona Melyik családapa tudja ezt megfizetni becsületes keresményéből. A múlt kormányai ebben a tekin­tetben vétkes mulasztásokat követtek' el. E kérdés ily késői megoldása valóság­ban sziszifuszi munka. De Szterényi van olyan legény, hogy ezzel is meg fog birkózni, amennyire ezt az anyag és áruhiány keretében megoldani lehet­séges. Szterényi mindenek előtt a legiti n kereskedelmet akarja szóhoz juttitni s neki visszaadni azt a munkakört, amely képzettségénél,élettapasztalatainál f gva joggal megilleti. Az érdekeltség a leg­jobb árszabályozó A tisztviselő, aki a négy fal között dolgozik s csak aktákat tud elintézni, nem jó kereskedő, nem jó élelmező. Nem is lehet. Nem tanulta. A kereskedő, az más. O ismeri a legjobban azokat a titkos,, utakat, ame­lyeken az áru bujdosik. O tudja azt a finánc éberségénél is ügyesebben meg­fogni és napfényre hozni. Viszont nem dolgozik oly. drága apparátusi, mint egy városi bolt. Ma a kereskedő boltja üres, mert nem árusíthat, úgy szólván semmit. És e kevésből is tisztességesen akar megélni. Tellát a helytelen keres­kedelmi politika mellett neki is árdrá­gítónak kell fellépnie. De a megélhetés könnyebbé tételén kívül szól a kereskedelem pártolása mellett az is, hogyha mai viszonyok mellett a mi agrárkultur államunkat ki­fosztja az ípariiző Ausztria. O gazda­godik iparcikkeivel a mi rovásunkra. Mi maximált áron adjuk neki a kenye­ret s ő áruit uzsora áron varija a nya­kunkba. Hol itt a paritás, az egyforma mérték alkalmazásának elve? A kereskedelem védelme mellett szól az ipar védelme is. Kisiparunk a háború alatt teljesen tönkrement. Jó kézművest, cipészt, asztalost, la­katost, szabót ma alig találunk körünk­ben. Elvitte őket a világégés a lövész­árokba, a katonai műhelyekbe. A há­ború végeztével hazajönnek s munkát, megélhetést követelnek — joggal. Ez már szociális kérdés. Ezt helye­sen megoldani szintén nem könnyű. De Szterényi vállalkozik reá. S mi bizhatunk benne, hogy rövidesen ezen is segíteni fog kormányunk. A magára hagyatott iparosság hathatós kormány­­támogatás nélkül nem tud lábra állni egyhamar. Itt anyagi ekszisztenciáról, városi polgárok nagy tömegéről van szó, akik egyúttal a magyarságnak is számottevő osztálya. Ezeket elpusztulni hagyni nem szabad annál kevésbbé, mert velük pusztul a polgári osztály is, mely maholnap a saját talpán kénytelen járni — Adámköntösben, szétfoszlott rongyaiban. Árufelhozatal, az anyaghiány meg­szüntetése, ha pótanyagok felhasználá­sával is, az áru ármegállapítása, az elő­állítási munkabér kiszabása azok a fon­tosabb kérdések, amelyek hivatva van­nak helyes megoldás mellett a nagy drágaságon enyhíteni. S mindenek fe­lett a luxuscikkek gyártásának szigorú betiltása! így fog összhangba kerülni a meg­élhetés biztosítása mellett a mindennapi szükségletek kielégítésének nehéz kér­dése, az ipari ellátás a gyomor köve­telményeivel. Ütött a tizenkettedik óra. Itt gyors és gyökeres segítség kell, mert leron­gyolódunk és a társadalmi összekötő kapcsok szétoldódnak végleg. Már a városházán is beiehet törni. Betöréses lopás a nagytarafikban. Március 7-re virradó reggel eddig isme­retlen tettesek 'besurranva a városháza ud­varára felfeszitették Weii Jakab dohány tőzs­déje udvarra nyíló ajtajának vasredőnyét és behatolva az üzletbe [nagy mennyiségű do­hány nemüt, bélyegeket, levelezőlapokat, borítékokat és egyéb a trafikban kapható tárgyakat, mintegy 4347 korona 74 fillér értékben elloptak. A betörést csak reggel vette észre a rendőrség. Ez az eset minden eddiginél kiáltóbb példája annak az immár tarthatatlan álla­potnak, mely városunkban lábra kapott. Annyi tény, miszerint ha már a városházán is, még pedig az udvarról be lehet törni, úgy rövidesen vége van Losoncon minden személy és vagyonbiztonságnak. Minden héten számolunk be egy pár lopásról, be­törésről s kezd megszokottá válni, hogy városunkban naponként lopjanak, hetenként pedig legalább egyszer betörjenek itt vagy ott, de mindég jó helyen. És mindezért senkit pláne a rendőrséget nem okolhatjuk, mert az csekély létszámá­val minden lehetőt megtesz. De ott, hol éjjel tizenegy óra Dtán koromsötétség borul a városra és ebben az ázsiai állapotban 2 mond kettő rendőr rójja az utcákat, csak az csoda, hogy vagyunk egyáltalán. Tenni keli valamit Losonc közvilágítása és közbiztonsága érdekében. Gyilkos asszony Agyonverte a szállásadója. Németh Ferencné szül. Dienes Erzsébet február 13-án az esti órákban kopogtatott Mihali Istvánná szül Szabó Erzsébet füleki lakos ablakán és bebocsátását kérte a la­kásba. Mihaliné gyanútlanul nyitott ajtót a késői vendégnek, ki abban a pillanatban, midőn szembetalálta magát Mihalinéval, kabátja alól fejszét kapott elő és fejbe vágta. Aztán a félig eszméletlen asszonyt hajánál fogva az udvarra hurcolta, hol sikoltozására előkerült Mihaliné atyja, Szabó Pál, aki a dühöngő Némethnét elfogva, a fáskamrába zárta. Csendőrök vallatására előadta Né­­met'nné, hogy tettét haragjában azért követte el, mert Mihalinéval összeveszett. A súlyo­san sebesült asszonyt beszállították a lo­sonci közkórházba, hol másnap Grecsner vizsgáló bíró kihallgatta. Mihaii márciusJ3-án délután belehalt sebeibe. A gyilkos asszonyt letartóztatták.

Next

/
Thumbnails
Contents