Losonci Ujság, 1918 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1918-02-10 / 5. szám

1918. február 10. L O S O N C I U J S Á O 3. oldal. sürgönyileg kérte felmentését. Kállay Szabolcs azonban kérelmét nem teljesítette, illetve utasította arra, hogy a requi rálást további intézkedésig vezesse. A hadisegély véleményező bizott­ságok pénteken kezdték meg a segélyre igényt tartók összeírását. A munkálat befe­jezést nyervén, a jövő hét folyamán az uj segély összegek megállapítása fogja kezde­tét venni. HÍREK. Requirálás. Nagyban folyik a requirálás városszerte. Dugdos ez is az is. Mert a requiráló bizott­ság felkutat mindent, összehányja az ágya­kat, kikotorásza a tyúkketreceket. Persze az eredmény? Napidij a requirálónak, boszuság a meggyötört polgároknak. Egyéb aligha. Nem hisszük, hogy a korlátlan hatalmú és igy népszerű requirálóbiztos ur nagyon megelégedetten dörzsölhetné a kezét, mikor a napi eredményről számolnak be esténkint a kiküldöttek. Ezzel kápcsolatosan sikerült egy párbe­szédet kihallgatnunk. Két polgár beszélget egymással a piacon. (Mást ott most úgyse lehet csinálni, mert árura al­kudni lehetetlenség, nem lévén, ami első­sorban kellene: áru). — No János bátyám — szól az egyik voitak-e már náiad requirálni ? — Voltak bizony, szól a kérdezett, aki Gyula bácsi névre halgat. — Nos? Mit találtak?- Mit? hát semmit. Hogy, hogy. Eldugtam én mindent. A lisztet beleön­­töttern a szemöldökfa szujárataiba. A zsírt rákentem a Nógrádi naptár leveleire. A ku­koricát meg beledugtam a padló réseibe. Hát mit találjanak ? — Az igaz, mondja János gazda. Én sokkal butább voltam. Nálam megtaláltak mindent. A lisztetjdporolták a cseléd köté­nyéből, a zsirt kiolvasztották a kabátom gallérjából, a tengerit kiszedték a tengelicém böndőjéből, a burgonyát meg kihámozták a frissensült kenyérből. Elvittek ezek a Porció Pálok mindent. — Az baj ! mondja Gyula bácsi. — Bizony baj. Most már nem tudom, hogy mitévő legyek, mihez fogjak, — mondja János bácsi. — Tudod, mit? — mondja Gyula bácsi. Kisegitlek a bajból. — Hát mondja, ha tudja. — Menj el a tejhatalmu és igy népszerű biztos úrhoz s mond meg, hogy nem sza­vazol rá, ha nem ád jegyet zsírra, mit Duda be fog váltani; lisztre, mit a Gőzmalom fog kiszolgáltatni, burgonyára, amit megfa­gyasztva kaphatsz nemsokára bőviben az állomásokon s tengerire, amit pattogatva árulnak a piacon. Hátha kapsz akkor? János teljesen felvidult s örömében el­ment a Wohl korcsmájába, ahol megivott egy pohár maximált geberduszt abból a finom pálinkából, amit csak Wohl gyárt és vig kedvre derülve boldogan, kurucos han­gulatban énekelte : Két gonosz van a hazában, Pusztít, rabol minden házban.'. Rögtön üres lesz a kamra, Meg a félszer — Ha ott járnak Porció Pál, Forspont Péter. Egy szemfüles. Haláleset. Özv. Wolf Andrásné, köz­­tiszteletben álló evangélikus lelkészünk Wolf József édesanyja 67 éves korában f. hó 7-én délután két órakor rövid szenvedés után csendesen elhunyt. Temetése szombaton ment végbe nagy részvét mellett. A gyász­­szertartást Henriczy Béla alesperes, poltári lelkész végezte. Elhunyt főjegyző. Háger Lajos, Mál­napatak község főjegyzője tevékeny mun­kássága közben élete javában 52 éves korá­ban vasárnap meghalt. A vármegye jegyzői kara egyik legtiszteletreméltóbb és közsze­retetnek örvendő tagját vesztette el benne. Holtestét szerdán Losoncra hozták és d. u. a ref. templomból temették el óriási részvét mellett. Koszorumegváltás. Özv. Wolf And­rásné elhunyta alkalmából N. N. koszorú­­megváltás cinlén 100 koronát küldött az evangélikus népiskola szegény tanulói ja­vára. — A példa hasonló esetekben külö­nösen most, amikora háború nyomorultjain minden fillérrel segíthetünk, — követésre méltó. Azt a névtelen feljelentőt, aki a hely­beli postahivatalnál f. évi február hó 1-én «Losonc város polgármesterének Városháza, Jótékonyságból portómentes» cimü levelet feladta, felkéri a polgármester, hogy a levél­ben foglalt tények igazolása végett, hivata­lában jelentkezzék. Hangverseny. A Balassagyarmaton ál­lomásozó cs. és kir. 85-ik gy. e. pótzászló­alj tisztikara február hó 11-én a vármegye­ház közgyűlésiemében este fél 9 órakor az ezred árváinak, özvegyeinek és vakjainak segélyezésére sétahangversennyel egybekö­tött jótékony estélyt rendez. Vasúti lopások. Az állomáson a lopá­sok úgy látszik naponként történnek. Mint értesülünk jan. 23-án egy hordó sört, jan. 24- én egy láda cukrozott gyümölcsöt, 25- én egy vaggon szenet, 26-án egy vaggon sót dézsmáltak meg ismeretlen tettesek. A rendőrség nyomoz. Halálos baleset Mucsényban. Gyur­­gyik Béla 14 éves napszámos a mucsényi Wohl-féle szeszgyár malmában f. évi jan. 30-án a transmiszió körül forgolódván, a gépszij magával rántotta s a gép, mire meg­állították, egyik kezét és mindkét lábát ösz­­szetörte. Súlyos sérüléseivel beszállították Gyurgyikot a losonci kórházba, hol szom­baton a szenvedett belső zuzódások követ­keztében meghalt. A korház vasárnap, — anélkül, hogy engedélye lett volna — elte­­mettette. Ezért a helybeli járásbíróság vizs­gáló bírája, Grecsner Károly hétfőn exhu­málását rendelte el, mi megtörténvén, a sze­rencsétlenül járt fiú felboncolása még azon a napon dr. Kun Ignác és dr. Tausz Lipót orvosok közben jöttével foganatosíttatott. Az eddig megejtett nyomozás azt látszik igazolni, hogy a szerencsétlenséget Gyur­­gyiknak saját vigyázatlansága okozta. Megfojtotta a gyermekét. Novák Mi­­hályné nagylámi lakosnak orosz fogoly a férje. Ennek dacára más állapotos lett. A falu érdeklődése természetesen felé fordult s valósággal várták a pletykára éhes asszo­­nyi nyelvek, mikor fog lebetegedni, A dolog különösen Styevák Jánosné községi szülész­nőt izgatta, ki ezirányban Nováknét több Íz­ben meg is kérdezte. Legutóbb január 18 án beszélt a szülésznő Nováknéval, ki újabb kérdezősködésre kitérően, sőt zavartan felel­­getett, majd azt mondotta, hogy készül neki nagyobb mennyiségű gabonanemüt adni ajándékba. Erre a kijelentésre Styevákné gyanút fogott s Nováknét lakásán felkeresve, követelte tőle, hogy mutassa meg neki az ő tudtával már megszületett gyermekét. No­­vákné eleinte tagadta, hogy gyermekét meg­szülte volna, de amikor a szülésznő azzal állt elő, hogy az ellenkezőjét az egész falu beszéli, megtört az asszony és könyörögni kezdett, hogy ne árulja el. Később aztán bevallotta, hogy a gyermekét megfojtotta. Meg is mutatta a kis csecsemőt, ki az ajtó mögé volt dugva. A csendőrség feljelenté­sére Grecsner Károly vizsgálóbíró elrendelte a csecsemő boncolását, mely január 28-án foganatosíttatott. Az orvosi vélemény is megállapítja, hogy a teljesen életerős kis­gyermek meg lett fojtva. A kegyetlen anyát letartóztatták és szándékos emberölés miatt az eljárás megindult ellene. Baleset a lakodalomban Sándor György fülekpilisi lakos iányadót tartott saját házánál. Készült is a mai drága idők­höz mérten minden jóval, pincéjébe is le­eresztett egy kis bort, hogy háza jó hírne­vét a násznép el ne rontsa. De balesetre nem igen gondolt. Lakása alatt fageren­­dázaton elkülönített pincéje van, melyet előbb bizony meg nem vizsgált, vajon meg­­birja-e a násznép mulató jó kedvét. Javában folyt a mulatság. Terített asztal mellett együtt az atyafiság, a fiatalság ropta vig nóta mellett. H'szen oly ritkán jut ki a vig­­ságból ebben a háborús időkben. A pincé­­is csapon a hordó s a gazda igazi jó ma­gyaros szeretettel hordta a jó s2akalit. -Egy­szer csak egy roppanás s az egész lakás padozata, násznéppel asztalokkal együtt leszakadt a pincébe. Persze segített Sándor uram azon gondján is, hogy a hordóból ne legyen kénytelen a bort apródonként hor­dani s vége lett a nagy mulatságnak. Sze­rencsére senkinek baja nem esett. Kisebb zuzódást leszámítva, mindenki épségben került elő a mélységből. Csak a nagybőgős maradt egy kis darab fenmaradott padozat részen a magasban s húzta volna szegény tovább, ha ijedtében a vonó ki nem esik a kezéből, mert ilyen csudát látva, a cigány­ban is meghűl a vér! Pedig nem is a nagy ágyú sült el, csak a hordó a hordó adta ki lelkét! Irásvizsga a választói jog gyakor­lására. Az országgyűlési képviselő válasz­tójog igazolásához az 1913. évi XIV. t. c. szerint azok, a kik az elemi népiskola IV. és VI. osztályának sikeres elvégzéséről bi­zonyítványt felmutatni nem képesek, az irni és olvasni tudást kötelesek igazolni. Ezen vizsgálatok február havában eszközlendők. Mindazok, a kik iskolai képzettségüket a fentebb megjelölt módon megszerezhető elemi iskolai bizonyítványaikkal igazolni nem képesek, de képviselő választói jogo­sultságukat igénybeyenni és irni és olvasni tudásukat a törvényszerű bizottság előtt igazolni hajlandók, folyó 1918. évi február hó 20-áig, mint legkésőbbi határidőig a vizsga letétele iránti kérelmüket ja főjegyzői hivatalban annyival inkább jelentsék be, mivel az elkésett bejelentések figyelembe vétetni nem fognak. A vizsgálat ingyenes s annak helyét és idejét a jelentkezők számához képest a jelzett határidő után fogja a pol­gármester megállapítani s a vizsgálathoz a jelentkezőket meghívni. A vizsgálat sikeres

Next

/
Thumbnails
Contents