Losonci Ujság, 1918 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1918-02-10 / 5. szám

2. oldal. LOSONCI UJSÁO 1918. február 10. letételéről nyerendő bizonyítvány az egész országra érvényes és egyszersmindenkorra szó1 Tolvajbanda. Balázs István rendőrel­lenőrnek január 24-én tudomására jutott, hogy Losonckisfaluban egy ismeretlen ka­tona tartózkodik, ki állítólag lopásból tartja fenn magát. Még az nap dálután egy városi rendőr egy katonai rendőr társaságában megjelent a katona, valamint a vele vad­házasságban élő nő lakásán és igazolásra szóllitotta fel őket. A katona magát Tapasztó János 34. gy. ezred kötelékébe tartozónak és a Mezőgazdasági gépgyárba vezényeitnek mondta, inig a vele élő nő Szesze Róza napszámosnak nevezte magát. A rendőrök a lakásban nyomban házkutatást tartottak és 2 libát 80 kg. burgonyát és egyéb min­denféle tárgyat találtak. A nyomozás meg­állapította, hogy Tapasztó a libákat január 23 án Ponyiczki György losoncapátfalvai lakos bezárt óljából, a 80 kg. burgonyát pedig Laukó János ugyanottani lakos desz­kával beszögezett és kifeszitett burgonya­­verméből lopta. Ezeken kívül úgyszólván naponként követtek el Losoncapátfalván és Kisfaluban különböző kisebb-nagyobb lopá­sokat. Loptak mindent, ami kezük ügyébe esett: élelmi cikket, zsákot, fejszét, villákat, ruhaneműt, párnákat stb. Egészen bestafi­­rozták magukat lopott dolgokkal. A lopá­sokat Tapasztó vallomása szerint Borgulya András zománcgyári munkással együtt kö­vette el és a lopott tárgyakat részben utób­binál Burgulyáné, részben pedig Szesze Róza rejtette el. Mindnyájukat letartóztatták. Irodalom, művészet A cs. és kir. 25. gyalogezred Hadial­­buuia cim alatt egy nagyszabású mü fog írásban és képben megjelenni, amely arra van hivatva, hogy az ezred hőstetteiről ma­radandó emléket állítson. A tiszta jövedelem a saját csapattest Rokkant-, Özvegy- és Árva­alapjának jut. Miután az ezred hírnevéhez méltó munka csakis mindenki közreműkö­désével lehetséges, felkérjük az ezred min­den volt és jelenlegi hozzátartozóját (tiszte­ket és legénységet egyaránt), továbbá az el­esettek és eltűntek családtagjait, hogy bir­tokukban lévő Naplókat, Jegyzeteket, Fény­képeket és mindenféle feljegyzést a «25-ik gyalogezred Hadialbuma Szerkesztőségének» Losonc (pótzászlóalj) ideiglenesen engedjék át, illetve önálló cikkeiket küldjék be. Köszönetnyilvánítás. Mindazon jóbarátainknak és ismerő­seinknek, akik boldogult felejthetetlen jó férjem temetésén részt venni és a pótolhatatlan veszteség fölötti fajdal munkát enyhíteni szívesek voltak, ez utón mondok hálás köszönetét. özv. Czakó Sámelné. Mindazoknak, akik felejthetetlen jó férjem és illetve édes jó apánk teme­tésén való megjelenésük által mérhe­tetlen fájdalmunk elviselését könnyíteni igyekeztek, ezúton mondunk hálás köszönetét. özv. Háger Lajosné és gyermekei Málnapatak. Kovanda Ferenc zenetanitó lakik Losonc, Rét-utca 6. sz. KÖZGAZDASÁG fl A sertés hizlalás. Az uj közélelmezési miniszter, herceg Windischgrátz Lajos, a múlt héten a sertés­­hizlalás és zsirellátás kérdésének beható meg­beszélésére értekezletet tartott, ahol ezt az igen fontos kérdést alaposan megvitatták. Végleges döntést azonban még nem hoztak. Erre az évre az ankét tárgyalásai már ki­hatással nem lehetnek. A sertéshizlalás na­gyobbrészt befejezést nyert s az eredmény körülbelül az, hogy a katonaság és a pol­gárság zsirszükségletének nagy része fede­zetien. Ez a hiány előre látható volt. Árpa alig termett s nagyrészt kenyérmagnak kell. Ten­geri sem volt bőven s ebből sem jutott mindenkinek annyi, hogy a sertést tökélete­sen ki lehetett volna hizlalni. Inkább hús­sertésnek maradt meg, zsírt keveset adott, mert épen akkor fogyott el a tengerikészlet, amikor a zsirtermésre kellett volna a táp­anyag. Egy-egy termelő átlag 2—4 métermázsa tengerihez juthatott, ebből egy disznót úgy meghizlalni, hogy a zsirt öntse, nem lehet. Egy sértési e legalább hat métermázsa ten­geri kell. .A kevés hizialó anyagon kívül nagy baj a hízott sertés eladási árának kicsiny volta. Erről egy <eahs számvetés győzhet meg legjobban. Egy hizlalásra alkalmas sertésnek legalább “/* vagy egy évesnek kell lennie. Az ilyen állat ara, ha 40 kilós, ma legalább 500 korona. Hat havi etetésére kell ö mm. tengeri á 60 karona. Munkadíj havi 30 ko­rona, ez 180 korona. így a sertés bruttó ára mintegy 1080 korona. Eladási ára élősúlyban ha 180 kilóra hízik, á 6 K 80 fill., 1204 ko­rona. A tisztanyereség lenne 108 korona, ami 11 % tiszta haszonnak felel meg. Hol van még a kockázat, sertéshullás, stb.? Ilyen haszon mellett ma, a háborús nagy nyereségek mellett, senkisem vállalkozik szí­vesen sertéshizlalasra. Hiszen az iparcikkek gyártásánál, a kereskedelmi cikkek eladásá­nál, szesznél, dohánynál, stb. sokkal, de sok­kal több percent a tiszta haszon! Ezenfelül számításba kell venni azt, hogy a fenti súlyú sertésnél a mészáros haszna horribilisnak mondható a termelő haszna mellett. Ugyanis egy 180 kilós sertés elveszt a levágásnál 25 kilót, a megmaradt 153 kiló­ból legalább 60 kigram a zsír, 20 a szalonna, A többi hús. Erinek minimális eladási ár a zsírt 11 kor.-ért, a szalonnát 9 kor. ért, a húst 7 20 koronajavai számítva 1344 ko­rona, ami 13 u/o'os hasznot jelent a levágó részere. Pedig többel ér el, mert a sonxa, kolbász ara nem 7-20 korona, de jóval több. Ebből mi a tanulság ? Először az, hogy a sertéshizlalóját több haszonhoz keli jut­tatni ; legalább 8 koronájával kell maximálni az élő hízott sertés kilóját és a hús eladási árát 8, a zsirárát pedig 16 koronájával maximál­ni. így a hizlaló és a mészáros is megfelelő és jogos haszonhoz jutna, a közönség sem szorulna rá az utált margarinra és zsir lenne bőviben. Azt sem kell elfeledni, hogy ma élő hí­zót nem igen kapni a maximált ár kétsze­resénél, zsirt meg 25—30 koronán alul. A fennti számítás érvényre juttatásával a fo­gyasztóközönség is jobban járna. Ez volna az a nehezen megoldható gordiuszi csomó a zsirkérdés nehézségeinek megoldásánál. Emeltetnék ugyan a termelő és vágó haszna, de a fogyasztó is hozzájutna illő áron a szükséges zsirmennyiséghez. Ma a mai árak mellett ez lehetetlen, mert a termelő alaposan ráfizet, hiszen a tengerit a legtöbb esetben nem 60 koronáért kapja, hanem sokkal drágábban; a tiltott felár, a szállítási, utánjárási s egyéb költségek mel­let legalább is 2—300 korona kára van. Ki­nek van igy kedve a hizlaláshoz ? A leghelyesebb megoldás az lenne, ha a kormány mindjárt a tengeri termést lefog­lalná, soron kívül még szeptemberben a hizlalóhoz juttatná, a sertéshizlalást kellően ellenőriztetné, a kész hizót ő vehetné meg csak, más senki s a Közélelmezési Hivatal osztaná széllyel, de nem a mai bürokratikus lomhasággal, hanem kereskedői gyorsaság­gal. Ily módon nemcsak a bankok és gyáro­sok hizlalhatnának, de a kis emberek is, ahol elegendő moslék is számításba esnék s a zsirkérdés gyökeres megoldást nyerne. Addig azonban célhoz nem vezet semmi­féle ánkétezés, szigorú miniszteri rendelet. Tessék a munkát, kockázatot megfizetni s elsősorban a termelőt részesíteni a haszon­ból s nem a huskimérőket, akik ma könnyű szerrel gazdagodnak a hizlaló és fogyasztó nagy kárára. Eladó 4 darab 48 méter nagyságú használt jókarban levő vízmentes ponyva. 1 darab szénavágó. 6 drb. bőrgurtni zongora szállításhoz. 1 drb. gyermekkocsi. 1 drb. gyermek járószék. 2 drb. szánkatalp Egy tüzmentes pénzszekrény, egy ga­bona-daráló, egy csoport régi bőr­lószerszám chomuttal, egy utazó bő­rönd bőrből, 2 darab ócska tizedes mérleg, egy barnaszinü cserépkandalló és többféle agyag-kályha-csempék, 2 da­rab használt varrógép, varrógépszijak és gummikarikák Goldberger Dávidnál Losoncon, Nagybég-utca 4. szám. Tanuló felvétetik Kármán Zsigmond könyvkereskedésében és könyvnyomdájában.

Next

/
Thumbnails
Contents