Losonci Ujság, 1918 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1918-02-10 / 5. szám
Cosonci (IjsáS POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK: ▼ ▼ SZERKESZTŐSEG ÉS KIADÓFéf/vrevre : : : : ; JIk-í. l Felelős szerkesztő: DR. VÁLYI BÉLA. $ hivatal-. Egyes szám ára 20 fillér. ▼ ▼ Losonc, Jókai-utca 3. XIII. évfolyam 5. szám. Megjelenik minden vasárnap. Losonc, 1918. február 10. A nemzeti eszme képviselői. Mert a ina még többségi párt füleinek annyira kedves «koncentráció» gondolata csődöt mondott és kezd mindig komolyabbá válni annak esélye, hogy a «szerencsétlen akadályul» szolgáló választójog ellenzése rövidesen az anynyira félős házfelosztáshoz is elvezethet, megszólalnak a harsonák még egyszer és tán utoljára: tartsunk ki türelemmel és önmegtagadással a «nemzeti eszme» mellett, melyet mi képviselünk. Mi, csak mi jó magyarom, kik pénzen összevásárolva és hatalmi erőszakkal, csendőrszuronyok asszisztálása mellett kerültünk össze, vagy ha jobban tetszik, — verődtünk össze. — Álljunk őrt a nemzetietlen kormánnyal szemben, mert az ország szeme ránk pislog s csak arra vár, hogy mi következzünk ismét a reakcióval, meg a darabontokkal. Nem akarunk senkivel sem polemizálni. De azt igazán furcsáljuk, hogy akkor, midőn a kormány a világháború okozta romokból egy uj világot akar felépíteni, amikor a sociális kérdések egész tömkelegét, a demokratikus földbirtok-reformot, az önálló nemzeti hadsereget stb. hozza, — miért «nemzetietlen ?» Tán amiatt a néhány nyakatekert statisztikai «adat» miatt, miktől a jogkiterjesztés ellenségei a nemzet sorsát féltik, de amelyek elfogadhatatlanságát egyszerre megérti az, ki a választójogi javaslat indokolását elolvassa és nem igyekszik minden áron csomót keresni a kákán ? Vagy azért-e inkább, mert a jövő legnagyobb parlamenti alkotása biztosítékokat igyekszik szerezni arra nézve, hogy ezután tiszták legyenek a választások? Lehet, hogy a többségi párt néhány jóhiszemű tagjának, az idealistáknak csak azok a «szomorú statisztikai adatok» fájnak. — Mert elvégre mindennek lehetnek fanatikusai. Akadhat ember, ki hazáját még ma is az orosz inváziótól félti éppen úgy, mint 1914 —1915-ben. De hogy azok, akik a «nemzeti eszmét képviselő», ma még többségi párt politikáját csinálják és «becsületes kompromisszummal hiszik az űrt áthidalni», máskép gondolkoznak, mert ezeknek nem a statisztika, de a hatalom elvesztése fáj, arra, — ha nem lenne esetleg még szüksége másütt a hazanak rája, — bárki a nyakát adhatná bátran. Mert sajnos, ez a nagyon is sokat szenvedett ország igy tanulta megismerni azokat, akik ma a «nemzeti eszmét» egyedül képviselik a «nemzetietlen kormánnyal» szemben. Tessék elhinni: ez igy van. Agyonvert tót asszony. Gyilkos támadás a fürészi határban. Sulyok János Zichyuradalmi erdővéd január 27-én egy kosár tojással küldte le felsőbzováról Divénybe Oilier János uradalmi igazgatóhoz Danko Anna 42 éves divényoroszi lakost. Amikor az asszony a Vámosfalva-Fürészi utón a fürészi határban levő vizi malom táján járt, egy eddig ismeretlen egyén kővel fejbe ütötte, majd amikor az asszony összeroskadt, megszurkálta. Az asszony elájult. Hosszú időre magához térvén, látja, hogy a kosár tojás össze van törve s ruhája véres. Feltápászkodott és hazafelé tartva útközben Szarvas Ferencné vámosfalvai lakossal találkozott, kinek a történteket elpanaszolta. Nagynehezen hazaért, hol napok múlva február hó 1-én meghalt anélkül, hogy még életében bármely hatóság részéről kihalgatva lett volna. Amit elég különösnek kell tartanunk. A losonci vizgálóbiró csak február 3-én szerzett tudomást az esetről, mire február 5-én feboncoltatta. Az orvosi vélemény szerint a halált fején szenvedett sérülései okozták. A tettes eddig meg nem került. Az eddigi adatok azonban egy rovottmultu cigánylegény ellen szólnak, ki állítólag haragosa volt az agyonvert asszonynak. Ennek ellent mond az, hogy Dankó Anna a tettest Szarvasné előtt meg nem nevezte és senkinek sem szólt arról, hogy meg ismerte volna gyilkosát. Adja át fémtárgyait a hadseregnek. Az internátusi tanulók érdekében. A Rákóczi internátusbán, ehhez a spártai szellemű rideg kaszárnyában 67 gimnáziumi tanuló nevelkedik állandóan. E diákok <pinden szellemi tápláléka a tankönyv. Nem csak a családi otthon melegét nélkülözik, de nélkülözniük kell azt a kulturális légkört is, amelyet csak egy jól felszerelt házi könyvtár tudna biztosítani. Pedig enélkül a tanulás nem az igazi, értékes művelődés, mert a tanulóknak nincs módjuk kitölteni ismereteik ezer hézagát és kielégítetlen tudásvágyuk lassankint elgyengül, kihal. Sok jeles diák panaszolta ezt el s ez birt rá arra, hogy az anyagi nehézségekkel derekasan küzdő vezetőség munkájának kiegészítésére a társadalomhoz, vármegyénk és városunk jómódú és kulturális érdekeket megértő közönségéhez jorduljak egy internátusi kézi könyvtár létesítése érdekében. Arról van szó, hogy — úttörőnek — megszerezzük azt a 40 50 kötcinyi könyvet, lexikont, egy ;pár nagyobb szótárt, a Műveltség Könyvtára köteteit, a természettudományok, a történelem, irodalom, a földrajz egy-két nélkülözhetetlen nagyobb szakmunkáját, amelyre az értelmesen tanuló diáknak lépten-nyo^moirszüksége van. A jómódú diák ezt megtalálja otthon. Több mint félszáz szegényebb diák nem érder melné meg együttesen sem ? Az egész nem kerülne ezer koronába sem s ezt a pénzt hat mar összeadhatná vármegyénk intelligens jómódú és kulturális érzékű "közönsége. 20 koronával megkezdtem a gyűjtést és kérem a nagylelkű adakozókat, hogy adományaikat a losonci főgimnázium igazgatóságához küldeni szíveskedjenek. Az adományokat hirlapilag nyugtázzuk. Dr. Hildenstab György főgimn tanár. VÁROS. Polgármester szabadságon. Wagner Sándor kir. tan. polgármester szombaton hat heti szabadságra megy megrongált egészsége helyreállítása végett. Helyettesítése Baskay Ferenc tanácsosra hárul, ki egyúttal a közélelmezési utalványozásokat is eszközölni fogja. A requirálás vezetője Kállay Szabolcs közélelmezési biztos dr. Jánoska Ferenc tanácsost bizta meg a most foganatosított requirálás vezetésével. Pár nap elmúltán dr. Jánoska egyéb elfoglaltságára hivatkozással
