Losonci Ujság, 1915 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-21 / 3. szám

A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS48-AS PÁRTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE ELŐFIZETÉSI Arak HELYBEnT^ ■ Községek, egyesük, további . " , SZERKESZTŐSÉ0 : Egész évre........................................8 K-fc ■ _ . _ .... - -- . . , -■__^__ GB Losonc, Jókaí-utca 4 , hová a lap szellemi Félévre............................................4 K - f. m Mögrádmegyel Tanítók és Körjegyzők Egyesülete tagjai részére részéi illető minden közlemény Intézendő. Negyedévre.......................................2K-I. * . évi előfizetési díj 5 korona. ■ KIADÓHIVATAL: VIDÉKRE: ■ Egyes szám éra 20 fillér. ■ Losonc, Kubinyi-tér li hová az elöfizeté-Egész évre.......................................10 K — f. m » tek, hirdetések, mindennemű penzkulde­felévre............................................5 K - f. " Hirdetések Jutányos áron vétetnek fel a kiadóhivatalban. u mények és a lap szétküldésére vonatkozó Negyedévre....................2 K 50 f. i SS v felszolnlások mtezendők. X. évfolyam 3. szám. Megjelenik minden csütörtökön Losonc, 1915. január 21. fn$i t király rendelete megkezdte a segítés munkáját. Mindenesetre vigasztalás ez a hadifoglyok és az eltűntek családjainak, de vigasztalás harcoló fiainknak is, akikre a fogságbajutás vagy eltűnés lehetősége is nehezedik. Most már ezzel a meg­nyugtatással isr könnyebben mehetnek a háborúba. És idegenben raboskodó fiaink lelke is inkább megnyugodhatik, ha eljut hozzájuk a hir, hogy a nem­zet nem hagyja el az ő szenvedő csa­ládjaikat. Kezdetnek ez vigaztaló el­határozás. De folytatása sem várathat sokáig magára. Mert a nemzet nem lehet háládatlan az ő legjobb fiaival szemben s nemzeti becsület követelése, hogy ne kopogtathasson a nyomor egyetlen portán sem, melynek kenyér­keresője ezt a nemzetet védelmezte, ezért a nemzetért szenvedett, ezért a nemzetért vérzett el . . . Aki segítségért kiált a győzelem­hez, az már veszített is, — mondja egy japán hírlap. Igaz mondás. Valóban, aki nyíltan kiabál segítségért, elveszett ember és utolsó dolog, amikor a háború és küz­delem közben mások karjáért rimán­­kodunk. Aki ezt teszi, az mezítelenre vetkezett testének minden véznaságát az ellenség elé tárja. Németország, még ha a legutóbbi négy héten nem is szám­lálhatott volna százötvenezernyi francia veszteséget, még akkor is, ha a J off re tábornok hadserege nem fogyna és nem apadna nap-nap után az odúkban, ahová magát télire a németek elől beásta, még ha a németeknek nem is volnának köz­vetlen Franciaországban szerzett tapasz­talataik a franciák romlását illetőleg, akkor is elég információt kaptak Francia­­oszág állapotáról abból, hogy Bordeaux­­ból hangosan kiabálnak segélyért ten­geren is túlra a felkelő nap országába. Kiadó lakás Négy szoba, konyha, előszoba és mellékhelyiségek. Értekezni lehet öv. Vályi Béla ügyvédnél. A VÁROS Bizottsági ülés. Vita a tiszti elszállásolások körül. Újabb ülés elé kerül. A jogügyi, pénzügyi és általános előkészítő bizottság folyó hó 15-én délután 3 órakor Wagner Sándor polgármester elnökletével ülést tartott. Az ülés elsősorban a nyugdijintéző bi­zottság javaslatával foglalkozott, mely egyes városi tisztviselők az iránti kérelmének teljesítését javasolja elfogadásra a közgyűlés­nek, hogy a nyugdij-szabályrendelet alapján szolgálati idejüknek eddig a nyugdij-jogosult­­ságba be nem tudott részé a szabályrendelet szerint befizetendő járulékok beszolgáltatása ellenében betudassék. Vannak ugyanis városi tisztviselők, akiknek eddig a város szolgá­latában eltöltött szolgálati ideje teljes egészé­ben nem jön figyelembe a nyugdíj-jogosult­ság szempontjából és igy ez idő teljes betudását akarják, mig vannak mások, akik más közszolgálatban eltöltött idejük be­számítását kívánják a nyugdíjintézményekről szóló újabb törvényben lefektetett viszo­nosság elve és a város újabb nyugdij­­szabályrendelete alapján. A bizottságok egyetértve a nyugdijintéző bizottság javasla­tával — mert az a törvénynek és szabály­­rendeletnek megfelelő —, pártoló javaslattal terjesztik az illető tisztviselők kérelmeit a képviselőtestület közgyűlése elé. Dr, Keszler Lipót tiszti főügyész előadása alapján a bizottságok elfogadásra javasolják a Barna Sándornéval kötött szénszállitási megállapodást, mely az eddigi -szerződést egy évre meghosszabbítja azzal, hogy szállító köteles a baglyasaljai aknaszenet a háború tartama alatt métermázsánként 2 korona 70 fillérjével, azután pedig 1 korona 70 fillér­jével szállítani. Ugyancsak elfogadták a Minkusz Antallal kötött zabszállitásra vonatkozó, egy évre szóló szerződési tervezetet is, mely szerint szállító a háború tartama alatt métermázsán­ként 26 koronájával, azontúl pedig 22 ko­ronájával lesz köteles a városnak zabot szállítani. A bizottságok tudomásul vették, hogy a kormány 18.500 korona államsegélyt folyósít városunknak. Javasolják egyúttal a köz­gyűlésnek, hogy a pótállamsegély iránt ké­relemmel forduljon a miniszterhez. Városunk t. i. tavaly 5000, azelőtt pedig 6000 korona pótáliamsegélyt kapott. A rendőrségi állarifi­­segély folyósítását szintén tudomásul vették. A tanulóifjúság szegényebb része eddig ingyen jegyet kapott a korcsolyapályára. Miután azonban a pálya melletti pavilion javítási költségeinek fedezésére alapról kell gondoskodni, a kezelő bizottság azon javaslatot terjesztette elő, hogy ezeket az ingyenes jegyeket a jövőben vonja meg a város. A képviselőtestület e javaslat folytán kérelemmel fordult a minisztériumhoz, hogy ezen ingyenes jegyek ellenértéke valamely államsegéllyel pótoltassák. A minisztérium a kérelmet újabb megfontolás végett azzal küldte vissza, hogy találja valamely más módját a képviselőtestület annak, hogy a szegényebb sorsú tanuló ifjak a korcsolyá­zás egészséges sportjától el ne vonassanak. Segély persze nem íolyósittatott. Ezután a kaionaíiszíi elszállásolás fede­zésének költségei képezték hosszas vita tárgyát. A honvédelmi miniszter ugyanis a városi vezetőség feliratára kimondotta, hogy a tiszti elszállásolás költségei, illetőleg min­den ezzel járó teher éppen úgy, mint béké­ben, a háború tartama alatt is a várost, ill. annak lakosságát terheli. Baskay taná­csos rámutatva az eddigi szokás alkalmazása mellett az ezzel járó költségek előrelátható nagy összegére, javasolta, hogy a város a háború tartama alatt ne úgy mint békében, t. i. kibérlés utján, de a törvényre helyez­kedve akként gondoskodjék az elszállásolási kötelezettség teljesítéséről, hogy ezt, vagyis a lakást, kiki a hadi-kincstár által fizetendő napi 52 fillér ellenében a törvényben meg­határozott egy-egy havi időtartamra termé­szetben adja. A tanácsnok javaslata hosszabb eszmecserét idézett elő, melynek során aztán határozatba ment, hogy a bizottságok a háború alatt is a békeidőbeni szokás fenn­tartását javasolják a közgyűlésnek: vagyis, hogy a város ezután is tisztán kibérlés ut­ján gondoskodjék a tiszti elszállásolásról. Mondassák ki ehhez képest, hogy azon lakásbirtokos, kihez tiszt szállásoltatik, a téli hónapokban napi 1 korona 30 fillérért, a nyári hónapokban pedig napi 1 koronáért legyen köteles szobát adni. A kincstár által adandó napi 52 fillér és a fenti összegek közti külömbözetet pedig az adózó polgár­ság közadóként és pedig akként viselje, hogy az ezzel a költségvetésbe beszállásolá­sokból eredő kiadások» címén beillesztendő teher mint újabb adó még azokat a ház­­tulajdonosokat és gyárüzemmel bírókat is terhelje, akik egyébként mentesek minden pótadótól. A bizottságok javaslata hétfőn a tanácsba

Next

/
Thumbnails
Contents