Losonci Ujság, 1915 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1915-01-21 / 3. szám
2. oldal. J.____________ LOSONCI ÚJSÁG 1915. január 21. ment, hol Baskay Ferenc tanácsnok külön véleményt terjesztvén elő, azt a tanács ülése teljes egészében elfogadta s ehhez képest kimondotta, hogy a kérdés a hét szombatján újabb bizottsági ülés elé utasítandó és újabb megfontolás tárgyává teendő. Baskay Ferenc tanácsosnak általunk is helyeselt és egyedül elfogadható javaslata megint csak az, hogy az elszállásolási kötelezettség természetbeni lakás rendelkezésére bocsájtása utján teljesítessék. A külön vélemény az 1879 ik évi 36. t.-c. 7. és következő §-ain, valamint az 1886. évi 22. t.-c. 130. §-án alapszik. Az utóbbi szakasz ugyanis azt mondja, hogy a város csakis pótadókat vethet ki. Így, amennyiben a bizottságok fenti javaslata elfogadtatnék a közgyűlés által, nagyon valószínű, hogy annak végrehajtása nehezen elhárítható akadályokba ütköznék, mert a pótadómentességet élvező ház- és üzemtulajdonosok valószínűleg jogorvoslattal élnének ezen határozat ellen és panaszuknak a közigazgatási bíróság mindenesetre helyt adna. De egyébként a beszállásolást és módozatait törvény Írja elő. Eszerint a beszállásolás alapja az «alkalmas férőhely», arra kötelezett pedig mindenki, aki alkalmas ház vagy egyébként átadandó helyiség birtokával rendelkezik. Így, ha a bizottságok javaslata elfogadtatnék, esetleg éppen azok a pótadót nem fizető polgárok menekülnének meg a beszállásolási kötelezettség teljesítése alól, akik erre egyébként — mert beszállásolásra alkalmas lakással rendelkeznek, — kötelezhetők és viszont olyanok terheltetnének meg az újabb adóval, akiket beszállásolással férőhely hiányában terhelni nem lehet. De a bizottságok javaslatának elfogadása más szempontból is a törvénnyel ellenkező és méltánytalan állapotot létesítene, mert egyeseket törvényszerű kötelezettségüket messze meghaladó megterheltetésben részesítene. Baskay Ferenc külön véleménye és illetve a tanács javaslata a szombati újabb ülésen kerül elbírálás alá és minden valószínűség szerint el is fogadtatik. Ezután a bizottságok a tőzeggyári alkalmazottak fizetésének rendezésével foglalkoztak és elfogadták Baskay Ferenc tanácsnoknak azon javaslatát, hogy fizetésük a gazdasági viszonyok tekintetbe vételével felemelendő. Újév a harctéren. E&y tüzérhadnagy levele. — Északi harctér, 1915. 1/4. Kedves Barátom ! A D. partján, egy templomtoronyban irom neked ezt a pár sort. Előttem egy kilométernyire, a D. túlsó partján vannak a muszka hadállások. Jelenleg csend uralkodik az egész vonalon, azért van időm az írásra. Mihelyt azonban az oroszok között a legkisebb mozgást tapasztalom, telefon utján a hátul lévő ütegemnek azonnal rendeletet adok a lövésre. Ilyenkor azután mindkét oldalról a leghevesebb ágyuharc kezdődik, amely azután estig is eltart. Az oroszok különös előszeretettel lövik a templomot, s bár keresztül-kasul van lyuggatva golyókkal, még eddig összedönteniök nem sikerült. Az a legkellemetlenebb a dologban, hogy ezeken a lyukakon a szél nagyon közvetlenül érintkezik velünk, s ennek folytán igen fáznánk, ha nem jöttünk volna rá, hogy a templomban is lehet pásztortüzet rakni. Szóval úgy ahogy melegszünk is! De nem annyira azt akarom én leírni, hogy miképpen harcolunk, ezt körülbelül úgyis tudjátok, hanem leirom inkább, hogy az újévet hogy köszöntöttük a harctéren. Mindenekelőtt fel kell említenem, hogy a kitűnő ellátás, a tömérdek szeretet-adomány, ajándék, stb. lehetővé tette az utolsó közlegény részére is az elképzelhető legkellemesebb karácsonyi ünnepeket és a legérdekesebb ujesztendőt. Én is az említett toronyban, néhány gyalogos és osztrák tüzér bajtársammal pásztortüz és sok üveg szeretet-adományból került pezsgő mellett vártam az újévet. Az'éjszaka teljesen csöndes volt, csak néha hallatszott egy-egy puskalövés. Már éjfél felé járt az idő, egyszer csak hátul nagy messzeségben egy rakéta, amely a hadseregparancsnokságtól lett felbocsátva, világította meg az eget. Ez volt a jel a tüzérek készülődésére. Ezt nemsokára egy másik rakéta, majd pont 12 órakor egy harmadik követte. Erre földrengető dörrenéssel beláthatatlan fronton az összes ágyúink megszólaltak s háromszoros sortüzet adtak le az orosz hadállásokra. Majd mikor az ágyudörgés elnémult, az előttünk lévő honvéd rajvonalak lampionokat tűztek ki s állva elénekelték a himnuszt. Az oroszokra hihetetlen hatást tett ez a jelenet; felálltak szintén a lövészárkaikban és sapkalengetéssel éljenezték a magyarokat és éltették Magyarországot. 10 perccel a történtek után újra a leghevesebb csata fejlődött ki. Hasonló kellemes b. u. é. k. és ölel tisztelő barátod B. Csecsemő hullája a pályaudvaron. Kidobott ikrek. Kurucz János városi rendőr f. hó 17-én reggel egynegyed 8 órakor csecsemő hullájára akadt az állomáson. A hulla a vágányok mellett feküdt teljesen meztelenül. Az esetet rögtön jelentette a kapitányságnak, ki a rejtélyes eset kinyomozásával a detektiveket bízta meg. A detektívek még aznap beszámoltak az eredményről; kisült, hogy a csecsemő anyját Robotka Józsefné sz. Miczki Erzsébet kéthalmi lakost már letartóztatták a csendőrök a lónyabányai állomáson. A letartóztatásra a csendőrséget ugyanis az vezette, hogy ugyanazon a napon korábban Somoskőújfalu határában is találtak egy újszülött csecsemő-hullát a vasúti vágány közelében. Minden jel arra vallott, hogy az anya a vonaton adott életet gyermekének s aztán kidobta az ablakon. A somoskőujfalusi elöljáróság táviratilag intézkedett, hogy a Ruttka felé haladó vonatot a csendőrség kutassa át. A csendőrség a vonatot át is vizsgálta és a Somoskőújfalu határában talált gyermek anyját Lónyabányán Robotka Józsefné személyében megtalálta és letartóztatta. A Losoncon talált csecsemő szintén az övé volt. Az történt ugyanis, hogy Robotkáné ikreket szült a vonaton és egyiket Somoskőújfalu közelében, a másikat pedig Losoncon hajította ki. Az anyát letartóztatták és most a közkórházban van. Az eljárás megindult ellene. A Vöröskereszt. Mentői beljebb megyünk a háborúba, annál fokozottabban nyílik meg az emberek szive, hogy sebesült katonáink sorsát enyhítse és segítsen azokon is, kik a szent ügyért vérüket áldozni mennek messze hazájuktól. Újabban a következő adományok érkeztek: Özv. gróf Forgách Józsefné úrnőtől kapott az egylet a beteg katonák számára 112 liter bort. Török Zoltánné úrnőtől 1000 cigarettát. Hanko Lajosné úrnő, nógrádszennai körjegyző neje kappanf, almát és lencsét küldött, melyeket a közkórházba utalt az egylet. Hammermüller M. 12 haskötőt, Bosszy Istvánné4 haskötőt, Stellner Mariska 6 meleg inget juttattak az egylet utján katonáinknak. Köszönet és hála a nemesszivü adakozóknak, amint hálás elismerési érdemelnek Szlatinszky Károly, Lipták Mihály, Ulip István és Csetneki Pál kereskedők, ill. kertészek, kik koszorúkat küldtek elhunyt katonáink sirhalmára temetésük alkalmával. Itt említjük meg végül, hogy az egylet Syivesterkor a közkórházba nem 200, de csupán 20 koronát küldött és igy a múlt számunk ebbeii közlése sajtóhiba. Adakozzunk a Vöröskereszt egyesületnek! 91/1915. rk. szám. Hirdetőién/. F. évi január hó 4-én este a Losonckisfaluba vezető ut melletti réten két tehén, egy vörös-tarka és egy vörös szőrű találtatott gazdátlanul. Az állat tulajdonosa a közhírré tételtől számított 8 nap alatt jelentkezhet és a költségek kiegyenlítése után tulajdonát átveheti. Nyolc nap letelte után a gazdátlan állatok az 1894. évi XII. t.-c. 105. §-a és a 48000/894. F. M. rendelet 107. §-a alapján nyilvános árverésen el fognak adatni és a befolyó összeg a hivatkozott §-okban megjelölt célokra fog fordittatni. Losonc, 1915 január 18. Dr. Ottahal Antal, rendőrkapitány. HÍREK Hősi halál. Lórik János m. á. v. hivatalnok, kadetőrmester a cs. és kir. 25. gyalogezredben a déli harctéren múlt évi december hó első felében királyért és hazáért mindvégig hűségesen küzdve hősi halált halt. Az elhunytban Lórik Béla ipolyvarbói esperesplébános testvéröccsét gyászolja. Az engesztelő szent miseáldozat f. hó 11-én Ipolyvarbón mutattatott be az elesett hős lelkiüdvéért a Mindenhatónak. Jótékonyság. Herzog és Kohn szeszgyár losonci cég 50 üveg sört és 50 üveg ásványvizet ajándékozott a helybeli megfigyelő állomásnak az itt elhelyezendő beteg katonák részére. A megfigyelő állomás miniszteri biztosa ezúton is köszönetét mond az adományért. A hadbavonultak adótartozása. A pénzügyminiszter 3382. P. M. számú rendeletével kimondta, hogy a bevonultak adója a további intézkedésig függőben tartandó, kivéve, ha az elévülés esete forogna fenn. A katonaság részére átvett ló, járom vagy más ingóság szintén mentes a végrehajtás alól s az ezekért kapott megváltás összegét sem lehet lefoglalni. Az adókivetés és összeírás alól azonban mentesítés nincsen. Gyászeset. Özvegy Busbak Ádámné, utóbb férjezett lovag Korber Imréné elhunyt Temesváron az egyik ottani kórházban. Hogyan lehet a sebesülteket hazahozatni? A háborús idők kezdetével a nadvezetőség a sebesülteket gyógykezelésük után csaknem egytől-egyig rövidebb-hoszszabb időre szabadságolta. A viszonyok változtak. A katonákra állandóan nagy szük< van, ezért a könnyű sebesültek és betegek n„jy része a harctérhez közel fekvő kórházakban nyer elhelyezést, hogy felgyógyulásuk után azonnal visszamehessenek csapattestüki >z. Igen gyakori azonban az az eset,
