Losonci Ujság, 1915 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1915-05-20 / 20. szám
X. évfolyam 20. szám. Megjelenik minden csütörtökön Losonc, 1Q15. május 20. LOSONCI ÚJSÁG A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PÁRTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE ELŐFIZETÉSI ÁRAK HELYBEN: ■ Községek, egyesületek, tovSbbí . ! , “,ER,KEfTÖSf2 i „ , FeflvreVr* !!!!!'.!!! 4K-I. ! Mögrádmegyel Tanítók és Körjegyzők Egyesülete tagjai részér* részét Mlető minden Ícözíeínény‘intézendő. Negyedévi**........................................2 K — 9. ■ évi előfizetési díj 5 korona. KIADÓHIVATAL: VIDÉKRE I a Egyes szóm éra 20 fillér. ■ Losonc, Kubinyi-tér li hová az elöfizeté-Egész évre.......................................10 K — f. « ■ *ek, hirdetések, mindennemű penzkulde* Felévre .... ...................5 K — J. Hirdetések jutányos áron véteínek fel a kiadóhivatalban. m mények és a Jap szétküldésére vonatkozó Negyedévre................... . 2 K 50 f. m «S felszólalások intezendok. A visszaható erő. Két napos vitában egy csomó szónok úgy beszélt a parlamentben a visszaható erőről, mint a magyar törvényhozásban és judikaturában először jelentkező veszélyes precedensről. Pedig jogi szőrszálhasogatáshoz nagyobb pontosság illenék. A visszaható erőt a törvényhozás éppen a legújabb időkben számos esetben törvénybe iktatta. A hadseregcsalók már csak arra az útra lépnek, amelyen egész tisztességes társaságokat küldött el már az országgyűlés a visszaható erő pallosa alá. Nagy György köztársasági pártjára például minden nagyobb feltűnés nélkül ráhúzták a visszaható erőt, amikor a pártot egy pár szakaszos büntetőjogi törvénnyel szétugrasztották. De a visszaható erő bunkójával ütöttek szét a királysértő szociálisták .között is, amidőn a törvény meghozása előtt elkövetett királysértéseket az uj törvény hatása alá állították. Visszaható erővel ruházták föl továbbá az uj sajtótörvény számos fontos büntetőjogi rendelkezését is. Nevezetes jogi garanciát el tudunk képzelni például egy politikai pártra, a királyi hatalom gyakorlásának kritikájára, vagy magának a sajtónak kiváltságaira nézve. És ezekkel szemben minden garanciát megsemmisítettek annakidején. Hogy tehát a mindez esetekben mellőzött különleges garanciák oltalma alá helyezzenek hadseregünk erejét csökkentő közönséges bűntetteseket, holott ezek tökéletes eltiprása lehet csak garanciája a további visszaélések meggátlásának: ezt ezek után a precedensek után még a legtulzottabb jogérzet se kívánhatja. Valljuk meg azonban őszintén, hogy történt már olyan fura eset, amikor a precedenseket egész egyszerűen elfeledtük . . . De elfelejtettük azt is, hogy háborús törvényalkotásról van szó, már pedig a háborús állapot egyáltalán minden rendes jogrend felforgatását jelenti. Fölforgatja a két legnagyobb jogelvet, amelyen társadalmi berendezkedésünk, egész magánjogunk és büntetőjogunk fölépül: az embernek az élethez való jogát és a magántulajdont. Az állam ráróhatja minden polgárára, hogy életét föláldozza a hazájáért és különbség nélkül kezet vethet minden polgárnak egyébként érinthetetlen tulajdonára. Ott van a moratórium, a háborúnak ez a vagyonjogi kisérő jelensége; ez is kizárólag visszaható erőt foglal magában, mert csak a háboru előtt keletkezett kötelezettségekre terjed ki. A legkiválóbb parlamenti férfiak szálltak síkra a visszaható erő ellen azt hívén, hogy precedensről van szó s hogy tisztes princípiumot védelmeznek szemben egy brutális áramlattal. S ámbár a dolog nyílt kérdés volt: mégis szinte példátlan kisebbségben maradtak. Magukra maradtak pedig azért, mert hiedelmük merő tévedés volt. Vármegyei közgyűlés. Nógrádvármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 15-én tartotta tavaszi rendes, közgyűlését. Prónay Mihály főispán napirend eiőtt beszédei tartott, amelyben a bizottság tagjait a II. hadikölcsön jegyzésére és a falvakban a kevésbbé intelligens közönségnek felvilágosítására és buzdítására kérte föl. A vármegye 100 ezer koronát jegyzett. Ugyancsak a napirend előtt szólalt fel Jeszenszky Kálmán apátplébános, akinek indítványára a vármegye közönsége Frigyes főherceg hadseregparancsnok Őfenségét gaiiciai győzelmeink alkalmából táviratban üdvözli s felkéri, hogy azon hadtestek katonaságával is közölje rendületlen bizalmunkat, amelyekben vármegyénk fiai szolgálnak. Az elnöklő főispán bejelentette, hogy számonkérőszéket tartott s az elismerés hangján emlékezett meg a tisztikarról, melynek 51 tagja vonult hadba s fokozott mérvű munkásságáról. A közgyűlésen az állandó választmány javaslatai emelkedtek határozati erőre. Közigazgatási bizottsági ülés volt Prónay Mihály főispán elnöklésével folyó hó 14-én. A legközelebbi ülés junius hó 12-ére tűzetett. Az alispán félévi jelentése nyomtatásban osztatott ki. Bakalevelek a gránicról. Déli harctér, 1915 május 1-én. Füzes rekettyék között ülök, zöld pázsitgyepen. Sok-sok rózsaszínű táboriiap előttem, meg iromba betűkkel szántott levelek innen a végekről. — Az éides páromnak, a drága szülémnek, — kedves komámuram, — sógorasszonyomnak. — Nagy fene plajbász a kezembe, cenzúrázom őket, csak úgy szokásból, no meg parancs van rá. Úgy sem Írnak ezek a barna fiuk olyat, amit nem volna szabad ..!... És megtelik a lelkem nagy gyönyörűséggel, büszke szeretettel, amikor azt olvasom, amit Oyüre Pál ir, hogy ... «Szeretet kedves Szülőanyám, éldes Drága Párom! Éides drága Párom rajtam ne bűsoljatok mer’ hálj a Jézus Krisztusurunknak egésséges vagyok amit tiszta szivembő Magoknak is Kívánok Szeretet kedves feleségem arra kérlek képei csináltas a gyerekrő is, Magadró is, hogy lássalak jobban Magam élőt . ..» Karancsságra indították ezt a levelet amelyikből ezeket olvasom: «Messze távolbe igy intézem a levelem május hó első napján dicsértessék a Jézus Krisztus. Tik meg mongyátok rá, mindöröké Amen. Agya a Jóisten azt a fris jó Egésséget Magoknak is, ami nekem van. Tudatom, hogy én má ötöt Írtam, de idáig csak egyet kaptam, meg a bogácsát, amit János ködöt. Édes Párom most már arakérlek, hogy csomagot többel ne kűdjél, mer avval odahaza keveseb van, inkáb odahaza maragyon több. Tisztellek Téged szerelmes Párom, akét kicsi magzatomon tisztelem az ángyit, tisztelem Poncnél a nagy sziveségié. Neki is, meg Minnyájotoknak agyon az Úristen Fris jó Egésséget, olyal aminő nekem van. Isten Veletek egyetlen párom, két kicsiny gyerekem. Isten veletek. Velem is . . .» Nincs az a jó pennáju iró, nincsen mélyebben érző költő, aki gondolatait ékesebb koszorúba kötné, akinek a lelke különbéi vetne a papirosra, mint ahogy itt muzsikál ebben a levélben ez az öreg harcos baka. «írom ezt a pár soromat Karkus Erzsébetnek, az én éldes Páromnak. Kedves Feleségem és 3-om kis neveletlen Gyermekeim Józsikám és Ferikém és kis Gizukám üdvözölek és csókollak beneteket. Kívánom, hogy ez a pár sorom fris jó egésségbe tanáljon benneteket. Beköszöntőt a Szép Május hónap a Szűz Márija hónapja, amely hónapot Ősejink szenteltek az Szűz Mária tiszteletyire, hogy ha ily veszedelembe voltak. Hogy legyen segicségére a Magyar Nemzetnek, hogy az Ellenséget legyőzhessük. Ő segitcsen Minket minden lépésünkbe az ő Szent Fijával. Adjon erőt, bátorszivet, kitartást, hogy az Ellenséget legyőzhessük, királyunk szent Koronáját megvédhessük... Zúgnak az harangok, siratják a harcmezőn elfolyt véráldozatot, illatos rózsa nem hoz most örömet. A nap a szép sugarát engedi a földre, a hold a csendes éjeit Felvilágositya, de az én árva feleségemet ez sem vigasztalhja, mer’ ha ránéz a három gyerekére, fájdalom elnyomja a Szivét, hullanak könnyűi, a 3-om gyermeke sírva vigasztallya az édesanyát, azt mongya a fiának félve és zokogva, azért sirok mert az édesapád olyan régen nem irt, én meg hovaleszek a 3-om kisárvámmal, nem tudok keresni. És a 3-om gyerek biztattya az Anyát, ne rijj éldesanyám, hazagyön az én vitéz Apám, csak végigvág a rácon. Megnövünk mink is, segítünk keresni. így biztattyák a 3-om kicsiny az Éldesanyát. Így várjátok az én szabadulásomat, dehogy mikor lesz az? írd meg, melyik Sándor halt meg a büszke Hazájé, meg egy pakkot kiilgyé’ egy jó noteszt benne, meg egy bajuszkötőt, meg tábori lapot . . .» Néha nagy elhányt betűkkel nem ir másl
