Losonci Ujság, 1915 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1915-05-20 / 20. szám

X. évfolyam 20. szám. Megjelenik minden csütörtökön Losonc, 1Q15. május 20. LOSONCI ÚJSÁG A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PÁRTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE ELŐFIZETÉSI ÁRAK HELYBEN: ■ Községek, egyesületek, tovSbbí . ! , “,ER,KEfTÖSf2 i „ , FeflvreVr* !!!!!'.!!! 4K-I. ! Mögrádmegyel Tanítók és Körjegyzők Egyesülete tagjai részér* részét Mlető minden Ícözíeínény‘intézendő. Negyedévi**........................................2 K — 9. ■ évi előfizetési díj 5 korona. KIADÓHIVATAL: VIDÉKRE I a Egyes szóm éra 20 fillér. ■ Losonc, Kubinyi-tér li hová az elöfizeté-Egész évre.......................................10 K — f. « ■ *ek, hirdetések, mindennemű penzkulde* Felévre .... ...................5 K — J. Hirdetések jutányos áron véteínek fel a kiadóhivatalban. m mények és a Jap szétküldésére vonatkozó Negyedévre................... . 2 K 50 f. m «S felszólalások intezendok. A visszaható erő. Két napos vitában egy csomó szó­nok úgy beszélt a parlamentben a visszaható erőről, mint a magyar tör­vényhozásban és judikaturában először jelentkező veszélyes precedensről. Pe­dig jogi szőrszálhasogatáshoz nagyobb pontosság illenék. A visszaható erőt a törvényhozás éppen a legújabb idők­ben számos esetben törvénybe iktatta. A hadseregcsalók már csak arra az útra lépnek, amelyen egész tisztességes társaságokat küldött el már az ország­­gyűlés a visszaható erő pallosa alá. Nagy György köztársasági pártjára például minden nagyobb feltűnés nél­kül ráhúzták a visszaható erőt, amikor a pártot egy pár szakaszos büntető­jogi törvénnyel szétugrasztották. De a visszaható erő bunkójával ütöttek szét a királysértő szociálisták .között is, amidőn a törvény meghozása előtt el­követett királysértéseket az uj törvény hatása alá állították. Visszaható erővel ruházták föl továbbá az uj sajtótör­vény számos fontos büntetőjogi ren­delkezését is. Nevezetes jogi garanciát el tudunk képzelni például egy politikai pártra, a királyi hatalom gyakorlásának kritiká­jára, vagy magának a sajtónak kivált­ságaira nézve. És ezekkel szemben minden garanciát megsemmisítettek annakidején. Hogy tehát a mindez esetekben mellőzött különleges garan­ciák oltalma alá helyezzenek hadsere­günk erejét csökkentő közönséges bűn­tetteseket, holott ezek tökéletes eltip­­rása lehet csak garanciája a további visszaélések meggátlásának: ezt ezek után a precedensek után még a leg­­tulzottabb jogérzet se kívánhatja. Valljuk meg azonban őszintén, hogy történt már olyan fura eset, amikor a precedenseket egész egyszerűen elfe­ledtük . . . De elfelejtettük azt is, hogy hábo­rús törvényalkotásról van szó, már pe­dig a háborús állapot egyáltalán min­den rendes jogrend felforgatását jelenti. Fölforgatja a két legnagyobb jogelvet, amelyen társadalmi berendezkedésünk, egész magánjogunk és büntetőjogunk fölépül: az embernek az élethez való jogát és a magántulajdont. Az állam ráróhatja minden polgárára, hogy éle­tét föláldozza a hazájáért és különb­ség nélkül kezet vethet minden polgár­nak egyébként érinthetetlen tulajdonára. Ott van a moratórium, a háborúnak ez a vagyonjogi kisérő jelensége; ez is kizárólag visszaható erőt foglal magá­ban, mert csak a háboru előtt keletkezett kötelezettségekre terjed ki. A legkiválóbb parlamenti férfiak száll­tak síkra a visszaható erő ellen azt hívén, hogy precedensről van szó s hogy tisztes princípiumot védelmeznek szemben egy brutális áramlattal. S ámbár a dolog nyílt kérdés volt: mégis szinte példát­lan kisebbségben maradtak. Magukra maradtak pedig azért, mert hiedelmük merő tévedés volt. Vármegyei közgyűlés. Nógrádvármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 15-én tartotta tavaszi rendes, közgyűlését. Prónay Mihály főispán napirend eiőtt beszédei tartott, amelyben a bizottság tagjait a II. hadikölcsön jegyzésére és a falvakban a kevésbbé intelligens közönségnek felvilágo­sítására és buzdítására kérte föl. A vármegye 100 ezer koronát jegyzett. Ugyancsak a napirend előtt szólalt fel Jeszenszky Kálmán apátplébános, akinek indítványára a vár­megye közönsége Frigyes főherceg hadsereg­parancsnok Őfenségét gaiiciai győzelmeink alkalmából táviratban üdvözli s felkéri, hogy azon hadtestek katonaságával is közölje rendületlen bizalmunkat, amelyekben vár­megyénk fiai szolgálnak. Az elnöklő főispán bejelentette, hogy számonkérőszéket tartott s az elismerés hangján emlékezett meg a tisztikarról, melynek 51 tagja vonult hadba s fokozott mérvű munkásságáról. A köz­gyűlésen az állandó választmány javaslatai emelkedtek határozati erőre. Közigazgatási bizottsági ülés volt Prónay Mihály főispán elnöklésével folyó hó 14-én. A legközelebbi ülés junius hó 12-ére tűzetett. Az alispán félévi jelentése nyomtatásban osztatott ki. Bakalevelek a gránicról. Déli harctér, 1915 május 1-én. Füzes rekettyék között ülök, zöld pázsit­gyepen. Sok-sok rózsaszínű táboriiap előttem, meg iromba betűkkel szántott levelek innen a végekről. — Az éides páromnak, a drága szülémnek, — kedves komámuram, — sógor­asszonyomnak. — Nagy fene plajbász a kezembe, cenzúrázom őket, csak úgy szokás­ból, no meg parancs van rá. Úgy sem Írnak ezek a barna fiuk olyat, amit nem volna szabad ..!... És megtelik a lelkem nagy gyönyörűség­gel, büszke szeretettel, amikor azt olvasom, amit Oyüre Pál ir, hogy ... «Szeretet kedves Szülőanyám, éldes Drága Párom! Éides drága Párom rajtam ne bűsoljatok mer’ hálj a Jézus Krisztusurunknak egésséges vagyok amit tiszta szivembő Magoknak is Kívánok Szeretet kedves feleségem arra kérlek képei csináltas a gyerekrő is, Magadró is, hogy lássalak jobban Magam élőt . ..» Karancsságra indították ezt a levelet amelyikből ezeket olvasom: «Messze távolbe igy intézem a levelem május hó első napján dicsértessék a Jézus Krisztus. Tik meg mongyátok rá, mindöröké Amen. Agya a Jóisten azt a fris jó Egésséget Magoknak is, ami nekem van. Tudatom, hogy én má ötöt Írtam, de idáig csak egyet kaptam, meg a bogácsát, amit János ködöt. Édes Párom most már arakérlek, hogy csomagot többel ne kűdjél, mer avval odahaza keveseb van, inkáb odahaza maragyon több. Tisztellek Téged szerelmes Párom, akét kicsi magza­tomon tisztelem az ángyit, tisztelem Poncnél a nagy sziveségié. Neki is, meg Minnyájotok­­nak agyon az Úristen Fris jó Egésséget, olyal aminő nekem van. Isten Veletek egyetlen párom, két kicsiny gyerekem. Isten veletek. Velem is . . .» Nincs az a jó pennáju iró, nincsen mélyeb­ben érző költő, aki gondolatait ékesebb koszorúba kötné, akinek a lelke különbéi vetne a papirosra, mint ahogy itt muzsikál ebben a levélben ez az öreg harcos baka. «írom ezt a pár soromat Karkus Erzsébet­nek, az én éldes Páromnak. Kedves Felesé­gem és 3-om kis neveletlen Gyermekeim Józsikám és Ferikém és kis Gizukám üd­­vözölek és csókollak beneteket. Kívánom, hogy ez a pár sorom fris jó egésségbe tanáljon benneteket. Beköszöntőt a Szép Május hónap a Szűz Márija hónapja, amely hónapot Ősejink szenteltek az Szűz Mária tiszteletyire, hogy ha ily veszedelembe voltak. Hogy legyen segicségére a Magyar Nemzet­nek, hogy az Ellenséget legyőzhessük. Ő segitcsen Minket minden lépésünkbe az ő Szent Fijával. Adjon erőt, bátorszivet, ki­tartást, hogy az Ellenséget legyőzhessük, királyunk szent Koronáját megvédhessük... Zúgnak az harangok, siratják a harcmezőn elfolyt véráldozatot, illatos rózsa nem hoz most örömet. A nap a szép sugarát engedi a földre, a hold a csendes éjeit Felvilágo­­sitya, de az én árva feleségemet ez sem vigasztalhja, mer’ ha ránéz a három gyere­kére, fájdalom elnyomja a Szivét, hullanak könnyűi, a 3-om gyermeke sírva vigasztallya az édesanyát, azt mongya a fiának félve és zokogva, azért sirok mert az édesapád olyan régen nem irt, én meg hovaleszek a 3-om kisárvámmal, nem tudok keresni. És a 3-om gyerek biztattya az Anyát, ne rijj éldesanyám, hazagyön az én vitéz Apám, csak végigvág a rácon. Megnövünk mink is, segítünk keresni. így biztattyák a 3-om kicsiny az Éldesanyát. Így várjátok az én szabadulá­somat, dehogy mikor lesz az? írd meg, melyik Sándor halt meg a büszke Hazájé, meg egy pakkot kiilgyé’ egy jó noteszt benne, meg egy bajuszkötőt, meg tábori lapot . . .» Néha nagy elhányt betűkkel nem ir másl

Next

/
Thumbnails
Contents