Losonci Ujság, 1915 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1915-11-18 / 46. szám

A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS48-AS PÁRTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE

ELŐFIZETÉSI ÄRAK HELYBEN: ■ Községek, egyesületek, tovébbí a 5 , SZERKESZTŐSÉG; ~~

«fcí"T ::::::::: U = »* I «^^»1«*«^ EgyesD.et. ^ ■ ÄKÄÄSÄ

Negyedévre........................................2K-I. ® évi előfizetési dl] 5 korona. m KIADÓHIVATALi

_ . , VIDÉKREi ■ Egye» szám ára 20 fillér. ■ Losonc, Kubinyl-tér II, hová az elffflzeté-Egész evre.......................................10 K - f. a M »ek, hirdetések, «nindennemfi pénzkülde-Félévre . ... 5 K - J. ” Hirdetések Jutányos áron vétetnek fel a kiadóhivatalban. _ mények és a lap szétküldésére vonatkor«

Negyedévre..................................2 K 50 f. Is H felszólalások Intézendők.

X. évfolyam 46. szám. Megjelenik minden csütörtökön. Losonc, 1915. november 18.

fp||"||pponyi nem mondott Miskolcon gj pártszónoklatot a független/Psl Égj ségi párt törekvései mellett, de viszont oly módon sikerült neki a nemzeti önállóság és érvényesülés értékeit és jelentőségét szemléltetni, hogy munkapárti hallgatóságát is magával ragadta. Ez olyan siker, amely egyetlen ellenzéki embert se kompromittálhat. Aminthogy talán Tisza István gróf se kompromittálná magát vele, ha a nemzeti szempontokat oly formában hangsúlyozná a háborúval kapcsolatban, amelyet egy függetlenségi hallgatóság is megtapsolhatna. A Pester Lloyd azonban megpróbálta Apponyi beszédének hatását és értékét azzal ellensúlyozni és csökkenteni, hogy úgy dicsérte meg, mintha egyenesen munkapárti beszéd lett volna. Íme — irta a Lloyd — Apponyi nem beszélt többé régi függetlenségi dolgokról s nem mondott semmi olyat, amit a munkapárti hallgatóság fenntartás nélkül ne helyeselhetett volna, azaz: munkapárti beszédet mondott, amiért, a Lloyd szerint dicséret jár

A német börze-újságnak ez a ravaszkodása átlátszó dolog s igazán kár, hogy a Magyar Hírlap védelmébe vette vele szemben Apponyi Albert grófot. Kár volt a Magyar Hírlapnak tiltakoznia a Lloyd dicsérete ellen s különösen kár volt hangoztatnia, hogy az ellenzék a háború alatt tanúsított magatartásával nem a Lloyd dicséretére pályázott s hogy nem is kér belőle. Kár volt ezt hangoztatni, mert itt, ezen a ponton már egy kis baj van s itt már kezd egy kis igaza lenni a Lloydnak. Mert ha az Apponyi beszéde nem is, az ellenzék háborús viselkedése, sajnos, már rászolgált a Lloyd dicséretére, mert erről csakugyan azt Írhatta volna, hogy az ellenzék úgy viselkedett a háború alatt, mintha ő lett volna a munkapárt. Mert az ellenzék valóban oly messze ment a stratégiai és külpolitikai érdekek tiszteletében, hogy például — egyebet nem is említve — az élelmiszer-inség kritikájáról s az ellene való agitációtól is e magasrangu érdekre való tekintettel tartózkodott mindmáig. Ez a viselkedés még érthető lett volna, ha csak az ellenzéki fogyasztó-közönség szenvedett volna s szenvedne ma is a drágaság és a visszaélések súlya alatt, mert ebben az esetben a függetlenségi párt, vagy a néppárt joggal hivatkozhatna rá, hogy

ez párt-kérdés, párt-Ínség és párt-éhség, tehát nem illik feszegetni, nem illik miatta tiltakozni, inkább haljunk meg éhen is pártbecsületből! Mi azonban úgy tudjuk, hogy az ínség pártkülönbség nélkül sújtja a közönséget s igy a pártkereteken is túlnőve nemzeti problémává dagadt, amit megbolygatni nem zendülés a szent egység ellen s nem vétek a hadviselés s a diplomácia érdekeivel szemben. Az ellenzék azonban erre az álláspontra helyezkedett s igy az ínséggel szemben loyalitás dolgában szinte túltett a munkapárton, mert az legalább foglalkozik vele néha s tesz valamit, ha csak azért is, ut aliquid fecisse videatur. Az ellenzéki pártok viszont, mintha meg akarnák mutatni, hogy ők komolyabb elemek s jobban értik, mi kell a világháborúhoz, még csak egy konferenciára se érdemesítették az egész kérdést, amelytől az ország és a közvélemény széliében visszhangzik.

Ez valóban olyan magatartás, amelyért a Lloyd és környéke csak hálával és dicsérettel adózhatik. S ha a Lloyd erre gondolt, mikor Apponyi beszéde ötletéből az ellenzék méltóságos viselkedését dicsérte, akkor igaza volt s a dicséretet ilyen értelemben, sajnos, mi se tudjuk az ellenzékről elhárítani. (M. I.)

Névjegyét

rendelje a Kármán-nyomdában, ahol nagy választékot

talál névjegykartonokból és

Ízléses névjegybetükből.

Szükség esetén névjegyek

15 perc alatt

is elkészülnek, kiváló gondot fordítva a csinosságra.

Perfekt magyar-német gyors- és gépirónő, aki számlázásban is jártas, este 6—8-ig foglalkozást keres. — Szives megkereséseket Waldmann Vilmos kárpitos Vasttti-utca 13. Szám cimen kér.

Városi közgyűlés. Losonc rendezett tanácsú város képviselőtestülete folyó 1915. évi november hó 17-én délután 3 órakor a városház tanácstermében rendes közgyűlést tartott a következő tárgysorozattal: 1. Megnyitás és hitelesítők kiküldése. 2. Elnöki bejelentések. 3. Felsőbb hatósági leiratok, véghatározatok. 4. A Borsod-Miskolci és Debreczeni István Gőzmalom R.-T. bejelentése a 10265/915. számú véghatározat szerint nyújtott kedvezmény visszavonása ügyében. 5. A losonci kir. járásbiróság hagyaték-átadó végzése néhai Illés Károly és neje hagyatéka ügyében. 6. A városi tanács javaslata a városi pótadómentességről alkotott szabályrendelet jóváhagyása ügyében. 7. Községi adók törlése. 8. A városi tanács javaslata a legtöbb adót fizetők névjegyzékének az 1916. évre leendő egybeállítása ügyében. 9. A városi tanács javaslata a polgári leányiskolánál megüresedett tanítónői állás betöltése ügyében. 10. Bulyi János kérelme a fürdői villájára nyert engedély meghosszabbítása iránt. 11. Dr. Korbácska Arthur szabadság engedélyezése iránti kérelme. 12. Pénztárvizsgálati jegyzőkönyv.

13. Községi kötelékbe való felvétel. 14. Egyéb' folyó ügyek.

Közigazgatási bizottsági ülés. Prónay Mihály főispán elnöklésével szombaton közig.bizottsági ülés volt,melyről kimentette magát Baintner Ottó, Havas Gyula, Mocsáry Sándor. Legközelebbi ülés december 11-én lesz. Az alispán jelentésében részvéttel vett tudomást báró Jeszenszky László szécsényi szolgabirónak, tart. huszárfőhadnagynak az északi harctéren haláltmegvető küzdelem után bekövetkezett hősi haláláról. A rokonszenves szolgabiró halálával, ki négy év óta bizonyos tekintéllyel állott a vármegye szolgálatában, egy ifjú élet nemes törekvései törtek le. Ugyancsak meleg szavakkal emlékezett meg Madách Imre számvevőségi főnök, a vármegye legutóbbi főpénztárosának haláláról, ki mintaszerű ügybuzgalmával, lelkiismeretes munkájával a hálás emlékezetet érdemelte ki. A népfölkelési kötelezettek bemutató szemléje az I. csoportban okt. 27-től nov. 31-ig, a II. csoportban dec. 9—31-ig fog a járási székhelyeken megtartatni a közig, hatóság közreműködésével. Török Zoltán indítványára a bizottság báró Jeszenszky Sándor biz. tagnak egyetlen fia eleste alkalmából részvéttáviratot küldött.