Losonci Ujság, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-06 / 10. szám
6. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1913. március 6. ötven. Hogy foszlik és vedlik ez a kócsag! Elkomolyodott. Egy piros kalap jutott az eszébe, lekonyuló paradicsom-madár tollal. Két hét előtt látta egy kirakatban. Fájt a szive. Meg szerette volna venni. De nem volt elég pénze. S ott még nem tartott, hogy egy kalapért eladja magát. Fölcsavarta a petróleumlámpa kanócát s oda helyezte a tükör elé. Haját megigazítva, fölpróbálta kis kopott kalapját, amit nemrégen vásárolt, nem is valami elsőrendű üzletben. Féloldalra igazított hajéke finom árnyat vont most nemes halványsárga arcára, amely telt és egészséges fényű volt mégis. — Szép vagyok? — tűnődött elmerengve. A fövegét visszahelyezte gondosan az ágyra és a földre kuporodva, mint a kisgyermek, átengedte magát a céltalan és üres álmodozásainak. Néhány szalag került a kezébe: elmosódott aranyfelirással, régebbi diadalok emlékei. Két szál elhervadt virág maga sem tudta minek tette félre: igen, anyja vette, az anyja, vagy az unokahuga. Már nem emlékezett. Elmosolyodott. Egészen friss virágcsokorra bukkant. Csak tegnap kapta. Első fellépése tiszteletére. Kék szalaggal átfont violák. Illatosak. A gyógyszerész küldte, vagy a járásbiró? Nem tudta még. írás nem volt mellékelve. Júliát játszotta, — igen, — nagyon szép lehetett, — az árvaszéki ülnök felállott a páholyban és úgy tapsolt és egy barátságos arcú fiatal ügyvédné a kriptajelenetnél hangosan sirva fakadt. Milyen szép voltam — ismételgette a szinészleány ábrándozással. Mosolygott. Mert nagy sikere volt. Mikor előadás után megjelent a vendéglőben, a fehér teremben borozgató urak felállottak a tiszteletére. Az egyik úr, igen komoly férfiú, városi tanácsos és bizonyára előadó a szinügyi bizottságban, hangosan felkiáltott: — Ilyen Júliánk nem volt még soha! ■ Most megismételgette magában a fennhangon tett és a nagy nyilvánosság előtt elhangzott kritikát és kis szivét egy pillanatra öröm és boldogság árasztotta el. De elszomorodott megint. S ha sikere is volt? Mitér? Azért csak ott tart, ahol tavalyelőtt is volt és két év múlva sem tart tovább. Tágrameredt szemmel bámult az ablakon beáradó csillagtalan sötétségbe. De hiszen Duse is igy kezdte, — igyekezett megnyugtatni felizgatott idegzetét. Igen Duse, akit még nem látott, csak olvasásból ismerte, aki mint sovány,, kiéheztetett gyermekleány kóborolta be az olasz színpadokat, mig végre meghallhatott, mint Julia Veronában, a nyílt amfiteátrumban és föltámadt, mint Róma királynője. Fázott. Szerette volna behivatni a háziasszonyát, hogy fütsön be, de nem volt bátorsága. Vak, alaktalan iszonyat és félelem szállotta meg lelkét, minőt gyermekek éreznek éjjel, az elhagyott erdőkön. Tudatára ébredt annak, hogy egyedül van. A házi tűzhely nekem többé nem világot, — nyöszörögte. Eddig szeretett volna visszatérni hozzá, melyet elhagyott, nagy, üres, de vakitófényü álomlángokat követve. — Az apám ! — ismételgette szent csodálattal, szinte szerelmesen, emlékezetébe idézve annak a férfiúnak az arcát, aki a legközelebb állott hozzá a földön mindenkinél. A tenyerébe temette az arcát. Jaj csak volna most valaki vele, valami költő, vagy művész, aki megértené az ő nagy, vérző, vonagló és mámoros lelkét, aki szeretni tudná és megragadná a kezét a végzetes pillanatokban. Csak volna valaki, akiben hinni tudna és szerethetné. Az ablakhoz lépett. Ott künn zúgott és zajlott a Tisza, jeges árját sodorva magával messze havasi vizeknek. Sötét parti fák tüskés ágán egy fönnakadt fehér kendő lobogott és repdesett a szélben. A színésznő halotthalvány arccal nézte. — Vájjon egy év múlva nem fogja-e az én testemet is kidobni a viz — suttogta babonásan, — nem fog-e majd engemet is eltemetni a Tisza?! S mint akit a távoli drámák igézete ijesztget, az ablaküveghez szorított arccal zokogott lélektelenül, keservesen . . . Szerkesztői üzenetek. Salberdh. Verseket nem szívesen és legfeljebb nevesebb íróktól közlünk. így kérésének eleget nem tehetünk. B. A. Fehértemplom. Mi van veled? Jövő számunk számára — március 15-ike alkalmából írhatnál egy cikket. Üdv. Felelős szerkesztő: dr. Vályi Béla. Elsőrendű élövirág-terera Ulip István Losoncz (Rákóczi-utcza.) Telefon 123. Telefon 123. ízléses munkáért többszörösen első dijakkal kitüntetve. Egy okos fej III elsajátítja azon vívmányokat, melyekkel a tápszerkémia a háziasszonyt m egaj ándé koz ta. Dr. Oetker sütőpora ül 12 f. élesztő pótlásul szolgál, mellyel kuglófokat, linzi és más egyéb tortákat, valamint mindennemű süteményeket és tésztákat lazábakká, jobb izüvé és könnyebben emészthetővé tesz Dr. Oetker pudingpora ü 12 f. tejjel főzve, gyermekeknek és felnőtteknek csontot képző, nagyszerű és utóeledelt nyújt. Dr. Oetker vuuillincukra it 12 f. csokoládé, tea, puding, tej, mártás és créme vanilliázására szolgál és teljesen pótolja a drága • vanilliacsövet. Egy csomag tartalma 2 —3 jó vanilliacsőnek felel meg. Kimentő használati utasítás minden csomagon. — Kapható minden élelmiszer üzletben, valamint drogériában. Vények ingyen. Dr. OETKER, Baden-Wien. Kapható Losoncon : Neumann Henrik, László Emil, Per! L. Mihály, Rdtinger Ferenc, Várnái Adolf, Engel Miksa és Wcrderltz Alajos uraknál. Dri lakás z 2 szoba, előszoba, éléskamra, pince május 1-től kiadó. Könyök-utca 41. UI. Kérdés és felelet. Melyek a leggyakoribb heveny fertőző bajok a gyermekkorban ? A kanyaró, vörheny, bárányhimlő, járványos fültőmirigylob, difteritisz, szamárköhögés, valódi himlő. Mit kell tennünk, ha az orvos fertőző betegséget állapított meg, vagy a szülőnek gyanúja van a fertőző betegségre ? A gyanús beteget el kell különíteni a többitől, különben egyikről a másikra terjed a baj és egész járvány jön létre. Mi által terjedhet a fertőző betegség? Személyek és a beteg által érintett tárgyak utján. Mit kell tehát mindenkinek tenni, ki fertőző beteggel érintkezésbe jön, hogy a betegség tovább ne terjedjen? Mindenkinek, ki a fertőző beteggel érintkezésbe jött, kezét fertőtlenítő folyadékkal, lysoform oldattal kell jól megmosni és ruhát, intézetben köpenyt kell cserélnie. Mit kell mindazon tárgyakkal csinálni, amelyek fertőző beteggel érintkezésbe jöttek? Az értéktelen tárgyak, melyekkel a fertőző beteg érintkezett, megsemmisítendők, a többiek pedig lysoformmal fertőtlenitendők. Hogy fertőtlenítünk fehérneműt? Úgy. hogy azt azonnal mosásba adjuk, a szokott módnál még jobban kifőzzük a fehérneműt és a mosóvízhez 3% nyers-lysoformot adunk. Hogy fertőtlenítünk tárgyakat? Amely tárgyat nem lehet felforralni, azt a fertőtlenítő intézeteknek kell átadni, mely forró gőzben fertőtleníti. Hol fertőtlenítő intézet nincs, ott a bútorokat 3°/o-os lysoform-oldattal kell jól lemosni. Vájjon mindenki, ki fertőző beteggel érintkezésbe jön, megkapja-e a fertőző betegséget? A fertőző beteggel érintkezők közül nem kapja meg az a bajt, aki kellően védekezik és akinek szervezete nem alkalmas talaj a betegségi csira fejlődésére. Ha egy gyermek fertőző betegségből kigyógyul, mi a teendő? A lakás gondos fertőtlenítése, vagyis a falra, a bútorokra s egyéb tárgyakra tapadt betegségi csirák elpusztítása és a gyermek megfürösztése. A fürdővízhez kevés lysoform teendő. Hogy fertőtlenítjük a szoba falait? A szoba falait legjobb átmeszeltetni, vagy festetni, ha nem lehetséges, akkor lehet a falakra lysoformoldatot is permetezni. Minden esetben szükséges a folytonos szellőztetés, bő napsugár. Érdekes és tanulságos könyvet irt „Egészség és fertőtlenítés“ cimmel Dr. Székely Zsigmond orvos, melyet ingyen küld kívánatra a szerző, Budapest, Erzsébet-körut 44.
