Losonci Ujság, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-02-06 / 6. szám

10» ÚJSÁG

A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS48-AS PÁRTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE

_ ELÖnZETÉ5' ÁRAK HELYBEN: ■ ^Községek, egyesületek, tovfibbfi a 5 , , «ERKÖZTŐSÉO ;

Félévre....................................4 K — f. _ Nőgrádmegyei Tanítók es Körjegyzők Egyesülete tagjai részére részét illető minden közlemény intézendő.

Negyedévre.......................................2 K-f. ® évi előfizetési dij 5 korona. m KIADÓHIVATAL:

VIDÉKRE: 89 Firves «-rám ára 20 fillér B Losonc, Kubinyi-tér II.. hová az elöfizeté-Egész évre 10 K - l m gy“ g *ek, hirdetések, mindennemű pénzkülde-Felévre 5 K - J. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel a kiadóhivatalban. „ mények és a lap szétküldésére vonatkozó

Negyedévre..................................2 K 50 f. H zz B felszólalások intézendők.

Vili. évfolyam 6. szám. Megjelenik minden csütörtökön Losonc, 1913. február 6.

Sándor Pál nyílt levele.

Naivabb ember ez a polgárvezér, semmint azt általában gondolnák. Nyilt levelet intéz a bihari vilajet kajmakámjához, Tisza Pistához, ráfogja, hogy ő az emelkedettség és önzetlenség megtestesült szobra és ennek az állítólagos önzetlenségnek a nevében arra kéri, hogy ő, Estván, Tisza Estván, Mokány Estván álljon a fórumról félre.

Azt mondja Sándor Pál, — akit aránytalanul erősebb kritikaszellemü embernek gondoltunk, mint amilyen valóban, — hogy Tisza bár alkotmányellenes eszközökkel a nemzetnek és alkotmánynak nagy szolgálatokat tett, szerepét betöltötte, személye immár gyűlöletes, tehát álljon félre és ne zavarja a választóreformnak közmegnyugvásra való elintézését.

Csak azt mondhatjuk erre, hogy Sándor Pál okos ember. De egyúttal megjegyezzük, hogy mi őt sokkal okosabb embernek képzeltük. Sándor Pál ugyanis szentül hiszi, hogy a junius

4-iki aljasság, a mandátumfosztó javaslat, a munkászendülés fegyveres szétverése, az ellenzék fegyveres megfenyitése, sajtókobzás és ki tudná végét az alávalóságoknak, amit ezek a himpellérek elkövettek, hogy ezek mind a nemzet boldogsága, a parlamentárizmus megmentése érdekében történtek. Sándor Pál nem látja, hogy ezek a gaz rohamok mind elmaradtak volna, hogyha a függetlenségi párt nem csinál junktimot a véderő és választójog között. Nem az obstrukciót akarta a bihari kasznár lehetetlenné tenni. És Tisza István mindeme gazságokat nem azért követte el, hogy éppen most, mikor a választójogi kérdést el kell intézni, a Sándor Pál szép szeméért a pozícióját ott hagyja. Ezt az embert sötét tüzek, mély gyűlöletek hevítik az újkor eszmeáramlatai és azok emberei iránt. És igazán naivitás keli annak a feltételezéséhez, hogy aki minden gazságot megpróbált, hogy' a választóreform elkerülhessék, vagy ha már meg kell oldani, az ő junker nézetei szerint oldassák meg, hogy az most a Sándor Pál felette kelletlenül hízelgő levelére ott

fogja hagyni a munkapárt főparancsnokságát.

Tisza Istvánt le lehet verni hatalmi pozíciójából, de elméletekkel és Sándor Pál-féle levelezéssel azt meg nem ingatják. Sándor Pál szolgálatot tehet a haladás ügyének, ha továbbra is felverni igyekszik a polgárság ellenérzését a mai rezsim iránt, de csak ronthat a dolgokon, ha ilyen plebejusi hangon tartott leveleket intéz a vonatmegállító főjunkerhez. Csak rá kell nézni Tisza Istvánra és rögtön szembetűnik, hogy ez az ember, ha taglóval fejbevágják, talán belátja, hogy másnak is igaza van, de szavakkal, érvekkel harcolni a sötét biharival szemben, felette haszontalan dolog.

Désy és Lukács, utsy Lukacsot panamistának titulálta és most e hó folyamán ezt az állítását be kell majd bizonyítania. Azt hisszük, mi se lesz könnyebb ennél. Hiszen a mungópárt szennyben fogant és pálinka volt az orvossága,- mellyel magát életre kelteni sikerült. Emlékezzünk régiekről. Valamikor e kerületben is volt választás. És e választás is szennyes, piszkos volt. Előkelő urak, délcegen lépkedő honfiuk kezéhez tapadt a vesztegetésre szánt pénznek bűzös piszka. Azután megindult egy hosszú bűnvádi per. Tanuk, meg tanuk igazolták a legázolt ellenzéknek vádjait: a pressziót, a piszkot, a vesztegetést. Azonban — ennek dacára lecsitult minden. El csendesedett minden. Felsőbb kezek nyúltak a szennyes teknőbe és kihúzták a piszkos vizet kieresztő csapot. A szennyvíz kifolyt; a teknőben lerakodott sár pedig odaszáradt annak oldalához.

VÁROSI ÜGYEK

A köztisztaságról szóló uj szabályrendelet akként lett publikálva, hogy a háziurak fele se tudja. így eshetik csak meg aztán, hogy a városi számvevőség most egyebet se csinál, mint az uj rendelkezéseket magyarázza napok hosszat a még mit sem sejtő házigazdáknak. Persze a jó polgárok, kik jórészt már csak akkor kapnak észbe és keresnének orvoslást a bajra akár a római szentszéknél is, mikor már hasztalan, hosszúra nyúlt képpel hallgatják a koronákba menő magyarázatokat és csak

hosszas lamentáció, valamint a szenteknek nem éppen szalónos megnevezése után hajlandók ama belsőbb zsebbe nyúlni, hol a jó 5°/0-os kamatra elhelyezni szándékolt bankócskák találtak ideiglenes tanyát.

Ha már ez a világra szóló rossz rendelet megvan, legalább arról kellene a város vezetőségének gondoskodni, hogy minden háziúr tudjon róla. Ecélból feltétlenül kívánatos lenne annak kinyomatása és szétküldése.

A kültisztviselők ügye tárgyában múlt héten hozott közgyűlési határozat ellen valószinüleg felebbezéssel fog élni néhány városi képviselő. Nagyon is helyén lenne ezt a határozatot megváltoztattatni. Mert elvégre, ha már meg is maradnak állásukban, az egyezség értelmében 1914. április 11-ig az eddigi ülnökök és közgyám és húzzák még egy évig ama 500 és 200 koronás pótlékkal kiegészített eddigi javadalmazásukat, annak abszolúte értelme nincsen, miért maradjon minden a régiben és miért nem lehet eme ülnökök és közgyám mellett már is rendszeresíteni a törvényben megalkotott és költségvetésünk keretébe beállított városi tanácsnoki állásokat? Hiszen érdeke e városnak, hogy ezen állások minél előbb arra hivatott egyénekkel betöltessenek s ha már módunk van ahhoz, hogy ezt megcselekedjük, minden napért kár. Nincs ma már város, hol a mienkhez hasonló helyzet fennállana s ahol ne arra hivatott tisztviselő-tanácsnokok referálnák el az ügyeket és vigyáznának a közvagyonra.

A mai áldatlan rendetlen helyzet, mi e tanácsnoki állások eddigi nemlétének tudható be jórészt, sürgeti, hogy ne legyen jogerős a képviselőtestületnek múltkori halasztást kimondó határozata.

Inkább adjuk meg azon uraknak — ha már úgy kötik magukat hozzá — azt a kis fizetést még egy évig, de jöjjenek a tanácsnokok. Az a kicsi kár — mely igy éri a várost — haszonnal fog járni.

A Kubicza-ház kisajátítási ügyében február 13-ára hivta össze újból a polgármester azokat a Könyök-utcai háztulajdonosokat, kik január 23-án meg nem jelentek. Erről az ügyről már sokat beszéltünk. Most csak azt jegyezzük itt meg, hogy a polgármesteri meghívó «törvényes következmények terhéveh hiv össze. Törvényes következmény? Hát ez mi a csoda? Csak nem akarja a város a meg nem jelenő háztulajdonosokat in contumaciam elitélni és a rásózni akart hozzájárulási összegben elmarasztalni ? Vagy már nálunk ez is lehetséges?