Losonci Ujság, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-16 / 42. szám
1913. október 16. LOSONCI UJSAO 3. oldal. HÍREK Halálozások. Özv. Pokorny József né szül. Vecsey Julia f. hó 14-én este 9 órakor életének 74-ik évében elhunyt. — Az elhunytat kiterjedt nagyszámú rokonság gyászolja. — Temetése ma délután 4 órakor lesz a róm. kath. templomból. Haislinger József, a Kossuch János cég érdemes tisztviselője hunyt el f. hó 14-én 79-ik évében Katalinhután. Temetése ma délután lesz a róm. kath. vallás szertartása mellett Katalinhután. A telefon. (Beküldetett.) Tekintetes Szerkesztő úr! Oh mondja meg kérem, mi a véleménye Önnek a losonci telefonról? Mi az az u. n. telefon Losoncon? Távbeszélő akar ez lenni nálunk, kérem szépen, vagy türelemjáték. Mert ha távbeszélő, úgy célját csak akkor szolgálja, ha felhívásra gyors és helyes összekapcsolást kap az ember. De ha türelemjáték csupán, — úgy a losonci telefonhivatalnak van igaza, mert — istenemre, — beletelik sokszor egy negyedóra, mig végre rossz számot kap az ember. Mondja kérem, mi itt a teendő? Kihez kell fordulni ? Vagy azt tartja Ön, hogy jobb, ha senkihez se fordul, hanem ehelyett dühében gutaütéstől felfordul?.Utóvégre ez sincs kizárva. De ekkor kérdés: ki lesz kötelezve kártérítésre. Az állam-e, ki nem ad elég embert a telefonhoz, vagy az a kisasszony, ki rosszul kapcsol? Nekem t. i. gyermekeim vannak, kedves Szerkesztő úr, — és mire nem gondol egy jó családapa, ha néhanapján már a guta is'kerülgeti. Tisztelettel egy telefonelőfizető. Tessék fordulni a főnök úrhoz és a házi orvosához. Jó lesz, ha egyszerre mindkettőhöz fordul. Valaki a kettő közül tán segít a baján. Szerk. Elodázás. Lapunk múlt számában jeleztük és részben ismertettük az e hó 18-ára tervezett nagyszabású hangverseny műsorát. A rendező-bizottság — amint értesülünk — tekintettel az ez idő szerint városunkban működő színtársulat idényére, hangversenyét november hó 15-ére halasztotta el. Részünkről csak helyeselni tudjuk a rendező-bizottság e méltányosság sugalta elhatározását, de meg a hangverseny sikerének érdemében álló helyes cselekedetet is látunk a zeneestély elhalasztásában. Tóth aviatikus Salgótarjánban. Tóth József vasárnap Salgótarjánba ment, hogy egy kicsit repüljön a tarjáni szépeknek és nem szépeknek. Meg is tett mutatványa számára minden előkészületet. Engedélyt kért, helyet kért, kipucolta a gépét, megolajozta a kerekeket, felvette svetterjét és tán még az utolsó kenetet is. Közben pedig gyűlt, csak gyűlt a sok nép a nézőtér köré. Lehettek már vagy 3000—4000 ren és Tóth egy-két koronájával lekalkulálva a megjelent tömeget, — 4000— 5000 koronára tette a nyers bevétel nagyságát. Ily körülmények közt már repülhetünk egy kicsit, — gondolta Tóth és már meg is indult, hogy beleül ördöngős masinájába. De mégse ült be. Annyira nem ült be, hogy gépét a bámulok bámulatára kezdte az állomás felé tolatni embereivel. Az történt ugyanis, hogy a pénztárnál lévő alkalmazottja az utolsó percben besúgta neki, hogy bolond, ha reszkírozza a nyakát. A megjelent tömegben ugyanis nem leiedzett több 200—300 olyannál, ki belépődíját becsületesen lefizette, a többi potya-kuncsaft. Tóth látva, hogy Salgótarján még nem érett meg az aviatikára, — nem repült fel. És igaza volt. A fogát akkor is kitörheti, hogyha 1000 fizetőpolgár nézi. Itt említjük meg, hogy Tóth József tavaszkor újonnan konstruált gépével Losoncon megint repülni fog. Jöhet. Lesz ugyan itt is potya kuncsaft, de tán aránylag még se annyi, mint ama Salgótarján cimü városban volt ezen az őszön. Karambol Ragyolc mellett. Kedden reggel a Budapestről Losonc felé tartó személyvonat Ragyolc táján, nem látva a hid miatt a maga előtt veszteglő tehervonatot, beleszaladt. A tehervonat utolsó kocsija és a személyvonat mozdonya megsérültek. Emberéletben nem esett kár. A vasúti üzletvezetőség megindította a vizsgálatot a gondatlan pályaőrök és vasúti fékezők ellen, kik az ilyenkor szükséges óvintézkedések megtételéről nem gondoskodtak. Faeladás. Losonc környékén 58 magyar hold lábas fenyőerdő (fichta fenyő), melyben 40 éves fák is vannak, eladó. Bővebb felvilágosítással szolgál a szerkesztőség és kiadóhivatal. Csendélet egy döglött libácskáról. Valahol a Varga-utcában libát vettek 3 koronáért. Afféle fiatal libát. Pár napig etették, babusgatták, de a libuska egy szép napon kirúgta a földet maga alól. Tisztára megdöglött. Oda a 3 koronánk, — igy a gazdája. Csengettek. Adta szemetese, épen most jön. Na szemetes bácsi, — lássa-e, micsoda károm van. Gyönyörű e libám itt hagyott hat korona kárral. Ippeg most lehelte ki lelkét, ha ugyan volt néki. Éppeg az imént? — igy a szemetes. Úgy a fene bánja! Hogy adja a tens asszony, — elég 1 forint 20 krajcár. Persze, hogy elég volt. El is vitte szépen. Hej Prokop néni, Prokop néni, — igy délben a téns asszony a szomszédasszonyhoz. Hogy is nem gondoltunk magára. Milyen ócson vehetett volna reggel libát. De milyen ócson. Három koronás döglött libának igy lett nagy ára a mai drága világban. Minden alapvizsgára, szigorlatra, ügyvédi vizsgára készülő jelölt forduljon tanácsért és utbaigazitésért a Dr. Dobó Jogi és Ügyvédi Szemináriumhoz, mielőtt a készülést megkezdené. Feltétlen szüksége van minden jelöltnek bevezető tanításra, szakszerű utasításra és magyarázatra. Enélkül a tankönyvekből készülve az anyag előtte nehézkes elv és szabálytömeg. Az intézet fokozatosan bevezeti az illető vizsgái tárgyakba. Szorosan alkalmazkodik a tanárok kérdezési módjához és felfogásához. Az intézet utján eléri a célt, rövid idő alatt elkészül, biztosítja vizsgája sikerét, tudása a vizsga-követelményeknek mindenben megfelel. Vizsgájára feleslegeset nem tanul. Ami fontos, az intézetünkben nyomatékosan lesz kiemelve. Otthonkészülők számára rövid, összefoglaló jegyzeteink vannak; mindenkor a vizsgaviszonyoknak megfelelők. Az intézet díjmentesen küldi a «Jogi vizsgák letétele» cimü és az ügyvédi vizsgára vonatkozó kiadványát. Néhány előadást mindenki díjmentesen hallgathat végig a módszer megismerése végett. Felvilágosítás és eljárás mindennemű egyetemi és vizsgaügyben díjmentes. Levélbeli megkeresések e cimre küldendők: Dr. Dobó Jogi és Ügyvédi Szeminárium, Kolozsvár, Bolyaiutca 3. Aviatika. Erről volt szó valamelyik bgyarmati kávéházban, melynek egyik asztalát többen ülték körül. Voltak olyanok is, kik csak ezalkalommal mutatkoztak be egymásnak. — Nincs istennek az az embere, kinek kedvéért én egy aeroplánra ráülnék. — Fenét nincs, — vágott közbe az egyik asztaltárs — én is igy beszéltem. De a nyáron Pesten járván, találkoztam S. .. Lilivel, kinek régi ismerőse vagyok. Nem jönne velem, szólt igy Lili, ki hires aviatikus, — délután Rákosra a levegőbe járkálni egy kissé. Megborzongtam. Lili azonban oly szépen nézett reám, hogy nem tudtam neki ellenállani. Mentem. Felrepültünk és egész Gödöllőig mentünk. Nagyszerű volt ... A papámnak be se vallom, mert azt még most is a hideg rázná ki értem. — Mikor volt az kérem, — szólt közbe egy másik, az asztalnál ülők közül. Szeptember elején . . . felelte a kérdezett. — Nem lehet az kérem, — én is aviatikus vagyok. Lili augusztusban repült Pesten és akkor is egyedül, mert gépe el se bírna vendéget.- Nem ? — igy a meglepett. Az lehet, akkor tévedtem vagy álmodtam az egész istenverte aviatikus históriát. — És most ébredtél fel ugy-e komám, kórusban ekként a többiek. Érdekes id. Heckscher hamburgi bankházának lapunk mai számában található szerencsejelentése. E bankház az itt és a környéken megnyert összegek azonnali pontos kifizetésével oly jó hírre tett szert, hogy mindenkinek a figyelmét felhívjuk mai hirdetésére. Darwin-Könyvtár. E címmel uj és a magyar irodalomban eddig példa nélkül való vállalat indult meg a napokban. Mig eddig csak szépirodalmi dolgokat lehetett megkapni olcsó füzetes kiadásban, úgy most a Darvin-Könyvtár révén a legnagyobb természeltudósok népszerű munkáit is megkapjuk néhány fillérért. A vállalat 1. füzete Bölschének egyik legszebb csevegését hozza «Utazás a hold körül» cimen. A holdnak amúgy is érdekes titkait a Bölsche utolérhetetlen, szines előadásában megismerni bizonyára elsőrangú szellemi csemege. De nem kevésbé értékes a 2. füzet sem, Darwin : «Az ösztönről» c. kisebb értekezése. A nagy mesternek e kis munkájában, amelyik csak halála után került nyilvánosságra, voltaképen benne van az ő egész fölfogása az élet mibenlétéről, de jóval érdekesebb és vonzóbb előadásban, mint nagy műveiben. A Darwin-Könyvtárt dr. Fülöp Zsigmond szerkeszti, az egyes füzetek ára 60 fillér a könyvkereskedésben, de a Darwin folyóirat előfizetői ingyen mellékletül kapják őket (évenként 8-at). Ahol könyvkereskedésben nem kaphatók, bélyegek ellenében megküldi őket a kiadóhivatal: Budapest, VI., Andrássyút 60. sz. Alsóbb £ 36 éves családos ember állás képes. Ajánlatokat Urosz Jenő, Cserepes, utolsó posta Osgyán kérek. Mellé lépett! gazdaságit végzett gazdatiszti t keres. Idáig önállóan gazdálkodott. Kaució-Hidegfürdőt vett. Folyó hó 9-én este Belka János 67-ik közös ezredbeli káplár — akit a most bevonult újoncok elszállítása végett küldöttek hozzánk Bécsből — egyik újonccal iparkodott hazafelé szállására. Utjok vesztükre a Felső-patakpart felé vezette őket. Itt a sötétben nem ismerték ki magukat s nem tudták, hogy patak mellett járnak s igy megesett, hogy Belka János káplár egyszer csak azon vette magát észre, hogy lábai alól talajt veszítve, a patakba zuhant. Társa, akit Belka zuhanása közben majdnem magával rántott, nyomban hozzálátott Belka kimentéséhez, ami a közelben lévők segítségével sikerült is neki. A bajonettet azonban, mely Belkának zuhanása közben oldaláról leszakadt, csak nagy nehezen tudták a sötétség miatt a vízből kihalászni. Belka kezefején az éles kövektől több helyen annyira megsérült, hogy sérülései miatt kénytelenek voltak az ezredorvost felkölteni, aki a csapatkórházba küldötte őket, ahol azután bekötözték sebeit. Mint tudjuk, nem az első eset itt nálunk Belkának ezen akaratlan fürdőzése, miért is közbiztonsági szempontból is nagyon kívánatos volna, hogy a patakpartnak különösen ezen forgalmas része mielőbb rendeztessék s korláttal elláttassék. Sokkal helyesebben cselekedett volna a város, ha a használhatatlan árubódék helyett a patakpartot rendezte volna, mely esetben volna szép terünk és a város közepén rendezett patakpartunk. No meg talán egy kis aprópénz is csak megmaradt volna
