Losonci Ujság, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-16 / 42. szám
2. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1913. október 16. jelenlévő 100—150 tagjának egyhangú mormogását az egész megye törvényhatósági bizottsága lelkes odaadásának és bizalma megnyilvánulásának tartják. Lévén a megyebizottságnak legalább 400 tagja, igy a «Nógrád» szerint is 250—300 azon megyei képviselők száma, kik távolmaradtak; sokan közülük vagy tán mindannyian azért, mert szavazni «igénknél nem akartak. De igaza van a Nógrád-nak azért is, mert ama kis bizalmi-heccért, melynek ma már senki se tulajdonit Nógrádban komolyságot, kár lenne igazán a 250—300 távolmaradónak a megjelent (legtöbbnél parancsszóra) 100—150 bizottsági tagra haragudni. Már csak nevetünk, ha a sok diszpolgársági, bizalomszállitási hir mellett egy-egy kis újabb kormány-panamáról rántják le fent Pesten a lepelt. Igazán úgy hozzászokik az ember már ahhoz, hogy a kormány panamázik, hogyha hirt hall róla, nem tartja többnek az egész dolgot, mint mikor egy szegény kis varróleány ugrik le bújában a Margit-hidról. Maholnap tiz ujjunk kevés azoknak a panamáknak előszámlálásához, melyeket ez a kormány, meg az elődje elkövettek. Meg kell engedni, hogy Tisza is, Lukács is okosan csinálták. Ha már lúd, legyen mentői több és kövérebb belőle. Ha már Lukács a világ legnagyobb panamistája és Tisza utána a második ezen a téren, — hadd pukkadjon az ellenzék. Ne egy panamáról, de tízről, ne százezrekről, de milliókról legyen módjuk beszélgetni. Utóvégre a Tisza-féle morál szerint nem az a becsületes ember, ki nem lop, nem csal, nem sikkaszt, de az, egyedül csak az, aki néhanapján egy szál karddal és alsónadrágban kiáll a placcra, ha tolvajt kiáltanak rája vagy kellemetlen kezek megcibálják kissé újszülött kilencágu koronáját a fejebubján. Az állami tisztviselők győri kongresszusának küldöttsége valóban azt se tudhatta, hogy hogyan sonfordáljon ki a miniszterelnökség ócska palotájából. Népies nyelven szólva, elküldte őket a fal mellett a miniszterelnök úr. Mert a küldöttség bizonyára nem arra volt kiváncsi, hogy miféle szavakkal fogja Tisza kifejezni előtte a tisztviselők iránt érzett jóindulatát, de hogy mit ígér az állam fehér rabszolgáinak. Siralmasan állapíthatják meg, hogy semmit se ígért. Mert annak hangoztatása, hogy anyagi helyzetükön az ország keserves állapota és a felemelt katonai létszám mellett nehéz segíteni, — bejelentése annak, hogy egyetlen egy krajcárt se kapnak. Ezt pedig a következő általános választás idejére jó lesz észben tartani. Hja. a katonaság. Hiába, Magyarországon mindennél előbb az, hogy ezredek őrizzék a honatyákat és mentői több gépfegyver pufoghasson az utca népére, ha úgy tetszik a geszti lovagnak. LYTHIUMBAN Döntöm óm leggazdagabba 1 UpLCLliiClOl Lythia,Gyógyvíz, mely a leghatásosabb vizelethajtó és hugysavoldó. * Mindenütt kapható. Sorok a háztartásról. Késik a költségvetés. A számvevőség túlterheltsége. Vegyük elő ismét a legaktuálisabb témát: az általános pénztelenséget. Sírjuk el még egyszer keserveinket, hogy nincs pénzünk, hogy üres a koldustarisznyánk s hogy ismét kilátástalan jövőnek nézünk elébe. És azután sóhajtsunk fel egy nagyot s kezdjünk elmélkedni a város jövő évi költségvetéséről. Milyen kilátásaink vannak a jövő esztendőre nézve? A város jövedelmei a most lefolyt évben aggodalmasan csökkentek. A vámbevételek tetemes apadást mutatnak, a borital- és husfogyasztási adó megváltása cimén ezután sem fogunk többet kapni, a kórházra ráfizetünk, a köztisztaság rengeteg pénzbe kerül, mintegy 6000 koronát veszítettünk az ingatlan átruházási pótilletékekről szóló szabályrendelet késedelmes életbeléptetése miatt, stb, stb. Ki győzné ezt a sok szomorú adatot felsorolni. Itt az ideje, hogy gondolkozóba essünk városunk jövője felett. Hiszen a legtékozlóbb ember is, amidőn már teljesen kiürültek a zsebei, ráfanyalodik a takarékosságra. Hát játszunk egyszer mi is takarékosdit, kíséreljük meg a spórolást, talán még vihetjük valamire. Most, amikor a városi költségvetés összeállítására kerül a sor, nagyon kívánatos volna, ha a város közönségének a bizalmából megválasztott tanácsnokok és városatyák jobban szemügyre vennék a város gazdálkodását. Más városokban már elkészültek a költségvetésekkel. Már javában folynak a költségvetési viták. Nálunk a költségvetésnek még se hire, se hamva. Pedig nekünk is van számvevőségünk. Talán alszik a losonci számvevőség? — Nem alszik, sőt álmatlan éjszakákat tölt — a hivatalában. A két személyből álló számvevőség ugyanis nem győzi a ráruházott munkálatok elvégzését. Az igazat megvallva, nagyon mélyen mártottuk a toliunkat a kalamárisba, hogy a számvevőségnél uralkodó állapotokat erős tenorban bíráljuk meg, azonban arról kellett meggyőződnünk, hogy a szánalom hangja inkább méltó a számvevőségi állapotok elmondására. Igen, valósággal szánalomraméltó az a két városi tisztviselő, akiknek naponként 118 ügydarabot kell elintéznie s azonkívül a felek részére felvilágosításokat nyújtani. Kérdezősködésünkre Krúdy Pál városi főszámvevő a következő felvilágosítást adta: «A városnak 28 alapja van, melyeknek költségvetési végösszege meghaladja az egymillió koronát. A 28 alapnak van 8500 okmánya, amelyeknek az elszámolása a következőképen történik: 1. közigazgatási számfejtés, 2. feljegyzés, 3. pénztári számfejtés, 4. naplóbirálat és könyvelés és 5. zárszámadás és az okmányok elirattározása. Minden akta tehát ötször megy keresztül a számvevőség kezén, a 8500 akta tehát tulajdonképpen 42.500 akta, amelyből 360 munkanapot véve, 118 darab jut mindennapra. Ezenfelül a számvevőség köteles a felekkel érintkezni s az adófizető polgárság ezerféle ügyes-bajos dolgait elintézni, értesítéseket és felvilágosításokat nyújtani.» És mindezt a munkát két tisztviselőnek kell elintéznie. Hát bizony ez nagyon szomorú állapot, mert a számvevőség ilyen túlterheltsége mellett nem tudja azt a magasabbrendü feladatát teljesíteni, hogy a városi gazdálkodás helyességét ellenőrizze. Az pedig elsőrendű városi érdek, hogy a város gazdálkodása kellő ellenőrzés alatt álljon, különösen a mai viszonyok között, amidőn a sivár gazdasági viszonyok miatt pénztelenné vált adózó polgárság alig képes keserves keresményéből a közterheket viselni. Felhívjuk tehát a város tanácsának és a képviselőtestületnek a figyelmét a számvevőségnél uralkodó tarthatatlan állapotokra. Itt sürgősen orvosolni kell a bajokat, mert a város anyagi érdekei ezt egyenesen kötelességévé teszi az irányadó köröknek. Követeljük a számvevőség munkaerejének megerősítését! nz u*r Berson* minden Olflk sarJuií H BERSOrtHÜVEK BUDAPEST Vh Nem lesz Önnek bosszúsága, ha óráját ~ HAÁSZ csinálja, kinek üzlete Kossuth Lajos-utca 15. sz., Sántha-féle házban van. NAGY RAKTÁR zseb-, fali és ébresztőórákban, arany- és ezüst nemüekben. Grammofonokban és a legújabb felvételű lemezekben nagy raktár. A A A Óra- és ékszerjavitásokat gyorsan és szak szerűen készítek, aa. T
