Losonci Ujság, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-21 / 34. szám
ISIIT A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS48-AS PÁRTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE ELŐFIZETÉSI Arak helyben: ■ . ■ szerkesztőséq : ftfo 4vr*...................................8K-1 ■ »torfdmMMl Tanítok fa k«rlpeJi«W Effvaafllata tatftal »-*- ■ Losonc, Jőkal-utca 4., hová a lap szellemi FZlévre........................................4 K — f. m MSgrídmegyel Tanítók és Körjegyzők Egyesülete U*|al ríszfce részét Illető minden közlemény Intézendő. Negyedévre...............................................2 K — I. ■ évi előfizetési avj 5 korona. ■ KIADÓHIVATAL« _ , , VIDÉKRE« ■ Egyes szám ín 20 fillér. ■ Losonc, Knblnyl-tér II., hová az elSflzet«Egesz évre.....................................10 K - f. ■ m sek, hirdetések, mindennemű pénzkülde-Pa£vr® • ........................................5 K - f. Hirdetések Jutányos áron vétenek fel a kiadóhivatalban. _ mények és alap.szétküldésére: vonatkozó Negyedévre..............................2 K 50 f. ■ ■ felszólalások intézenddk. VIII. évfolyam 34. szám. Megjelenik minden csütörtökön Losonc, 1913. augusztus 21. Letaposva! Egyetlen puskát se sütöttünk el, de azért végigvívtuk mind a három balkáni háborút és úgy megveretődtünk, mintha félmillió emberünk maradt volna a csatatereken. Minket ott Bukarestben jobban letapostak, mint Bulgáriát. De, úgy látszik, az osztrák diplomáciának még ez sem elegendő. Még a további létszámemelés is kell neki, hogy ha már megveretődtünk, fenékig meg legyünk verve. Ha pedig volna valaki, aki még nem látná, hogy mennyire vagyunk, annak az oktalan okvetetlenkedésünkkel felnyissuk a szemét. Éhez pedig több és még több katona kell. Mintha volna olyan rengeteg hadsereg a világon, amelyik az osztrák diplomácia kudarcait ki tudná köszörülni. Az osztrák diplomácia kudarcáról beszélünk, mert legalább az az egy keserű elégtételünk megvan, hogy Magyarország ezidő szerint nem létezik. Egyelőre letörülték Európa térképéről. Hogy ezt nem Haynau, nem Bach csinálta, hanem egy magyar gróf és nem Csehországból kikapart haddal, hanem a régi és uj kurucok ivadékaival, nem sokat változtat a dolgon. Tisza István gróf vállalkozott rá, hogy összetöri ezt az ezeréves edényt, melyet mázolással akartak épnek s újnak feltüntetni. És összetörte. Teljesen mellékes, hogy milyen formában csinálta. A tény itt a fontos. Nem azért törte össze a kiváltságok alkotmányát, hogy az emberi jogok alkotmányát tegye a helyére, hanem hogy a szoldateszkának tegyen szolgálatot, de azért a népjogok hívei mégis láthatják benne a kérlelhetetlen törvények szerint működő jövendő egyik szerszámát, az H uszár enyészetet. El kell enyészniük a régi börtönök sáncainak, hogy szabad otthonok épülhessenek. Ez az egyetlen fe:jegyzésre érdemes tény. Az, hogy ezt nem katonai kommandóra csinálták, hanem egy úgynevezett többség akaratával és támogatásával, nem naoos káplár vagy inspekciós tiszt segédletével, hanem parlamenti és miniszteri apparátussal, nem változtat semmit a dolgon. A magyar alkotmányt eltemették, magyar parlament nincs. Ezen az alkotmányon, ezen a parlamenten nincs a népnek siratni valója, de az bizonyos, hogy azt az újat, a leendőt, mely ennek a helyére építendő, más nem tudja és nem fogja felépíteni, mint maga a nép. Az urak nem fogják felépíteni, mert nekik nem kell. Az ő szemüket szúrja esetleg az, hogy egy másik társaság ül a húsos fazék körül s lehető vehemenciával szeretnék azt onnan elszoritani, hogy ők maguk telepedhessenek a helyeikre, de valamennyien húsos fazéknak nézik az államot, amelyiknek ők a szakácsai és haszonélvezői. Ma már a magyar politika posvány, melyből sem a jövendő, sem a polgárság üdve ki nem kélhet. A polgárság akkor születik meg, mikor polgári öntudatra ébred. Mai öntudata inkább a nemlét érzése. Polgári öntudatra pedig csakis uj mesgyéken ébredhet. Füleken egy nagyforgalmu füszerüzlet és kenyérsütőde bérbeadó, esetleg eladó. Bővebbet Sztolár János tulajdonosnál. Városok bankja. A városok hitelszükségletén való segítés módjára nézve terv van alakulóban. A kérdés megoldásának egyik mozgatója újabban Lengyel Zoltán országgyűlési képviselő, aki egy nagy városi bank fölállításán fáradozik, melyhez a pénzügyminiszter közreműködésére is számit. Lengyel Zoltán most több hétig tartó túrájában végig-járta az országot és érinl;kezett a városok vezetőivel a megalapítandó városok bankja ügyében. Utjának eredményéről és a magyar városok hiteligényei körül szerzet tapasztalatairól többi közt a következőket mondta: «A kormánynak kell a dolgot kézbe vennie akként, hogy maga bocsátja ki a kölcsön fedezetéül szolgáló kötvényt és maga teljesittesse az egész világon fen* álló bankszervezete utján a fizetést. Egységes kötvénytípust kell teremteni az összes magyar városok egyeíernieges felelőssége és hitelképessége alapján. Mert a magyar városok abszolút hitelképesek, az ilyen pénz sokkal olcsóbb, a kötvények elhelyezése megfelelő pénzviszonyok mellett biztosítva lesz. Az egyes városi kötvények kibocsátása két módon történhetik : vagy az állam által, akkor a városi kölcsön tulajdonképpen állami kölcsön lesz, de a befolyó pénzt a kormány engedelme alapján szükségletük arányában az egyes városok kapják és a kisorsolásból és a járadékok fizetéséből eredő kötelezettséget is ők maguk teljesitik. A másik mód az, hogy a városok egy egységes hitelszervezetbe tömörülve, saját úgynevezett Magyar Városok Kötvénykibocsájtó Bankja utján értékesítik és fizetik a papírokat. Az állam által kibocsátandó körülbelül 300,000.000 kötvénykölcsön van egyedül hivatva rendezni e sajnos és rengeteg kárt okozó helyzetet. Az igy kibocsátandó kötvényekből befolyó pénz egyrészét 15,000.000 koronát szükséges lesz a városok bankjának alaptőkéjére visszatartani, ehhez körülbelül 5,000.000 korona állami hozzájárulást és legalább 10,000.000 korona külföldi érdekeltséget számítva, egy ilyen alaptőkéjű és úgy a párisi, mint a londoni piacon bevezetett odavaló előkelő érdekeltséggel biró intézet volna hivatva a jövőben mindenkor a városok tőkeszükségletét beszerezni.» Andrássy a revízió ellen. Megállapításokban gazdag cikket irt gróf Andrássy Gyula, melyben Berchtold revíziós politikája ellen foglal állást. Szerinte a különböző Balkán-államok egyensúlyát a bukaresti békekötés eléggé biztosítja. Bulgária nem volt fest, mos és tisztit. LOSONC, Kossuth Lajos-utca 10.
