Losonci Ujság, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-07-17 / 29. szám

LOSONCI BJSÄG

A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS48-AS PÁRTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE

ElömETÉSI ÁRAK HEIßEN: ■ egyebetek, toWIbb* . 5 , SZERKESZTŐSÉ0;

W&fr :::::::::5B=fc ■ mmh bmm. w

Negyedévi«........................., . . 2 K — I. ■ évi elSflzetést díj 5 korona. m KIADÓHIVATALi

VIDÉKREi ■ Emre« siám ára 20 fillér. ® Losonc, Knbinyi-tér II., hová az elSfixeté-Egész évre.......................................10 K - m ** n Sek, hirdetések, mindennemű pénzkGtde............................................5 K - f. Hirdetések jntányos áron vétetnek fel a kiadóhivatalban. „ mények és a lap szétküldésére vonatkor«

Negyedévre..................................2 K 50 f. ■ ■ felszólalások IntézendSk.

Vili. évfolyam 29. szám. Megjelenik minden csütörtökön Losonc, 1913. julius 17.

Yalami a

nemzetiségekről.

A kardélre alapított államok veszendők. Törökország már elpusztult, Oroszország már recseg, ropog és talán belátható időn belül maga a hadsereg fogja darabokra roppantam. És rajta kívül csak egy ilyen vegyes, tarka-barka mozaik birodalom van Európában, amelynek egysége és összetartó abroncsa a hadsereg: Ausztria. Azt mondják, mikor Marius Karthago romjain ült, sejtelmes töprengése közben jutott eszébe Homér verse, melyben Ilion bukását jósolják meg. És llionban Marius már Rómát érezte. Ha Drinápoly romjain ült volna egy osztrák hazafi — vájjon van ilyen? —, neki is eszébe juthatott volna az iiioni jóslat, hogy eljő egykor egy nap, mikor a szent llion eldől.

A végzet elől okossággal meg lehet menekülni. Ausztriának nem az a végzete s nem azért kell felbomlania, mert többnyelvű, többnépü. Ulmtól Galacig sok apró nép, faj s nyelvterület közt folyik a Duna, egyáltalán nem természeti törvény, hogy mindezeknek külön államokká kell kialakulniok. Sőt lehetetlen, hogy külön államokká alakuljanak ki mind, mert nincs Valamennyinek kapuja a tengerhez. Már pedig tenger nélkül önnálló államképződés, a termelés mai fokán, lehetetlen. Csehország vagy egy államszövetségnek lehet csak a tagja, vagy többé-kevésbbé mindig valami vazallusa valamely nagyobb államnak. Ugyanígy van Galicia. Szerbia ugyan elterjeszkedhetik összefüggő nyelvterületén át a tengerig, de lehetetlen elgondolni, hogy a Balkán akár szerb, akár bolgár, akár görög egységes állam legyen.

Ez a szempont döntő fontosságú Magyarország jövendőjének kialakulásában is. Ha nem is a dinasztia kezében összpontosuló hadsereg tartja együvé, nemzetiségekkel körülkoszoruzva egységes, egynyelvű nemzeti

állam még sem lehet. Mig tehát egyrészről az apróbb népcsoport eme sakktáblaszerü egymás mellé helyezkedése létjogot s világtörténelmi jogcímet ad egy dinasztiának arra, hogy egy népszövetség egységének legyen a megtestesítője, másrészt a magyarság jövendő szerepe is csak ilyen népszövetség keretében biztosíthatja magának a tengerhez való utat s hozzájuthatást idegen fajú és nyelvű népeken át.

Mind ennek a meggondolásából pedig csak arra a következtetésre juthatunk, hogy vagy a hadseregre alapított dinasztikus hatalom az, ami állami létében fentartja, vagy a népek közös érdekén épülő egyakarat. A dinasztia ezen hatalmának a fenmaradása is csak eme feltétel mellett lehetséges. Mint láttuk azonban, a több millióra menő hadsereg rengeteg expanziója mellett az erőszak vagy a hódítás politikája fenn nem tartható, mert az energia nagy része e széjjelhuzó részek súrlódásának a legyőzésében merül ki, ugyanakkor mikor más, egységes hadsereg energiáját ilyen benső súrlódás nem fogyatékositja. Idegen katonai hatalmakkal szemben tehát mindig hátrányban van s gyengébb. Ez már ma is látszik, mert a monarchia Németországgal szemben már ma is a félvazallus sorsára van kárhoztatva. Másrészt meg láttuk, hogy egy szláv háborúnak pusztán a lehetősége milyen mélyen megrendítő hatást idézett elő benne.

Úgy a dinasztia, mint a magyarságnak egyaránt érdeke, hogy a különböző népfajok rokonszenvét és szeretetét igyekezzék megszerezni, hogy valamennyi kulturális és gazdasági érdekeinek hathatós védelmét találja meg e közös vagy szövetséges szervezetben. E célra pedig az lenne az okos politika, ha a magyarság a népszabadság és emberi jogok védelmezője, a közös gazdasági érdekek istápolója és a kultúra hordozója lenne. Arra kellene tehát törekedni, hogy határain belül okos, barátságos nemzetiségi politikát folytasson, határain kívül pedig a kisebb népeket a gazdasági érdekeik okos gondozásával kösse magához.

Városi közgyűlés.

• A városi képviselőtestület 1913. évi julius hó 16-án délelőtt 9 órakor közházunk dísztermében gyűlést tartott a következő tárgysorozattal: 1. Megnyitás és jegyzőkönyvi hitelesítők kiküldése. 2. Tanács jegyzőkönyvének felolvasása. 3. Polgármesteri jelentés. 4. Hirdetésügyi szabályrendelet jóváhagyása. 5. Köztisztasági szabályrendelet jóváhagyása. 6. A Rakottyay, Sternlicht, Herzog és Kohn cégekkel kötött kövezetvám egyezségek jóváhagyása. 7. Az erdei fürdőben foganatosított átalakítási munkálatokra vonatkozó vállalati szerződés jóváhagyása. 8. A mezőgazdasági gépgyárnak sporttelep használatára átengedett területre vonatkozó szerződés jóváhagyása. 9. Felsőbb hatósági leiratok bemutatása. 10. A gőzmalmi iparvágány ügye. 11. Folyó ügyek. 12. Illetőségi ügyek. 13. Települési engedélyek. 14. Pótadó mentességek. 15. Esetleges indítványok.

A közgyűlésen alig harminc képviselő mondott ki határozatokat a 10. pont kivételével mindenütt a tanács javaslatához képest.

Pótolja a közgyűlés a miniszteri utasítás szerint a hirdetésügyi és köztisztasági sza* bályrendeletet, jóváhagyta a Rakottyay, Sternlicht és Herzog és Kohn cég kövezetvámügyi egyességét, a fürdői átalakítás tárgyában létesített vállalati szerződést, a gépgyár sporttelepének területére vonatkozó szerződést stb. és végül eltérőleg a tanácsi és jogügyi bizottsági javaslattól a gőzmalmi vágány ügyében kimondotta, hogy a város tiltakozik a Borsod-Miskolci gőzmalom azon intézkedése ellen, mely szerint a képviselőtestület hozzájárulása és a szerződés vonatkozó intézkedéseinek és kikötéseinek betartása nélkül vágányait a Buzatéren felszedni készül és mielőtt az ellene megindítandó per tárgyában határozna, felhívja a polgármestert, hogy a malommal létesült szerződést teljes szövegében a helyi lapokban tegye közzé és egyúttal minden képviselőnek másodlatban kézbesítse ki, hogy ekként azt minden egyes polgár megismerhetve véleményt, a városi képviselőtestület minden tagja pedig jól megfontoltan határozatot mondhasson a legközelebbi közgyűlésen.

fest, mos és tisztit.

LOSONC,

Kossuth Lajos-utca 10.