Losonci Ujság, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-08 / 19. szám
MCI ÚJSÁG A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PÁRTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE HEINÉN í ■' ■ iSégek, egyesületek, tovíbbí . ! . SZERKESZTŐSÉG : T~ Félévre............................................4 K - m Nőgrádmegyel Tanítók es Körjegyzők Egyesület« tagjai részére részét inetö m|nden közlemény Intézendő. Negyedévre.....................................2 K — t. “ évi előfizetési díj 5 korona. ■ KIADÓHIVATALi VIDÉKRE) ■ Egyes szám ára 20 fillér. * Losonc, Kublnyi-tér II., hová az előfizeté-Egész évre.......................................10 K — f. m ■ eek, hirdetések, mindennemű pénzkíilde-Félévre 5K -I. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel a. kiadóhivatalban. m menyek és a lap szétküldésére vonatkozó Negyedévre..................................2 K 50 I. i BJ felszólalások intézendok VIII. évfolyam 19. szám. Megjelenik minden csütörtökön Losonc, 1913. május 8. L—ESZ-E háború, elfoglaltuk-e már Albániát, Cetinje áll-e még a------ föld színén? — Ezek ma már olyan kérdések, mint mikor kevésbbé harcias időkben azt kérdezték egymástól az emberek: «Hogy van, és mit csinál kedves családja?» Pedig a látszólagos közömbösség dacára ott él a lelkűnkben a harag, az aggodalom, a bosszúság azért, mert egy fél éve már effektive háborúban élünk, mert a családfentartók megszűntek élni családjaik számára, mert a fizetésképtelenségek lisztája olyan, mint egy vezércikk, mert minden héten újabb százmilliók pusztulását jelentik be, mert nem prolongálják a váltókat már hónapok óta és mert most bejelentik, hogy mindez még nem volt eddig igazán, hanem valójában még csak ezentúl kezdődik, hogy még csak most jön az igazi. Keservesen szenvedtünk hónapok óta, vérünket ontjuk hónapokig, nehéz kamatokat fizetünk évtizedekig s minden vonalon visszavettetünk egy fél évszázadra direkt és pontosan azért, hogyha netalán némi siker követi az ezermillió koronába és még több könnybe, vérbe kerülő vállalkozást, hogy majd akkor módjában álljon öt bécsi nagykereskedőnek három szkutarii és két valonai szatócs részére tizenkét rőf posztót, meg ötért porcukrot könnyebben eladni. Negyvenmillió ember szenvedjen, nélkülözzön, küzdjön, fáradjon, fizessen, egy millió koplaljon, egy pár tízezer belepusztuljon abba és azért, hogy egy pár hadseregszállitó megint megszedje magát és Héhány osztrák exportőrnek jobban menjen az üzlete. Mert csak ezt jelentik a diplomáciának nagyképü és órákulumszerü frázisai, csak ennyire számitolhatók le a kormány verbuváló félhivatalos és pauzál-vezércikkei, csak ez a reális oka a bőrükben nem férő háborúért lelkesedők harcias kurjongatásainak. Hát csak előre. Életünket és pénzünket «a monarchia presztízséért», «Ausztria-Magyarország létérdekéért», «tekintélyünk és becsületünk megóvásáért», igen, előre — a független Albániáért! A~ bihari gárda tagjai részben miniszteri székekben, részben egyéb----- országos főméltóságok polcain terpeszkednek, Vadász Lipót, a törvénytelenül beterjesztett és törvénytelenül megszavazott házszabályok beterjesztőjének igazságügyi államtitkársága már elhatározott dolog, Pavlikból maholnap főkapitány lesz, de mindenesetre méltóságos ur, a Tisza testőrgárdájának tagjai egyre-másra jutnak zsírosabbnál zsírosabb állásokba és or: szágos vállalatok élére. Aki csak szót emel a mungók valamely tettének dicsőítésére, aki csak egy gesztussal hozzájárul a közszabadságok bármely irányban való megnyirbálásához, aki csak közvetett eszközéül ajánlkozik a inungórészvénytársaság üzleti céljainak és nyereség-mérlegének lendítéséhez: már hull rá az áldás, tömik a zsebét, gomblyukát, állásokba ültetik, méltóságokkal ruházzák fel: szóval sikerült ember, meg van állapítva a szerencséje. Hosszú munkássággal szerzett érdemek, nagy alkotásokra rátermett tehetség, az mind csak mellékesen jöhet számításba, az jó ha van, de nem baj ha nincs; fő hogy dicsérje a kormányt, helyeseljen és tapsoljon országrontó gazságainak. De hát utóvégre ez csak az ő szerencséjük: ám lelkűk rajta. Azonban lehetetlen, hogy eszünkbe ne jusson az ilyen alkalmakkor a közel múltban végkép lehanyatlott Törökország sorsa, ahol még csak pár évtizeddel ezelőtt hirdette ki Abdul Medsid szultán alkotmányában: «A hivatalok elárusitása szigorúan megtiltatik.» Az olyan ország, ahol a hivatalok kortesszolgálatok jutalmazására kreáltatnak és töltetnek be, ahol nem az érdem és nem a tehetség a legfőbb és egyedüli szempont a közszolgálat ellátásánál, — az megérett a bukásra, az meg is érdemli kegyetlen sorsát, ott nem csuda, ha a legszentebb szellemi javakat profanizálják s a legüdvösebb közintézményeket korrumpálva megérlelik a viszonyokat a teljes széthullásra, a végső feloszlásra. Magyarországon voltak szimóniát űzők, voltak koncokért elveket áldozok, voltak a nép érzelmeiből üzletet csinálok — és ezért nem kell a dolgoknak valami nagyon mélyen a fenekére néznünk, hogy igen könnyen megérthessük: miért kellett Magyarországnak osztrák provinciává lennie, miért nyúzhat, zsarolhat, fosztogathat bennünket az őfelsége szent uralkodása alatt álló másik állam, miért nem tud működni a budapesti tartománygyülés, miért nincs hangja a magyar nép szavának. Mert most például Vadász Lipót lesz az igazságügyi államtitkár. Á revidiált szervezeti szabályrendelet. A jogügyi bizottság ülése. Losonc város szervezeti szabályrendeletének ügye s az ezzel kapcsolatos sok megoldandó kérdés több mint egy év óta kisért már a közgyűlések, bizottságok tárgysorozatán, hasábokon keresztül foglalkoztunk már mi is ezzel a lényeges kéidéssel, mig végre ma már ott. tartunk, hogy az illetékes körök is kellő eréllyel, megfelelő tapintattal és tisztán a város és a tisztviselői kar helyesen összeegyeztetett érdekeinek szem előtt tartásával kezelik ezt az ügyet. A folyó hó 5. és 6-án tartott jogügyi bizottsági ülések jórészt abban a szellemben határoztak és legtöbb kérdésben azt az álláspontot foglalták el javaslataikban, amelyeket a Losonci Újság irt zászlajára. Ha maradtak is még egyes viszásságok a javaslatban, ha van is még egy pár jogosult érdek, mely méltánylásra vár, ha van is még tennivaló e téren: általában meg lehetünk elégedve a jogügyi bizottság állásfoglalásával. Reméljük másrészt, hogy a közgyűlés nemcsak ezeket a javaslatokat fogja elfogadni, hanem a többi, ezúttal mellőzött, de jogos törekvéseket is honorálni fogja. Részletes tudósításunk a következő: Huszár fest, mos és tisztit. LOSONC, Kossuth Lajos-utca 10.
