Losonci Ujság, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-24 / 17. szám
2. oldal.________ LOSONCI ÚJSÁG 1913. április 24. A tárgysorozat 3. pontja kapcsán mint nevezetesebb dolgok megemlitendők, hogy városunk a tanonciskolák számára 550 kor. és 1800 kor. segélyben részesült ez idén a minisztérium részéről. 550 koronát a kereskedő-, 1800 koronát pedig az iparostanoncok iskolája kapott. Leérkezett és tárgyaltatott a vízvezeték ügyében hozott vármegyei közgyűlési határozat, melyet Török Zoltán és két társának felebbezése provokált és mely határozat «komoly újabb megfontolásra» utasította a városi képviselőtestületet a folyton kisértő vízvezeték kérdésében. A képviselőtestület a tanács javaslata alapján komolyan és újabban az előző határozatára helyezkedett, vagyis az ügy aktáit irattárba tétetni rendelte. Felolvastatott a törvényhatósági bizottságnak a gőzmalom házbéradója ügyében hozott s hasonlóan Török és társai által provokált határozata. E határozat kimondja, hogy a várost abban a jogában, felebbezzen-e vagy sem valamely ügyben, — még a megye se befolyásolhatja és igy a felebbezést mint a törvénnyel ellenkezőt elutasítja. Különös méltánylást érdemlő tekintetekből azonban az összes iratokat a pénzügyminiszterhez terjeszti fel, joga lévén egyedül ennek megállapítani azt, nem jogtalan-e a gőzmalom szempontjából az, ha tőle házosztályadó helyett házbéradót követel az állam és ehhez mérve több pótadót a város. A negyedik pont kapcsán a közgyűlés a tanács javaslatára kimondotta, hogy a város tulajdonát képező 87 kát. hold ingatlanságot mint legtöbbet ígérő Lengyel Gyula szállító kapja bérbe évi 3805 korona bérösszegért. Ezen ingatlanokat előbb Schiffert Lipót bírta bérben évi 1435 koronáért. A városi közkórház 1914. évi költségelőirányzatának megállapításánál (5. p.) kimondatott, miszerint a fedezetlennek jelentkező 49.790 korona kiegyenlítésére a város az ápolási díjnak napi 2 koronára való felemelését fogja kérelmezni. A kórház kibővítésének kérdése kapcsán határozatba ment, hogy az építkezés céljaira 330.000 korona államsegély lesz kérendő a belügyminisztériumtól ama három millióból, mely a vidéki kórházak javítására elpirányoztatott. A közgyűlés a többi tárgyak gyors ledarálása után véget ért. A városi egyesülés, más szóval «városi párt» e hó 22-én délután 5 órakor tartotta első értekezését a Polgári Kör társalgótermében. Az értekezlet célja volt a másnapi közgyűlés tárgyainak megbeszélése és állásfoglalás az egyes ügyekben. Annak dacára, hogy a képviselőtestület tagjai csak a legutolsó percben szereztek tudomást a város hirtelen elhatározott közgyűléséről és az értekezletről, — elég szép számban jelentek meg azon. Az egyesülés ezúton is kéri a városi képviselőtestület tagjait, hogy azok, kik céljaival egyetértenek, ezután minden városi közgyűlés előtt előzetes értekezés céljából a kitűzött helyen és időben megjelenni szíveskedjenek. Figyelmeztetésül az egyesülés vezetősége mindig hirdetéseket fog egyes üzletek kirakatában, igy Kármán Zsigmondnál is, elhelyezni. A helyettes polgármesterről. Ki legyen ez? Amikor az uj szervezési szabályrendeletet készítő szűkkeblű bizottság a tervezet 5. §-ához, vagyis ahhoz a ponthoz ért, ki legyen a polgármester helyettese, — a főjegyző ajánlatát: hogy mindig a legidősebb tanácsbeli, majdnem mindenki helyesnek tartotta. De erre megszólalt megint, mint már annyiszor egy sztentori hang, mely ezt az intézkedést a polgárság rovására szólónak találta és az ő iniciativájára készült el a szakasz olyképen, hogy a helyettest ezentúl is a közgyűlés választja még pedig a tanács tagjai közül. Rendben van igy is. Az az rendben lenne, ha ki nem ütődnék itt is a lóláb a piros palást alól. Kitudódott ugyanis, sőt nem kellett hozzá nagy okoskodás, hogy ez a polgárság érdekeivel takart intézkedés is olyan, mint sok más: személyi tekintetekkel számol. Csakhogy amig másütt éppen egyes sztentori hangok provokálására keletkeztek intézkedések a tervezetben, melyek egyenesen egyes érdekek szolgálatára szólók, addig ez is egyest céloz, de ennek az egyesnek kárát és hátrányát akarja. Illetve ha ezt tán nem is, de az előnyét nem akarja. EJHA!. Csak egy negyedmillió! Most lett csak minden kétséget kizárólag bizonyossá, hogy rendezett tanácsú városunk pénzügyei nem nevezhetők egészen rendeseknek és most majdnem tanácstalanul állunk a tekintetben, mikép történjék a helyzet szanálása. Kétségtelen ugyanis ma már az a kétségbeejtő állapot, hogy körülbelül negyedmillió korona függő adóssággal (ki nem fizetett számlák stb.) rendelkezünk. Ezt az adósságot mindenképen ki kell fizetni, mert a kamatok lassan, de biztosan még a kabátot is leszedik rólunk. A helyzet azonban reménytelen. Ordító hangon süvít a fülünkbe egy szó, melytől ma megborzad minden élő ember: — Mibő—ő—ő—ől? Úgy hírlik, hogy a Vigadó vételárát fogjuk felhasználni e célra. Szóval igazuk volt azoknak, kik a Vigadó eladása ellen voltak: «ne adjuk el, mert rövidesen nem lesz se pénzünk, se Vigadónk!» A 250 ezer korona tehát kétségtelen. Örök homályban marad a kérdés azonban : mikép volt lehetséges az adósságok ily felszaporodása ? Ki az oka ennek ? Ezek után pedig tényleg le kell tenni egyelőre minden ábrándról, mely a vízvezetéket juttatja eszünkbe. Rántott leves is jó annak, kinek kávécskára nem telik. LYTHIUMBAN leggazdagabb a Paptamási Lythia,Gyógyvíz, mely a leghatásosabb vizelethajtó és hugysavoldó. * Mindenütt kapható. Miért még mindig 106 városi képviselő csupán? Az 1886. évi XXII. t.-c. 32. §-a előírja, hogy a városok és községek képviselőtestülete akként szervezendő, hogy abban minden száz lakosra egy városi képviselő jusson. Ugyané szakasz jelzi, hogy rendezett tanácsú városban negyvennyolcnál kevesebb és kétszáznál több képviselő nem lehet és végül, hogy a képviselők számának fele választott, fele pedig a legtöbb adófizetők sorából kerül. Losoncnak ezidőszerint 106 képviselője van, ami a fentjelzett törvényszakasz szerint 10.600 léleknek felel meg. Jól tudjuk azonban, hogy városunk lakossága a legutóbbi népszámlálás alkalmával a 13 ezret meghaladta, sőt ide s tova 15 ezerre emelkedik. Az uj szervezési szabályrendelet tervezete mindennek dacára még mindig csupán 106 városi képviselőről beszél, bár megjegyzi, hogy ezek száma a népességhez viszonyítva változtatható. Tekintve, hogy az uj szervezési szabályrendelet tervezet 4. §-ának ezen intézkedése ellenkezik az imperativ törvénnyel és ki van zárva, hogy a város lakossága a jövőben apadhatnék, legfeljebb folyton gyarapodhatik, nem látjuk be, miért nem lehetne már most az uj szervezési szabályrendeletben a városi képviselők számát a lakossághoz mérten emelni, vagyis kimondani, hogy városunk képviselőtestülete ezidőszerint legalább 65 választott és 65 virilis tagból áll. A modern természettudományi oktatás és az ifjúság egészségre nevelése. Irta Somló Károly főgimn. tanár. IV. Tanítás az életre. Külföldön újabban mind hatalmasabban hódit egy uj irány a természettudományok oktatása terén, mely sok tekintetben ellentétben áll a természetrajz tanításának mai módjával: középpontba kerül az életjelenségek előadása és a gyakorlati életre való tanítás. Korunkat a természettudományok fejlődésével beállott gyakorlati gondolkozás jellemzi. Ez a természettudományi gyakorlati gondolkozás uj mederbe terelte egész gazdasági berendezésünket. Uj kultúra fejlődött, mely uj irányokat jelölt meg s uj követelményeket állított fel. Előtérbe kerül a természetrajz, fizika és kémia és vele egyidejűleg a természettudományi gyakorlati oktatás parancsoló szükségessége. A termelő erők hihetetlenül megszaporodtak. A gőzerő, a villamosság alkalmazása, a gépek beállítása, az okszerű munkamegosztás a termelőképességet csodálatos módon megsokszorozták. Gőzhajó helyettesíti a vitorlást, vasút a postakocsit, gőzkaszáló a kaszát, benzi-
