Losonci Ujság, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-24 / 17. szám
1913. április 24. LOSONCI ÚJSÁG 3. oldal. nes gépeke végzi a szántást. A modern teknika vívmányai uj meg uj gépeket állítanak az ember szolgálatába, melyek átalakító hatással vannak az ipar és mezőgazdaság csaknem minden ágára. Az emberi és állati munkaerő szaporításával a föld termőerejét kétszeresére, sőt háromszorosára fokozhatjuk. A pedagógusok feladata a mai kort átható gyakorlati irányú természettudományi gondolkodásnak és szellemnek az iskolákba való beviteléről gondoskodni és fáradozni azon, hogyajövő nemzedék nagyobb sikerrel m u n k á 1 k o d h a s s é k a haza anyagi boldogulása javára. A természettudományok haladása és a gyakorlati élettel való összeforrása megkívánná, hogy a középiskolában a tanítás gerince a természettudomány legyen. Mert nemcsak a szemléltető oktatásnak, hanem a megfigyelésen alapuló, gondolkodva tanulásnak is ezen tárgyak szolgáltatják a legtöbb anyagot amellett, hogy a legkülönböző pályán (ember- és állatorvos, gyógyszerész, műegyetem, erdészeti, bányászati és gazdászati akadémiák hallgatói) ezen tárgyaknak veszik legtöbb hasznát a hallgatók. De az életben is bármely pályán működjék az illető, ezen tárgyakból származó ismereteit értékesítheti a legjobban. A szemléltető biológiai természetrajztanitás alkalmas tenyészetekkel, botanikus kerttel, akváriummal, terráriummal és tervszerűen előkészített kirándulásokkal biztosítható. Mindenütt létesíteni kellene az iskolák udvarán növénykertet, kisebb akváriumot és terrárimot, hogy a tanulók a növényeket és állatokat biológiai környezetben láthassák. Nagy a jelentősége a tanuló aktiv közreműködésének is. A tanulókat a gyűjtésben, preparálásban és kísérletezésben is felhasználhatjuk, ha őket osztályonkint vagy kisebb csapatokban visszük el kirándulásainkra. A tanulmányi kirándulásoknak a tanulás szempontjából jelentékeny hasznuk van. A tanulók olyan tapasztalatok birtokába jutnak, amelyeket nekik az iskola falai között nem nyújthatunk. Szemléletük köre bővül, ami a szellemi és gyakorlati képzésnek hatalmas segítőtársa. A tanulmányi kirándulások az oktatás nagy munkáját behatóan támogatják anélkül, hogy terhessé válnának a tanulóra. A tanár és tantárgya iránt való szeretetet tehát lényegesen fokozzák. A természettudományok többi ága, a fizika, kémia és ásványtan is akkor vésődik különösen a tanulók emlékezetébe, ha gyakorlati alapra van fektetve a tanítás. Nagy eredmény várható itt a laboratóriumi gyakorlatok rendszeres alkamazásától. A fizikai, kémiai és ásványtani gyakorlatokat taníthatnák mint kötelező tárgyat, vagy mint rendkívülit azok részére, akik a természettudományok egyik vagy másik ága iránt nagyobb érdeklődést tanúsítanak. A svéd középiskolában, amely kilenc osztályból áll, különös figyelmet szentelnek a természettudományok alapos tanításának főképpen a laboratóriumi gyakorlatok meghonosítása által. Mivel pedig bizonyos tudomány iránt való hajlam 17—18 éves korban már mutatkozni szokott, a növendék a Vili. és IX. osztályban esetleg két tárgy alól is felmentetheti magát s igy annál behatóbban foglalkozhatik kedvenc tárgyával. A két ' tárgy között azonban, amely alól a diák felmenthető, sem a hittan, sem a svéd nyelv nem szerepelhet. De mintául hozhatók fel e tekintetben a német és francia iskolák is, ahol a természettudományok összes ágainál újabban a gyakorlati oktatás nyomul előtérbe. A német középiskoláknál a természettudományi tárgyakra nagy súlyt helyeznek. A természetrajzzal kapcsolatban biológiát és egészségtant is tanítanak. A felsőbb osztályok tanulói a gyakorlati tanítási órákon foglalkoznak anatómiával, fiziológiával és embriológiával. A kémiát és fizikát is kísérleti alapon tanítják. A kísérletezésen kívül a kísérletezési eszközök előállítása is fontos követelménye a tantervnek. A praktikus észjárású angolok is súlyt helyeznek a gyakorlati oktatásnak minél szélesebb mederben való kultiválására. A mondottaknak megvilágítására elég ha Mihályfi Dezső Skótországban élő hazánkfia «Műszaki nevelés» cimü értekezésének idevágó szakaszát idézem: «A legmodernebb angol középiskolák egyesíteni óhajtják a klasszikus és modern tanítás hasznát és ez irányban oly bátor lépést tettek, melyet érdemes volna utánozni, mert a mi különleges viszonyaink mellett ez igazán áldás volna. Némely grammar schoolok ugyanis intézetükkel kapcsolatban kis műhelyt rendeztek be, hol a reggeli órákban előadás előtt és este előadás után a gyermek megtanulja a reszelő, véső és kalapács használatát. Fűrészelnek, fúrnak, faragnak kis eszterga- és gyalupadokon, építenek házat, hidat, hajót, csatornákat, megismerik modellek utján a lokomotivot, automobilt, szóval olyan dolgokkal foglalkoznak, melyeket százszor is láthatnak az utcán s melyek, valljuk be, még sok felnőtt és művelt ember előtt is zárt könyvet alkotnak. Ez a rendszer fölvilágosítja a gyermeket sok oly dologban, melyről sokszor kérdezősködik, de ritkán kap kielégítő értelmes választ; fölébreszti és növeli az ipari hajlandóságot az oly gyermekben, akinek különben sohasem volna alkalma ily kérdésekkel foglalkozni; és végre kitűnő, játszva végzett előtanulmány jövendő mérnökeink számára. Vagy talán nem mutat meglehetős izgatottságot sok laikus ember, mikor csak egy csavar megerősítéséről van szó, s nem többször üt-e ujjára, mint a szegre, melyet a falba akar verni? Az elért eredménnyel Angliában igen megvannak elégedve s napról-napra több jónevü iskola nyitja meg műhelyeit, melyek ép úgy oktatják, mint ahogy hasznosan szórakoztatják a gyermeket.» Az oktatásnak gyakorlati útra való terelése tekintetében legtöbbet az északamerikai iskolák példájából tanulhatunk. A gyermek 7—15 éves koráig a grammar schoolban megtanulja mindazt a nyelvbeli, számtani és természettudományi ismeretet, melyre az életben szüksége van. Maga ez a grammer school az élet előiskolája a szó legteljesebb értelmében. Amit itt tanulnak, az csupa praktikus, ismeret. Fölösleges dolgot nem tanítanak. Az oktatás szemléltető és gyakorlati oktatás is. Mindent összefüggésbe hoznak a gyakorlati élettel. Egyik-másik tárgy között eltűnnek a határvonalak és egység van több tárgyra nézve is a tanítás-, ban. Bevonják vizsgálódásuk körébe a laboratóriumot és műhelyt ép úgy, mint a kertet, rétet, szántóföldet, erdőt, hegyet és folyót, szóval az egész természetet. Mindent tapasztalati utón tanítanak, a természettudományokat pedig, amikor csak lehet, magában a szabadban. A gyakorlati oktatás terén külföldön szerzett tapasztalatok mind azt bizonyítják, hogy az ilyen iskolai munkában testük és lelkűk is felüdül a tanulóknak. A tanítással párvonalosan haladó gyakorlatok nem csekély mértékben járulnak hozzá a kézi ügyesség emeléséhez, felkeltik a megfigyelő-képességet, közvetítik a személyes érintkezést tanár s tanítvány között és megérlelik a tanítás legértékesebb gyümölcsét akkor, amidőn az élet gyakorlati munkáira és a munka megbecsülésére irányítják a tanuló figyelmét. (Folyt, köv.) néni fiisiÁi Aki Karancskeszi községben Poklyospusztán a tölgyerdő tarolásából visszamaradt tüsköt kiszedi, azt rögtön ingyen el is viheti, sőt az intéző kijelölése szerint 40 centiméter átmérőtől kezdve tüskönként külön 20 fillér jutalmat is kap. A japánok gyakorlati érzéke azonnal fcOsimrM BERSMI Iwc Mm MuimMiii, icteHclás, fáradtság, az idegük ftSRSO Ml mOvCK, Budapest, VII.
