Losonci Ujság, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-04-24 / 17. szám

Vili. évfolyam 17. szám. Megjelenik minden csütörtökön Losonc, 1913. április 24. LOSONCI m A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS48-AS PÁRTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE ELÖnzrrfeI Arak "ELVBEN: " ■ Községek, egyesületek, további a 5 , SZERK^ZTŐSÉG : pfhfvrfTM ::::::::: 4 K — f! 5 Nógrádmegyel Tanítók és Körjegyzők Egyesülete tagjai részére J ^tóíí’eméíly'lntfeend*. Negyedévre........................................2 K — f. ■ évi előfizetési díj 5 korona. ■ KIADÓHIVATAL, VIDÉKRE. ■ Egyes szám ára 20 fillér. ■ Losonc, KubinyMér II., hová az előfizeté-Egész evre.......................................10 K — f. M ■ sek, hirdetések, mindennemű pénzkulde-Negyedévre* ! ! ! ! ! ! ! ] j £ 50 f*. ■ Hirdetések jutányos áron vétetnek fel a kiadóhivatalban._______ , mÉnyCk &Z&í^^£*Zá°n''k0t* Leleplezések. A szerencsétlen Lukács László és a nagyképü «Pester Lloyd» mostanság szintén leleplezésekben utazik. Arról lesz szavalva a «Lloyd»-ban, hogyhát ennyi meg ennyi Kossuth-párti képviselő a kormány támogatásával lett meg­választva képviselővé. Hát szó ami szó, amikor a válasz­tások folytak, szemmellátható volt, hogy az egész óriási erőfeszítés, terror, aljas­ság és elherdált milliók a liberális választójogért harcoló Justh-párt le­törésére irányult. És bizonyára nem vall a Kossuth-párt konzervatív szárnyának esetleg némelyike mély politikai látá­sára, hogy ehhez a meglehetősen fur­csa játékhoz, ha akaratlanul is, odaadta magát. Láttuk, hogy a Kossuth-párti jelölt néhol a Justh-párttal szemben a faltörő kos szerepét játszotta a munka­párt javára. Ez igy mind igaz. Csakhogy annak idején a Justh-párt és sajtója eleget hangoztatta ezt a dolgot és a nagyképü és meglehetősen hazug «Pester Lloyd» ugyancsak letagadta ezeknek a dolgok­nak a valóságát. Most persze úgy véli, hogy amit akkor célszerű volt lehazudni, azt most célszerű lesz mint igazságot felszínre hozni. Ez az eljárás minden esetre méltó a minden kormányok szolgálójához, de nem alkalmas arra, hogy a «Lloyd» ezirányu szavalásainak erkölcsi súlyt adjon. A másik nyavalyás orgánum, a nyilvá­nosság kizárásával megjelenő «Magyar Nemzet» meg sajtóleleplezéseket tesz. Ijesztget, hogy a kormány nyilvános­ságra fogja hozni, hogy a lapok is kaptak a sópénzből. A lapok! Milyen diszkrétek ezek az emberek! Csak annyit mondanak, hogy a lapok pénzt kaptak. De azt nem mondja meg, hogy milyen lapok. Mert ebben a kifejezésben: a «lapok» benne van a «Pesti Napló», «Pesti Hírlap», «Magyarország» és a többi ellenzéki orgánum is. Mig ha néven kellene nevezni a besózott lapo­kat, hát kiderülne, hogy valóban húztak és húznak kormányzsoldot a lapok: a «Budapesti Hírlap», «Az Újság», a «Pester Lloyd» és a szánalomraméltó «Magyar Nemzet». De ez igy nem célszerű. Nekik az igazságnak csak az egyik oldala kell. Az az oldala, amelyik mellett bátran hazudhatnak. Éppen azért egészen nyu­godtak lehetünk. A kormány sohasem fogja megmondani, hogy mely lapok húznak zsoldot a kormánytól, mert Lukács László maga is tudja, hogy tőle pénzt elfogadni becstelenség. Szívesen rásütné mindamellett a «Pesti Hirlap»-ra a megvásároltság bélyegét, de az ördög hiszi el, hogy a Pesti Hírlap pénzt fogadott el Lukácstól, mikor az a Pesti Hírlapot üldözi. Lukácson már nem segít a caluniniare audacter elve. O már menthetetlenül be van sózva, tekintet nélkül arra, hogy a Lloyd-ujság nem fedezi-e fel a jövő héten, hogy Justh Gyulát is a kor­mány támogatásával választották meg. A választói jogról a balassagyarmati ügyvédi kamara. A balassagyarmati ügyvédi kamara vasár­nap tartotta évi rendes közgyűlését, amelyen szóbakerült a választói jog kérdése is. A kamara megbízásából dr. Kovács Lajos foglalta össze terjedelmes tanulmányban a kamarának a törvényjavaslatra vonatkozó álláspontját. Az elaboratumot némi módo­sítással elfogadták és úgy határoztak, hogy azt belefoglalják az igazságügyi kormány­hoz felterjesztendő évi jelentésbe. A jelen­tés konklúziója képpen — és ezt a passzust a kamarának exponált munkapárti tagjai is egyhangúlag magukévá tették — a követ­kezőket állapítja meg a törvényjavaslatról: «A politikai erkölcs követelményeinek szempontjából határozottan visszafejlődést jelent a múlthoz képest. Az elnöki önkény­nyel szemben abszolúte nincs jogorvoslat, úgy, hogy mi ügyvédek is, teljes tehetetlen­ségre leszünk kárhoztatva, ha az elnöki ön­kény által jogaiban sértett képviselőjelölt vagy választó sérelmének orvoslása végett segítségünket igénybe akarja venni, hacsak a választás után nem. És feltéve, hogy a büntető törvények elégséges intézkedést tartalmaznak az elnöki törvénysértések meg­­boszulására, vájjon nem gondoskodik-e a javaslat maga arról, hogy az elnöki rossz­hiszeműség a legnagyobb mértékben is ér­vényesülhessen anélkül, hogy kifejezett tör­vénysértés megállapítható legyen. Értéktelen semmiség a szavazás joga akkor, amikor hiányzik minden garancia ahhoz, hogy a választó akaratát szabad és minden befolyás­tól ment elhatározásából kifolyólag adhassa le, amidőn a választási visszaélések meg­torlása és a választók jogainak hivatalos részről való rosszhiszemű kezelése nem szankcionáltatik a legsúlyosabb büntetési tételekkel, amidőn a törvényhozás nem mellőz minden intézkedést, amely a vissza­élések lehetőségének csiráját hordja magá­ban, amidőn a törvény száz és száz ajtót nyitva hagy arra a célra, hogy a szavazati jog gyakorlására jogosítottak befolyásolha­tók, a választás eredménye egészben vagy részben hamisítható és a megválasztani szándékolt képviselőjelölt a megválasztás lehetőségétől már ab ovo elzárható legyen.» Városi közgyűlés. A városi képviselőtestület április hó 23-án délelőtt 9 órakor közházunk tanácstermében közgyűlést tartott a következő tárgysoro­zattal : 1. Megnyitás és hitelesítők kiküldése. 2. A tanács jegyzőkönyvének bemutatása. 3. Felsőbb hatósági rendeletek, leiratok, hatá­rozatok stb. bemutatása. 4. A város tulaj­donát képező mintegy 87 katasztrális hold területű ingatlan bérbeadása ügyében a ta­nács javaslata. 5. A városi közkórház 1914. évi költségelőirányzatának megállapítására vonatkozó tanácsi javaslat 6. A városi köz­kórház kibővítése ügyében a tanács javas­lata. 7. A tüzérkaszárnyai ütegistállók fa­cement tetőzetének helyreállítására vonatko­zólag Grosz Sándorral kötendő szerződés jóváhagyása. 8. A The Neuchatel Asphalte Company Limited cég beadványa az 1912. évi gépszámlájának érvényesítése ügyében. 9. Draskóczy Zsigmond és társai kérelme az 1912. évi államsegély folyósítása ügyé­ben. 10. A könyvtári gondnokság 1912. évi jelentése. 11. Illetőségi ügyek. 12. Kérvé­nyek. 13. Egyéb folyó ügyek. 14. Esetleges indítványok. A közgyűlés kisebb-nagyobb viták és közbeszólások után a tanács javaslatait fo­gadta el az egész vonalon. Huszár fest, mos és tisztit LOSONC, Kossuth Lajos-utca 10.

Next

/
Thumbnails
Contents