Losonci Ujság, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-01-09 / 2. szám

mar A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS48-AS PÁRTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE ELŐmETÉ5. ÄRAKHELVBEN: ■ Községek, egyedietek, tovíbbfi a 5 , SZERKESZTŐSÉG : Egész évre.............................................8 K — f. ■ M _ . , _ . - *_■ Losonc, Jókai-utca 4 , hová a lap szellemi Fel évre..................................................4 K - ». Z Nógrádmegyel Tanítók és Körjegyzők Egyesülete tagjai részére részét illető minden közlemény Intézendő. Negyedévre........................................2 K — f. m évi előfizetési dij 5 korona. m KIADÓHIVATAL: VIDÉKRE: ■ Egyes szám áta 20 fillér. ® Losonc, Kublnyi-tér II., hová az előflzeté-Egész évre.......................................10 K — f. m u sek, hirdetések, mindennemű pénzkülde-E*,évr®..................................................5 K - J. _ Hirdetések jutányos áron vétetnek fel a kiadóhivatalban. _ mények és a lap szétküldésére vonatkozó Negyedévre........................................2 K 50 f. ■ J ■ felszólalások intézendők. Vili. évfolyam 2. szám. Megjelenik minden csütörtökön Losonc, 1513. január 9. Lejtőn a munkapárt. A munkapárt elérkezett dicstelen éle­tének utolsó epochájához. Ha végig­tekintünk a munkapárt rövid életén, meg kell állapítanunk, hogy más sorsa nem is lehet, mint a pusztulás, a meg­semmisülés. Már alakulásakor magá­ban hordta a pusztulás csiráit. Minek köszönhette létét? Annak, hogy a bécsi udvarnak szüksége volt egy magyar pártra, amelylyel a nemzeti törekvéseket letörni sikerül. Rájöttek Bécsben, hogy az alkotmányosság leple alatt könnyebben boldogulnak, mint a nyílt abszolutizmussal. A burkolt abszo­lutizmusnál a jóhiszemüekkel és naivak­kal ei lehet hitetni, hogy itt alkotmá­nyosság van. Az eszközök, amelyekkel harcba men­tek, megfeleltek ennek a dicstelen célnak. Mindenki tudja, hogy az ország han­gulata a legutolsó választás idején, mint már hosszú évek óta, ellenzéki volt. Jött azonban a sok pénz, amely­ről Désy Zoltán már megmondotta nézetét, honnét eredt és ahol a tömén­telen pénz nem segített, ott volt az erőszak, a preszszio, a megdolgozás sokféle neme. Ahol mindezek nem segítettek, ott érvényesült a választási elnökök machinációja, akik valósággal zseniálitást fejtettek ki abban, hogyan lehet kijátszani, megkerülni a törvé­nyeket. Ezeknek az eredője lett egy párt, melyből az önnállóságnak és független­ségnek még a szikrája is hiányzik. Vakon követi vezéreit. Semmi közük eszmékhez, meggyőződésekhez, zsoldo­sok a tagjai, kik a mandátumokat szol­gálják meg szavazataikkal. Az egész parlamenti élet, a többségi elv csak fikció, nem a többség akarata, hanem egy pár oligarcha akarata érvényesül. Ép oly vakon követi most Lukácsot, mint Khuent. Oly lelkesedéssel esküszik Tiszára, mint ahogy fog esküdni X-re, aki ezek után jön. E párt élete csak szánalmas vergődés volt; a bécsi udvarral szemben sorsa csak megalázkodás. Hetvenkedve köve­teli a készfizetések felvételét, hogy az első szóra megjuhászkodjék. A rezo­­lucionál az Istennek sem engednek és elég volt, hogy a parókás Auffenberg szembeszálljon velük. A véderővitánál még az álarcot is eldobták és a legbrutálisabb, bevallot­tan is törvénytelen eszközökkel, fegy­veres erővel keresztülhajsiolták a véd­erőjavaslatot. Megszavaztak nem is milliókat, de milliárdokat anélkül, hogy a nemzet jogairól még csak beszélni is mertek * volna. Rombadöntötték a parlamentárizmust, tönkremagyarázták legerősebb alkotjnánybiztositó törvé­nyeinket. Most azonban elérkezett életük utolsó korszaka. Saját hazugságaik fojtják még őket. A választások alkal­mával a kevésbbé emberismerők és a jóhiszemüek között azzal értek el némi szimpátiát, hogy kijelentették a minisz­terek, élükön az akkori miniszterelnök­kel, hogy a k ontako ás csak az álta­lános választójog alapján képzelhető. Elérkezett az idő, hogy Ígéretüknek helyt álljanak. Ekkor a frázisok hangoz­tatása mellett leteszik a javaslat meg­alkotásának sorsát a népjogok kiter­jesztésének legádázabb ellensége kezébe: Tisza István kezébe. A legjobb út ez arra, hogy eltemettessék a nemzet ügye. Beterjesztettek egy javaslatot, amely nem kiterjeszti a népjogokat, amely nem a függetlenséget biztosítja a vá­lasztóknak, hanem ellenkezőleg mindent elkövet a választói jogosultság meg­nyirbálására. Hogy mily rossz e tervezet, leg­jobban mutatja, hogy még a munka­párt egy néhány tagjában is felébredt a mélyen alvó lelkiismeret. Még ezek a tág lelkiismeretű politikusok sem tudják aláírni, amit a kormány választói tervezetével akar. Megkezdődtek a ki­válások, élükön miniszter. Napról-napra jelentkeznek a disszidensek, mint ahogyan 1903-ban ezek jelezték a szabadelvű párt összeomlását. Ne legyünk azért optimisták. Legyünk elkészülve, hogy a haldoklás hosszú ideig fog tartani. Fel fognak ezek hasz­nálni minden eszközt, hogy életüket ideig-óráig fenntartsák. Valljuk be, tár­sadalmunk gyenge, a függésnek ezer és ezer a szála és ezt a kormány jól ismeri, hisz ezen alapszik egész vá­lasztójogi tervezete. De merítsünk erőt a történelem azon tanításából, hogy a reakciót lehet ideig-óráig erőszakkal fenntartani, de állandóan nem. Az esz­mét, a liberális, demokratikus haladást semmi sem tarthatja fenn rohamos útjában. Dr. Bognár Oszkár. VÁROSI ÜGYEK A kövezetvám-bizottság tegnap dél­előtt 10 órakor ülést tartott.. Az ülés tárgya a «Neuschatteb cég múlt évi keresetszám­lájának megvizsgálása volt. A bizottság határozata alapján készült tanácsi javaslat a legközelebbi közgyűlés elé kerül. Tapasztal­tuk elégszer, hogy e vállalattal szemben mindig gavallérok voltunk és kereseti kimu­tatását mindig honoráltuk, kifizettük és csupán azt hangsúlyoztuk, hogy a szerző­désszerű biztosítékot visszatartottuk. Miután azonban látnunk kell, hogy mennyi hitvány munka került ki e vállalat kezéből, mely javításra szorul, — jó lesz, ha a jövőben a képviselőtestület mindaddig egy fillért se juttat a cégnek, mig ama már is látható, sőt ordító hibákat ki nem javíttatja. A városi pénzek kamata. E hó 11-én pénzintézeteink igazgatói értekezletre jönnek össze a polgármesternél, hogy a város tőkéinek kamatlábát megállapítsák. Tekintve a mai drága pénzviszonyokat, azt hisszük, hogy a vezetőségnek sikerülni fog maga­sabb percenteket kieszközölni a pénzintéze­tektől a nálok elhelyezett városi és árva­pénzek után. A vízvezeték. Ismertettük valamelyik múltkori számunkban, hogy a képviselőtes­tület elfogadva a tanács javaslatát, kimon­dotta, hogy egyelőre leveszi a vízvezeték ügyét a napirendről. Mint értesülünk a köz­gyűlés ezen határozata ellen Török Zoltánnal élén néhány képviselőtestületi tag felebbezést adott be. A felebbezést a legközelebbi megye­­gyűlés tárgyalni fogja. A kantinügy. A gyalogsági laktanya kantinbérletének szerződését már megkö­tötték. A szerződés tudomás és jóváhagyás végett a legközelebbi gyűlés elé kerül. A Dimával kötött szerződés — értesülésünk szerint — évi 4000 korona, vagyis összesen 24.000 korona veszteséget jelent hat év alatt városunknak. Beh gazdagok vagyunk! Molnár Ferenc «Farkas» cimü orszá­gos hirü vigjátéka ára 2'50; Biró: Rabló­lovag, Maupassant: Egy élet, Földes: Fe­kete ország, Kaffka: Színek és évek, Gour­­mont : Szerelem fizikája, Biró: A cárnő; Kincses Kalendárium, Modern könyvtár. Kaphatók Kármán könyvkereskedésében.

Next

/
Thumbnails
Contents