Losonci Ujság, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1912-02-29 / 9. szám
2. oldal__________________________________LOSONCI UJSAO________________________1912 február 29. san és hitszegően előráncigált megrontó törekvések ellenében. Ebben a tudatában küzdve nem fogja letörni a véderőreform ellen irányuló technikai obstrukciót, nem fogja kisebbíteni az általános és titkos választói jogért folyó küzdelmet semmi. Nem fogja letörni a grófok agyarkodása, nem fogja zavarni a «testvérpárt» rut árulása, nem fogják viszszatartani a kormány megfizetett lapjainak gúnyolódó maliciái. Nem fog megszűnni a diadal előtt ez a lelkesedéssel megindult harc, nincs miért örülnie Khuen-Hédervárvéknak. Ezt külömben ők maguk is nagyon jól tudják. Tisza István azonnal kellően tudta méltányolni a 60 ember leszerelésében rejlő értéket akkor, amikor még negyven obstruktor marad. Koraiak még azok az örömtüzek! Inkább szomorkodniok kellene a nemzetiszinü cafrangos politikusoknak úgy, hogy a legnemzetiszinübb pártot megalázták, árulásra bírták. Diadalról szó sincs. Csak arról van szó, hogy végre szétváltak az álliberális és igazán progresszív elemek, aminek eredménye csak a progresszív párt szabadabb és tejesebb kibontakozása leszen. A korai örömtüzek, a nagy fellobbanások mindég nevetségesek, de különösen akkor, ha utánuk oly hűvös csalódás következik be, mint a munkapárt mostani örömmámora után fog bekövetkezni. Koraiak még azok az örömtüzek! VÁROSI ÜGYEK o o (—) A Vigadó árverése. A inár ismertetett közgyűlési határozathoz képest tegnapelőtt, kedden délután 3 órakor tartatott meg a városi Vigadó elárverezése. Bár az érdeklődés már kezdeitől fogva nem volt, olyan, amely nagy reményekre jogosított volna, mégis nagy lett a meglepetés, mikor árverelőnek egyedül Herzog Ignác jeientkezett, aki 250 ezer koronát ajánlott a Vigadó épületért. A közgyűlés és a törvényhatóság jóváhagyásától feltételezetten most már Herzogé Miután az állam törvényei szerint mindazon egyesületek, amelyek alapszabályaikat intézményszerüen és általánosságban be nem tartják, feloszlatandók, miután ezen törvények különösen a szociáldemokrata szakszervezetek ellenében a legcsekélyebb vélt szabálytalanság esetében a legnagyobb vehemenciával és legteljesebb apparátussal azonnal hathatós működésbe lépnek: alkalmazásba kell venni a szerzetesekkel szemben is, ki kell irtani az egész intézményt, le kell venni a nép nyakáról a méltatlan heréit: a szerzeteseket és apácákat minden bűneikkel, minden büntanyáikkal: az összes kolostorokkal egyetemben. A szerzetesekre és apácákra haragudni nem a zsidóknak, nem is a protestánsoknak, hanem elsősorban a világi katolikusoknak van okuk, mert elsősorban őket mételyezik a legt«megesebb mértékben az élhetetlenség, a mesterséges elbutitás és kulturaellenes fanatizmus émelyítő maszlagéval. Ez volt a Fáber előadásának veleje. Ezeket az eszméket szívta magába a vigadó nagytermében sok száz ember, akik lelkesen ünnepelték az előadót. Nekünk az egész dolog ellen csak egy kifogásunk volt. Az a sok gyanútlan ember teljesen ki volt szolgáltatva az előadó fölényes dialektikájának, meggyőző elokvenciájának anélkül, hogy a Fáber Oszkár által döngetett intézmény leghivatottabb védői, a losonci katholikus klérus tagjai közül bárki megjelent volna, hogy az előadónak, mihelyt a tiszta valótól csak egy hajszálnyira eltért, azonnal orrára koppintson. így persze, hogy az ócska és maguktól átdüledező bagolyvárakat senki sem védelmezi, feltartózhatatlan erővel terjednek a progresszió eszméi, melyek előbb-utóbb a nyakát szegik minden babonának. volna tehát a Vigadó. — Ismételten hangoztatjuk, hogy ezt az üzletet szeretnők már nem a városnak, hanem magán-vállalkozónak kezén tudni. Herzog Ignác személye is a legteljesebb garanciát nyújt atekir.tetben, hogy a Vigadó ezentúl is meg fog felelni a maga feladatának. Mikor azonban az látjuk, hogy ily potom áron kerülne ki ez a már telkében is nagy értéket képviselő hatalmas épület a város tulajdonából, lehetetlen helyeselnünk e káros ügyletnek esetleges jóváhagyását. A bizottság által megállapított 305 ezer korona is a minimuma volt már a Vigadó értékének, az eladásnál alapul legalább is ez az összeg szolgálhat. Fokozott várakozással kell tehát a legközelebbi közgyűlés e tárgybani határozata elé tekintenünk. Fertőtlenítő gép. F hó 27-én délután 3 órakor mutatta be Balázs István, a „Novum“ műszaki gyár tisztviselője Losonc város uj fertőtlenítő gépét. A fertőtlenítő szekrénybe tóduló gőz körülbelül másfél óra alatt érte el a 100° C-t és még valamivel ennél is magasabb hőfokot s utána a behelyezett ruha csaknem teljesen szárazon került ki. A bemutatásnál jelen volt dr. Gömöri Elek tiszti főorvos is, aki szerint a gép az egészségügyi következményeknek megfelel Rövid idő múlva már alkalmazásba is kerül az uj fertőtlenítő gép, melynek hiányát a város már régen érzi Itt a tavasz! Gyerünk a ződbe! Egészségügyi intézmények a fürdői-uton. Ma még kevesen tudjak, de a tavasz eljövetelekor mindenki meg fogja ismerni a fürdőiuton dühöngő'közegészségügyi állapotokat. Tavaly nyáron összeállót! egy pár állami és egyéb tisztviselő, házat építettek az Erzsébet ligettel szemben, hogy nyugodt, egészséges helyen olcsón lakhassanak. Szépen laknak egészséges helyen! A város minden utcai hulladékát, a házakból kihordott minden szemetet e tiszviselő-telep és a gyalogsági laktanya közötti üres telekre koncentrálják. Az itt bon lásnak induló hulladékanyagok azután nemcsak az útnak ezen részét éktelenitik el és teszik letarolt csatatérhez hasonlóvá, hanem a környéken lakók egészségét is állandóan veszélyeztetik. A hatalmas szemétdombból kiáradó bűz messze terjedve tűrhetetlenné teszi a közelben tartózkodást, még tél idején is. Többször panaszkodtak már a városházán a szabad természet öléből kiábrándult tisztviselők, panaszukkal azonban mindig miniszteri fülekre találtak. Nem tudták kivinni, hogy az egészségtelen utcai és házi szemét más helyre hordassék, mert a városnak nyilván nincsen más helye, mint csakis és egyedül a Farkas Károlyutcai üres telek. Azonban jön a tavasz ! Lassanként a belsővárosban lakók is kikivánkoznak a fürdői-utra és „természet mely nyelv merne versenyezni véled!4 jelszóval seregestől lepik el a ligetet és a fürdőfelé vezető utat. És az egészséges szénagáz és fűbűz mellett nem csekély mértékben fogják élvezni a kirándulók egyéb gázak és bűzök kéjét is. Jön a tavasz! Teli tüdővel szívjuk majd magunkba a rothadás mámoritó illatát és elandalodva lépdelünk a lovak által már megemésztett állapotban erjedő szénadombok mellett. Ilyen állapotok mellett azután nemcsak a tisztviselő-telep lakóinak formális és méltó lázadásától lehet tartani, hanem attól is, hogy a liget el fog néptelenedni és megszűnik a város szórakozó helye lenni. Ezeket az állapotokat tovább tűrni nem lehet, ezeket sürgősen szanálni kell. Nemcsak, hogy más helyre kell szállítani az összegyűjtött hulladékokat, hanem a már itt levő fertőző anyagokat is el kell távolítani. Utóvégre a tisztviselők nem számítottak arra, hogy e városi illatszergyár szomszédságába jönnek lakni és szemétkihordási dijat sem azért fizetnek, hogy az egész város szemetét éppen az ő nyakukba hordják, — de a ligetbe sétáló közönség sem e keleti arányokat öltő szemétvárosrész gyönyöreire kívánkozik. Rendet követelünk a város ezen részében is, mert ha valahol muszáj röndnek lenni, ugv az éppen a kiesnek elnevezett Erzsébet-liget és környéke. Losonc drágasága. (Első közlemény.) Nagy élvezettel olvastam Basch Miksa „Losonc jövője“ cintü kis programmszerü munkáját s habár nagyon sok benne az utópia, a meg nem valósitható, bár érdekes és ideális eszme, dicséretes az a törekvése, hogy megindít egy gondolatsort, amely Losonc jövőbeli fejlődésével és fejlesztésével foglalkozni kényszeríti az olvasót. Mert eddig — sajnos — Losoncon mindent a véletlen, a vakeset és a szeszély pillanatnyi hevülete irányított, ami a várost sok tévedésbe, költséges és szinte kijavithatatlan hibába vitte bele; innen ered talán az adófizető polgárok az a fatalisztikus mondása, ha valami meglepi a csendes polgárokat: „nem csoda, Losoncon vagyunk.“ A drágaság, az élelmi cikkek meg nem indokolt nagyfokú árhullámzása és a lakások méregdrága volta szemben azzal, amit nyújtanak az, ami engemet jelen cikkemben foglalkoztat. Ugyan Basch mérnök ur fent említett kis müvecskéjében megadja reá a panáceát. Ő a közélelmezést olcsóbbá akarja tenni egy hatósági mészárszék és kenyérgyár felállítása által, amelyhez mint folyományok csatoltatnának a fogyasztók által felállított tejszövetkezet, a munkáskertek produktumai, baromfi-tenyésztő telep, a vásárcsarnok és vegyvizsgáló állomás, stb , stb. mind oly dolgok, amelyekkel nagy vonásokban a Losonci Újság már régebben foglalkozott (L. U. I. évfolyam, 48. 49. számai.) — De valamint azok a cikkék, úgy Basch állítása, tanulmánya se fog sokat lendíteni, ha nem igyekszünk tervezgetés helyett mindazt megvalósítani, ami nem kerül oly sok pénzbe s ami a helyzeten segítene. Mert jelenleg úgy állunk, hogy Losonc a legdrágább élelmi piacok egyike a vidéken, de még a főváros piacánál is ! Erről sokat regélhetnének a szabott jövedelemre utalt tisztviselők, de még többet bizonyíthatnak a városi piaci hivatalos árjegyzések, mely utóbbiaknak csak az a bajuk, hogy nem vezettetnek rendszeresen hónapról-hónapra, hogy igy az ezzel tanulmányszerüleg foglalkozó visszamenőleg mindig ugyanazt az időpontot vehesse alapul s ezenkívül az évi átlagos árt is megállapíthassa. Nem ártana, ha a város vezetősége ebben a tekintetben szigorúbb ellenőrzést gyakoroltatna. De hogy legalább nehány adattal igazolhassuk a losonci élelmi piac drágaságát, hadd álljon itt nehány adat. Adatainkat az 1903. január havi és az 1912. febr. 12-iki hatósági feljegyzések alapján állítottuk egymás mellé. Ekkora az emelkedés kilenc év alatt: búza 14 K.-ról 22 60 K.-ra, vagyis 6l‘4°/o árpa 12 „ 18 10 „ 50-8% tengeri 12 „ 19 20 „ „ 600% bab 18 „ 34‘40 „ „ 136'6% mák 58 „ 140"— „ „ 141'4% liszt 23 f.-ről 37 f.-re, ,. 60'8% korpa 10 „ 14 „ „ 40’0°/0 burgonya 6 „ 8 „ „ 333% vöröshagyma 24 „ 34 „ „ 41.6% Amint látjuk, a főbb termények ára óriási emelkedést mutat. Az igaz, az egész ország, sőt a világpiac árai is emelkedtek a lefolyt kilenc év alatt, de hasonló áremelkedést sehol sem találni, mint a losonci fogyasztó piacon. Ugyancsak hasonló elrémitő számokat találunk, ha a húsfélék árait vizsgálgatjuk. így emelkedett a fent jelzett időben a húsfélék ára : marhahús 88—100 f.-ről 160 —176 f.-re, em. 78 7% borjúhús 112—120 „ 200 — 240 „ „ 89-6% sertéshús 122—120 „ 184 „ „ 58 6% szalonna 180—186 „ 200—220 „ „ 147% zsir 180—186 „ 200-220 „ „ 14*7% ludzsir 220—240 „ 240 „ „ 43% Itt meg kell jegyezni, hogy a 3 utolsó tételnél most abnormis alacsony ár uralkodik, ami az évnek ebben a szakában rendes tünet. — Az élelmi cikkek árai az utolsó kilenc év lefolyása alatt más téren is szédületesen emelkedtek. így emelkedett: tojás (lOOdrb.) 5—6 K.-ról 10—12 K.-ra,em. 100% buzakenyér kg. 20—24 f.-ről 34—36 f.-re, „ 59% rozskenyér „ 20- 24 „ 27—36 „ „ 454% uj bor litere 48—60 „ 80—100 „ „ 66 6% ó bor „ 80 , 160—200 „ „ 126'% sör „ 40—52 „52 „ 13-% pálinka „ 160 „ 2—220 „ „ 312% tej „ 14-16 „24 „ „ 60%
