Losonci Ujság, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-29 / 9. szám

1912 február 29.______________ LOSONCIUJSAO 3. oldal. Átlagos árkimutatásunk, illetve az áremel­kedés percentuális számsorozatát hadd fejezze be még az alábbi néhány adat így emelkedett a tűzifa (kemény hasáb) kbmétere 6—8 koronáról 8—10 koronára, áremelkedés 28-5% a dorongfa köbmétere 5—6 koronáról 6—8 koronára, áremel­kedés 27-2% a szén métermázsája 180—200 fillér­ről 200—240 fillérre, áremelkedés 15‘7°/0 a széna métermázsája 400—440 fillérről 800—950 fillérre, áremelkedés 108-#/,. íme nehány fontosabb élelmi cikk kilenc év alatti áremelkedése a losonci fogyasztó piacon. Ha a kétféle zsir és szalonna áremelkedését tekinteten kívül hagyjuk, úgy a losonci fogyasztó piac az utolsó 9 év alatt 63-89 százaléknyi áremelkedést mutat. Ez a horribilis drágulás nem lehet folyo­mánya a pénz vásárló-ereje csökkenésének csupán és „a kultúra haladása folytán az azelőtt kultu­­rátlan és igy kisebb és egyszerűbb szükséglettel biró népek hirtelen megnövekedett, nagyobb szük­ségletének.“ Itt egyéb faktorok is hatottak közbe. Scherer Lajos. A losonci mulatságok. Bármely címen, akárminő alkalomból tarta­tott mulatság, az idén, szinte kivétel nélkül vala­mennyi sikerült. Szalkaynak nagyszerűen ment a dolga s minden kívülről jövő vállalkozás is talajra talál Losoncon. A Vigadó nagyterme kicsinynek bizonyult majd minden mulatság alkalmával s 1000 — 1200 korona tiszta jövedelem nem tartozott a ritkaságok közzé. Sokan hajlanak arra a magyarázatra, hogy jómódú a polgárság és telik a mulatságra. Akik tisztában vannak a polgárság egyre súlyosbodó anyagi helyzetével, azok azt mondják, hogy könv­­nyelmüek, mulatósak az emberek. Szerintünk egyik vélemény sem tarthat szá­mot a feltétlen igazságra. Hogy a bálok és mulat­ságok oly fényes sikert értek, az, bármily részle­ges jellegű és egyoldalú jelentőséggel biró dolog, nézetünk szerint egy nagy átalakulásnak, sőt az örvendetes haladásnak egyik szerényebb megnyi­latkozása. Nekünk minden helyiségünk, a közönség összegyűjtésére szánt minden termünk még régi a Losoncból való, a régi Losonc mulatni és szóra­kozni vágyó közönségének mértékére van formálva. Az uj Losonc mulatni vágyó része ezekben a ter­mekben, ezekben a helyiségekben már nem fér el. Az uj Losonc népessége a régihez képest számra nézve nem igen gyarapodott valami feltű­nően és mégis azoknak száma, akik a közünnep­ségeken, a vigalmakon résztvesznek. megsokszoro­zódott. Mindenütt azt tapasztalhatjuk, hogy a műve­lődésnek, a szellemi gyarapodásnak legelső tünete az, mikor az ember magának valamely kulturáltabb, a korcsmái mulatozáson felülemelkedő szórakozást, az élvezetek közül valamivel magasabb s inkább szellemi élvezeteket keres. A kulturigények növe­kedése jelenti a művelődést, a szellemi élet széle­sebb térfoglalását a testi élvezetek barbár hajszo­lása helyett. Nem is az az oka az idei losonci mulatsá­gok, előadások és egyéb ünnepélyek eddig példát­lan sikerének, mintha a polgárságot valami nagyon felvetné a pénz, — nem is az, mintha a polgár­ság nem tudná megtalálni a mulatás helyes mér­tékét s a szórakozásokba anyagi erején felül me­rülne bele, hogy tehát a losonci közönség köny­­nyelmü és léha volna (sokkal többet tudnának erről beszélni a kávéházak zöldasztalai), — hanem egyszerűen arról van szó, hogy nagyot művelőd­tünk az utóbbi időben. Akit azelőtt kielégített a korcsma élvezete, az ma kávéházat kíván és bá­lokra jár; akinek szesz kellett, az most inkább kedélyes társaságot keres. Nagyon sokat lehetne beszélni arról, hogy minek tulajdonítható ez a nagy haladás, a nagy­városi kultúrának ez nagyszerű térfoglalása, de az már más lapra tartozik. A fődolog az, hogy a polgárságnak az ő most már feltartózhatatlan szellemi haladásában demonstrálni kell szellemi erejét nemcsak a nagyszerű mulatságok rendezé sében, hanem minden vonalon. Elsősorban foglal­koznia kell a modern gondolkodás nagyjelentő­ségű eredményeivel, frekventálnia kell nemcsak a táncmulatságokat és egyéb kedélyes összejövete­leket, hanem azokat a gyülekezéseket is, ame­lyeken legfontosabb érdekei beszéltetnek meg. A polgárságnak legfőbb ereje már a középkor óta abban nyilatkozik meg, hogy a legműveltebb a társadalom valamennyi osztálya között. A mai magyar polgárság, melynek Losonc közönsége egyik nagyjövőjü része, mint a legkezdetlegesebb jelekből megállapító itó, a legjobb utón van arra, hogy a d.uihieratikus szellemben megújuló társa­dalomban vezető szerephez jusson. HÍREK. o o Kötött és szabad tanítás. A főgimnázium tanári kara csaknem teljes egyértelműséggel eltiltotta, hogy a diákok az Úttörő iskolát látogassák s az előadásokon részt­­vegyenek. A kérdésből teljesebb objektivitás végett kapcsoljuk ki mindenek előtt az Úttörőt s álljon előttünk csupán az a tény, hogy az ifjúságot a kötött rendszerű iskola eltiltja a szabad iskola látogatásától. Feltétlenül méltányolnunk kell a tanári kar abbeli konzervativizmusát, hogy a maga iskolájában már megállapított, régen kiforrott el­méleteket tanít. Mikor a mostani tanár urak hevülő ifjak voltak, ekkor ez az „ósdi“ tudomány volt a forrongó világnézet, ők ebben a régi ideológiában nőttek föl, ők ezt tartják egyedül üdvözítőnek a most forrongó uj világnézettel szemben, melyet ők hamis tudománynak tartanak. Ha tehát a tanár urak az iskola falai között mereven el­zárkóznak a modern szellemtől, kétes értékűnek tekintik a „haladást“, nagyon természetesnek ta­láljuk különösen akkor, amidőn kötött tanterv keretein belül mozoghatnak csupán. Emellett azonban el kellene ismerniök a szabadtanitás létjogosultságát is. Tiltó szó helyett inkább küldeniük kellene az ifiuságot oda, ahol azokat az eszméket tárgyalják meg, amelyek a mostani ifjú nemzedék férfi korában recipiált tudomány, kötött iskolai tanrend anyaga lesznek- A kötött tanrend és szabadtanitás egymásnak mindig kiegészítő részei voltak és lesznek. Az iskolai tudomány adja meg az alapot ahhoz, hogy a még be nem rubrikázott tudományt megérthes­sük és asszimilálhassuk. Az iskolai tudomány mindig öreges és „unalmas“, a szabadtanitás mindig érdekes és izgató, de mind a kettő csak komponense az ifjúi lélek kialakuló világszem­léletének. Elszomoritó jelenség volna, ha evvel a tilalommal be volna fejezve a dolog. De éppen úgy, amint a dohányzás nagyfokú elterjedését s a müveit emberiség eldohányosodását egyenesen az iskolai tilalom hatásának tulajdonítjuk, — ez a legutóbbi tilalom is csak a szabad tanulás ügyé­nek használt. A nebulók most már minden bizony­nyal fokozott érdeklődéssel fordulnak a tilalmas eszmék felé, és talán sokkal jobb és lelkesebb úttörők lesznek, mint ha tanári utasításra kellene a Darvin-Häckel tanokat bevenniük. Hiszen azok az exkommunikált előadások csak élőszóval való kivonatolásai azoknak a müveknek, amelyeket minden könyvesboltban bárki megvehet s amelyek­nek megvételétől talán még sem lehet senkit el­tiltani. Lehetséges ugyan, hogy még ez is meg­­eshetik. Müvészestély március 9-én. Rendkívül nagy érdeklődés mutatkozik a gróf Forgách Béla, Dienzl Oszkár, Rosthy Annie és Pósz Béla közre­működésével megtartandó nagy hangverseny iránt, melyről lapunk múlt számában különben részletes hirt adtunk. Az elsőrendű művészek minden bi­zonnyal a legteljesebb mértékben fogják megnyerni közönségünk tetszését. A jegyek szépen fogynak, de még mindig kaphatók a Kármán-féle könyv­­kereskedésben. Tanárok vacsorája. Főgimnáziumunk ta­nári kara abból az alkalomból, hogy Barkóczy Sándor bukásával végre valahára részben teljese­désbe ment a tanárság az a régi óhaja, hogy lét­számuk a VII., VIII. és iX-ik rangosztályba való sorolással megharmadoltatott, amely megharmado­­lással kapcsolatosan 5 társuk anyagilag is része­sült, szombaton este a Régi Vigadóban társas va­csorát rendezett, amelyen az örömnek és a meg­elégedésnek kifejezéseként számos pohárköszöntő is elhangzott. A jó kedvet Kalmár bérlő kitünően ízletes és olcsó konyhája, jó bora is emelte. Amikor ezt a hirt közreadjuk, megjegyezzük, hogy a tanárság tömeges előléptetése egy régi sérelem orvoslása, amelyért a tanárság már egy évtized óta hiába küzdött. Apponyi Albert nyitotta meg a tanárság számára a VII. fizetési fokozatott s a mostani előléptetés nem egyéb, mint a koalíció által megkezdett fizetésrendezés folytatása. Vég­leges rendezése az általános tisztviselői fizetések rendezésével várható. A siker oroszlánrésze az országos Tanáregyesületet és különösen elnökét, Négyessy Lászlót illeti, aki egyesületével oly férfiasán és önzetlenül harcolt egyetemi képzett­séggel biró tanárainak igazáért. Most már csak a drágasági, illetve családi pótlékot és a nyugdíj rendezést várják a tisztviselők, amellyel a mostani kormány Lukácsa, már egy félévnél tovább hitegeti és kecsegteti az állam nyomorgó rabszolgáit. Eljegyzés. Lőfkovics Blanka és Armuth Samu mohácsi nagykereskedő f. hó 24-én tartották eljegyzési ünnepélyüket a kiterjedt ronkonság je­lenléte mellett. Az Úttörő tegnapi előadását dr. Fényes Samu tartotta meg a nemi szelekcióról. A jövő heti előadással bezáródik az idei ciklus, mert az idő előrehaladott volta miatt az összes előadásokat megtartani úgysem lehet és mert az előadók más helyeken vannak rendkívül elfoglalva. A jövő szerdán lesz a ciklus utolsó előadása, melyet az Úttörő társaság társasvacsorája fog követni. Gyászrovat Frenkl Soma, volt losonci kereskedő folyó hó 27-én életének 76-ik évében elhunyt. Kadens Mórné folyó hó 25-én hunyt el s temetése folyó hó 27-én délután volt a nagy és kiterjedt rokonság részvétele mellett. Besse Dávidné, volt losonci főgimnáziumi tanár neje folyó hó 26-án Beregszászon, életének 55-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése folyó hó 27-én folyt le Beregszászon. Az élet mélységeiből. Másodszor ment fylyó hó 25-én délután a Wolf József nagysikerű darabja. Az egybegyült közönség számra nézve megközelitette az első előadás nézőseregét, a sze­replők játéka pedig még az előbbenit is felül­múlta. Ezúttal is élénk tetszést keltett a kis Padi Lidiké, amint csudálatos és gyermektől szokatlan természetességgel énekelt, beszélt és mozgott a színpadon. Gedő György ismét jól reprodukálta az alkoholista ember lelki hullám­zásait, de Tatár Mariska és Izák Jancsika sem maradtak partnereik mögött érzelmes és természe­tes alakítás dolgában Legjobban dicsérték azonban a nézők Weiszenburgi Fischer Rudolfné pompás szavalatát, mely a műkedvelők megszokott nívó­ján messze felül emelkedett és gyakorlott s hi­vatott előadóra enged következtetni. Az élőképek­ben a leghatásosabb volt Draskóczy Sárika, Lagler Lenke és Szentgyörgyi Kohiener Erna szereplése. Az előadást zene- és énekszámok előzték meg Lammer Mimi, Nagy Gizi és Peckelmann Olga kitűnő és nagy sikert ért előadásában. A rendezés körül Szentgyörgyi Kohiener Barnánét és Szlávy Arankát illeti meg az érdem oroszlánrésze, de nagyban hozzájárult a sikerhez Izak János zene­tanár is, ki a zongorakiséretet nyújtotta. Az anya­­giakbon is szépen sikerült előadás tiszta jöve­delme az ev. nőegylet által alapított áldásos mű­ködésű „Napközi Otthon“ javára esett. Értesülé­sünk szerint „Az élet mélységeiből“ legközelebb Balassagyarmaton kerül színre a losonci müked­­velő-ensemble előadásában. Urániái előadás. Az áll. főgimnázium rajz­termében vasárnap, március hó 3-án, d. u. 5 óra­kor fog megtartatni a 7-ik urániai előadás. Bemu­tatásra kerül ,,Spanyolország“. Felolvasó Mazár Sándor főgimn. tanár. Jegyek mérsékelt számban a főgimn. igazgatóságnál kaphatók. A Losonci Tornaegylet tagjai folyó hó 25-én értekezletet tartottak, melyen elhatározták, hogy a labdarúgást már megkezdik s hetenként három tréning-napot tartanak, melyek közül egyik mindig vasárnapra fog esni. A tagok az értekezlet után azonnal megszemlélték az Erzsébet-ligeten túl levő pályát, amelyen rögtönzött futótréninget tartottak. Ä tréningnapokról szóló értesítések a Bulyi-féle üzlet előtti táblán lesznek mindig kiirva. A Magántisztviselők Egyesülete 1912. évi március hó 3-án, vasárnap délelőtt yi óra­kor a városháza kis tanácstermében közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. A tiszti­kar évi jelentése. 3 Tisztikar és a választmány választása. 4. Kiküldött jelölése a Szövetség taná­csába és közgyűlésére. 5. Pénztárkezelési szabály­zat. 6. Kölcsönös segélyzőcsoport. 7. Indítványok.

Next

/
Thumbnails
Contents