Losonci Ujság, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-15 / 7. szám

1912. február 15. LOSONCI UJSAO 3. oldal.

évére tekintenek vissza ; özv. Biszkup Lajosné, dr, Bogdán Tivadarné, Gáber Gusztávné, Grenercy Jánosné, Pongrácz Edéné, Özv. Szarvassy Sándorné és Zurik Mihályné.

Nem lenne teljes az 50 éves történet, ha a ma működő s az Egyesületünknél, igy a jótékonyság terén hervadhatatlan érdemekkel biró Vezetőséget ki nem emelném, köztük első sorban Draskóczy Zsigmondné szül. Kristóffy Margit úrnő, ki 27 éve áll egyesületünk élén, Kolener Barnáné, szül. Bukovszky Etelka úrnőt, egyesületünk fáradhatatlanul buzgó alelnökét, Szlávy Aranka úrnőt, ki teljes buzgósággal munkálkodik egyesületünkben, Mihalik Ferenczné szül. Scholtz Amália pénztárosnőt és Reinhkrdt Julia úrnőket, valamint a választmány összes tagját, kik mindnyájan Egyesületünknek kiválóan buzgó tagjai. Az egyesület alapitó tagjai: Geduly Elekné, Pokorny Edéné, Draskóczy Zsigmond, Drottner Sámuelné, Poly Alajosné, Pokorny Sándorné, Thaisz Lajos, Keller Sámuel, Nagy Lajosné, Szabó Pálné, Svábéi Lajosné, Beniczky Gyuláné, Wattay Jusztinná, Szlávy Lajosné, Draskóczy Zsigmondné, Kolener Barnáné, özv. Sztehlo Andrásné, Sztehlo Andrásné, Sztehlo Kornél, Beniczky Árpád. Nőegyesületünk ötven éves történetét befejezve láthatjuk, hogy annak minden tettét a szeretet irányította. Isten áldása kisérje Nőegyesületünk további működését, annak fényes múltja pedig lelkesítsen mindenkil a nyomorban szenvedő árvák és elhagyottak gyámolitására, a testvéri szeretet ápolására “

Felszólaltak ezután még többen : Wagner polgármester, Frenyo Gyula, majd Draskóczy Zsigmond indítványára határozatba ment át, hogy a közgyűlésen elhangzott beszédek és előadások jegyzőkönyvileg megörökittessenek és hogy Wagner Sándor polgármesternek a nőegylet iránti jóindulatáért köszönet szavaztassák, hogy egy 2000 koronás Stehlo-alapitvány létesittessék, hogy a'jubileumi évre való tekintettel az idén 2 leány segélyeztessék a kiházasllási alapból; hogy dr. Baltik Frigyes püspök, Frenyo Gyula főesperes, Stehlo Kornél egyházi ügyész, Kiss István alesperes és Beniczky Árpád az egylet disztagjaivá választatnak.

Este 8 órakor vette azután kezdetét az estély. Az estély fénypontját képezte Wolf József ügyes kis dramolett-je:

Az élet mélységeiből.

Szerzőnk, kinek nagyértékü egyéb költői munkáira még élénken emlékezünk, direkt ez alkalomra irta ezt a darabját. Mint alkalmi darab természetesen más keretekben nagyobb hatást n^m gyakorolna, de e napra különb darabot írni vagy választani nem is lehetett volna. A darab hatása alatt már mi is szinte hinni kezdtük, hogy a nőegylet a világ legfontosabb és legszebb intézménye. Mert ilyesféle eszme van kifejezve az egyébként erős drámaisággal, egészséges lüktetéssel, kitűnő lélektani megfigyeléssel és finom tapintattal megirott darabban. Elbűvölő hatást gyakoroltak a közbeszőtt gyönyörű élőképek, illetve némajátékok, amelyeket Weissenburgi Fischer Rudolfné érzelmes és kitünően sikerült szavalata kisért. De kivették részüket a sikerből a többi szereplők is. Megrendítő alakítást nyújtott Oedő György, bár talán kissé túlozta is az elvadult szenvedély izgalmas kitöréseit. Az est hőse mégis Padi Lidiké volt, a 8 éves primadonna, aki előadás után kézről-kézre járt a megjelentek között.

Az izgató és komoly darab után felfrissítő hatást gyakoroltak Babits Vilma énekszámai. Bámulatos precizitással énekelt klasszikus darabokat és magyar dalokat igen szép terjedelmű és lágyan csengő hangján. Kevés ilyen jó koloratur énekesnő fordult még meg Losonczon.

Ezután jött a tánc, amely a világos reggelig tartott. A négyesben résztvett párokat nem győztük összeszámolni. Egyszerűen kicsinek bizonyult a Vigadó nagyterme, valamint kicsinek és szűknek az egész Vigadó. A rendőrségen hallottuk, valamint a Vigadó személyzetétől, hogy ennyi ember még nem volt egyszerre a Vigadó nagytermében soha. Közben megtartatott a tárgysorsjáték is. A nyerőszámokat híreink között közöljük.

Fényes volt a siker, nagyszerű az ünnepség. Éhez hasonló már régen nem volt Losonczon. Legalább annyi ember gyűlt össze és oly lelkesedéssel, mintha valami igazi jelentőséggel biró nagy eszme ünnepét ültük volna.

Apátfalva harca az elemekkel.

Ttiz és víz.

F. hó 11-én délután felverte a várost annak hire, hogy a losonc-apátfalvai posztógyárban tűz van. Az egész városban elterjedt hir valóban alapos volt, mert a „Nemzeti Egyesület Textilmüvek r. t. gyárában oly hatalmas tűz volt keletkezőben, mely a tűzoltóság bámulatos munkája nélkül könynyen végzetessé válhatott volna úgy az egész telepre, mint magára a községre nézve.

A tűz a posztógyár fonodájának ideiglenes raktárában keletkezett, ahol a felhalmozott nagymennyiségű festett gyapjú tüzett fogott. Csakhamar lángba borult az egész raktár, leégett a mellette levő régi asztalosmühely minden felszerelésével és gépeivel együtt. A meggyuladt és teljesen elpusztult gyapjú értéke meghaladja a

150 ezer koronát.

A tűz eloltása után megtartotta a vizsgálatot úgy a községi elöljáróság, mint a csendőrség de semmi olyan körülmény nem merült fel a vizsgálat során, amely valamely bűncselekményre en gedne következtetni. Valószínűleg öngyuladás állott be, ami a nedves állapotban túlságosan összezsúfolt gyapjú között, — ha nem fejtetik ki elég óvatosság, nem ritkán elő szokott fordulni A tetemes kár egyébként mint értesülünk, biztosítás utján megtérül

A tűz elfojtása körül kitüntették magukat az apátfalusi önkéntes tűzoltók, valamint a helyszínén elég jókor megjelent losonci tűzoltók, úgy hogy a délután fél 4 órakor keletkezett és iszonyú gyorsasággal elharapózott tüzet már 6 órára te jesen lokalizálni és majdnem egészen elfojtani sikerült

Alig tért azonban magához a község a tűz okozta rémületből, már kedden f. hó 13-án a másik ellerrimel, a vízzel kellett megküzdenie. A mezőkön rengeteg mennyiségben felhalmozódott és hirtelen olvadásnak indult hó ugyanis annyira megduzzasztotta a Losoncz patakot, hogy ez medrét teljesen elhagyva kiöntött a posztógyár melletti mélyebb területeken, azzal veszélyeztetve a községet, hogy a rázúduló óriási víztömeg a végső pusztulásba rántja. Csak nagy nehezen, hosszú ideig tartó' munkával sikerült gátjaik közé szorítania a kiáradt vizeket a helyszínre azonnal kisietett katonaságnak, amely a parancsookló százados és Glaser Emil körjegyző utasitásai szerint földeszsákokból emelt töltéssel védelmezte meg a falut.

A veszedelemnek oka az, hogy a patak fölötti vízmüvek nem kezeltetnek úgy s nem tartatnak olyan állapotban, amint azt a vízjogi törvény előírja. A Wohl-féle, posztógyári és Hubayféle zsilipszárnyak, melyeknek pedig könnyen mozgathatóknak kellene lenniök, most útját állották a viz szabad lefolyásának, úgy hogy a tél folyamán rengeteg mennyiségű viz gyülemlett fel a zsilipeknél, amely tömeget dinamittal is alig lehetett szétrobbantani s ekkép a viz lefolyását lehetővé tenni. Ilyenkor fokozottan lép azután előtérbe az a kérdés, hogy miért nem kényszerítik hatóságaink a vállalatokat a törvényszerű eljárásra és miért nem akadályozzák meg veszélyes nemtörődömségüket fennálló törvények világos rendelkezéseivel szemben ?

Áradások mindenütt.

De nemcsak Apátfalván, nemcsak az egész vidéken, hanem magában Losoncon is nagy áradások voltak. Losoncon a Kecskés patak áradt ki medréből s behatolva a Madách-utcába, elöntve a Kármán-utcát, a Vasuti-utcába is feltódult az elszabadult viz f. hó 13-án délután. A vasuti-szállodának földszinti helyiségei már vízben állottak, mig végre visszahúzódott az áradás. Itt jegyezzük meg, hogy a legújabban épített Iskola-utcai hid szilárdság tekintetében még megállaná a helyét, de magasága nem felel meg a követelményeknek. Előre látó emberek mindjárt mondták, hogy a hid nem elég magas és tényleg a víznek csak már pár centiméternyit kellene még emelkednie, hogy a hid felett medréből kiáradjon s elöntse az egész Iskola- és Varga-utcákat. A Losoncz patakból kiáradó viz az ezüstgyárnak és a Cservenyák-Iéle malomépületnek alapjait mosta s viz alatt állottak

az összes rétek a vasúti töltések és országutak mentén. Sőt sokhelyütt az országutakon is átcsapott a viz, úgy hogy ha az olvadás tovább tart: a hazafelé igyekező vásárosoknak útját szegi. A balassagyarmati vonat két órai késéssel érkezett be, mert Őrhalomnál cölöpökkel kellett erősíteni a mindkét oldalon víztől mosott töltést.

Csak múlt számunkban emlitettük, hogy legalább Losoncz utcáiról kellene a havat elhordatni és a kanálist minden eshetőségre felkészíteni, mert a megenyhülő idő veszélyessé válhatik és sajnos: jó próféták lettünk.

Lapzárkor. F. hó 14-én éjfélkor ismét kigyulladt a posztógyár. Valószínűleg a vasárnapi tűz lappangott még és tört ki borzasztó erővel. A régi gyár épület nagy része, a hosszú emeletes épület teljesen leégett. Nagyon megrongálta a tűz a gépházat is és már veszélyeztette az uj épületet, azonban a tüzet — bár jó nagy területre — lokalizálni sikerül. Csak reggel 8 órakor tért haza a városi tűzoltóság.

Megjött az uj vámtarifa.

§ Törölve a 21. szakasz ! §

rizet a Uözmaiom.

§

Végre valami örvendetes hir közlésére is alkalmunk nyílott.

Tudvalevő dolog, hogy Losoncz rend. tan. város kövezetvám tarifáját, amelyet a belügyminiszter még 28472/910. sz. rendeletével engedélyezett, a város megváltoztatni kérte. Még is lett változtatva a 45412/911. sz. rendelettel, amelyben azonban tévesen benne maradt ama bizonyos 21. §, amely szerint a helybeli lakosoknak, habár vámsorompón kívül, de a város határában levő ipartelepein vagy gyáraiban termelt, illetve gyártott és a helyi közfogyasztásra való árusítás végett beszállított cikkei a vámdijak fizetése alól mentesek. Ez pedig oly nagy sérelem volt, az egészséges vámtarifa alapeíveivel annyira ellen kezett s a város jövedelmeiből oly hatalmas összeget vont el, amelyben megnyugodni nem lehetett. Ismét megjárta tehát a belügyminisztériumot a vámtarifa, mig végre most megérkezett azzal, hogy a fent idézett 21. §. töröltetik, tehát a benne felsorolt egyének és vállatok is kötelesek lesznek a normális kövezetvámot megfizetni.

Csak nemrég sürgette a Losonci Ujs4g ennek a vámtarifának elintézését, csak nem rég hívta fel a közfigyelmet arra a nagyjelentőségű változásra, amely ezen uj vámtarifa életbeléptetésével a város pénzügyi viszonyaiban beállani fog.

Ennek a vámtarifának életbeléptetésével az évi kövezetvámjövedelmekben legalább 16—18000 korona szaporulat bekövetkezése biztosan remélhető. Magában véve az is nagyon sokat jelent, hogy a Gőzmalom, amely a belső vámterületen kívül esik, minden taliga liszt után vámot fog ezentúl fizetni, éppen úgy, mint az a miksii ember, aki két zsák krumplit hoz be a kocsiján. Ez a rendelet jelenti a progresszivitás elvének teljes keresztülvitelét, mert ezután mindenki olyan arányban fog vámot fizetni, amint a kövezetét igénybe veszi és használja. Még a losonczi fiakker sem fog megvámoltatás nélkül a városba bejöhetni, meg lesz vámolva minden és mindenki, aki csak él és a kövezeten zörög. Van egy pár nagyobb vállalat, amely a 21. §. alapján mindeddig indokolatlan vámmentessegben részesült, de ezentúl annál jelentékenyebb összegekkel fog a közterhek viseléséhez hozzájárulni. Legnagyobb mértékben megérzik a rezsimváltozást legelső sorban a Gőzmalom, amely tudvalevőleg igen nagy mennyiségű lisztet szállít a városba, megérzik azok, akik évente 6000 kocsi homokat szoktak beszállítani losonci kocsikon a Losonc-pataknak a város felé eső partjáról. Ezentúl az utóbbiak is fognak fizetni és pedig minden kocsi homok után 36 fillért, ami 2000— 2200 koronára rúg. Érzékenyen érinti az uj rendszer a Sacher-féle fabjankai téglagyárat, a Tausz Jakab és Barta Peri-féle telepeket és még sok más vállalatot.

Drágább lesz a fuvar, a homok, a tégla, drágább lesz az építkezés, de legalább azok fogják ezt a drágasági külömbözetet megfizetni, akik a kövezetét közvetve és közvetlenül tényleg használják és nem fog evvel az összeggel hozzájárulni a kövezetvám terhekhez pótadó alakjában az egész polgárság. Nem fognak pötadó alakjában kövezetvámot fizetni azok is, olyanok is, akiknek az egész