Losonci Ujság, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1912-07-25 / 30. szám
ISIT A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS48-AS PÁRTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE p ELŐHZETÉS. Arak HELYBEN: ■ ^Községek, egyesületek, továbbá « ? , SZERKESZTŐSÉG^ ~ Egész évre...........................................8 K-f. ■ x , _ . _ EB Losonc, Jőkal-utca 4 , hová a lap szellemi Félévre 4 K — f. H Nőgrádmegyei Tanítók es Körjegyzők Egyesülete tagjai részére részét illető minden közlemény intézendő. Negyedévre.................................- • 2 K-f. ■ évi előfizetési dij 5 korona ■ KIADÓHIVATAL« VIDÉKRE* ■ Eöves szám ára 20 fillér ® Losonc, Knbinyi-tér II., hová az előfizeti-Egész évre...............................................10 K - f. ■ I * sek’ hirdetések, mindennemű pénzktilde-Félévre.......................................................5 K - f. Hirdetések Jutányos áron vétetnek fel a kiadóhivatalban. - mények és a lap szétküldésére vonatkozó Negyedévre............................................2 K 50 f. B ■ felszólalások mtezendok VII. évfolyam 30. szám. Megjelenik minden csütörtökön Losonc, 1912 julius 25. Miért kell Magyarországon, Középeurópa legjobb búzatermő területén a kenyérnek a legdrágábbnak lenni, ebben az agrárállamban a húsnak legdrágábbnak lenni az egész nagy Európában. Magyarország Európában a legnagyobb és legjobb dohánytermő terület; miért itt a legdrágább a dohány? Miért van az, hogy nálunk a népesség 40 százaléka még mindig analfabéta, hogy ebben a tekintetben csak egyedül Oroszország marad mögöttünk; miért kell nálunk hosszú kilométereket menni, mig az ember végre egy-egy düledező, zsuptetejü népiskolát talál ? Miért, hogy ennek az analfabéta lakosságnak nem állanak rendelkezésére olcsó vasutak, hanem drága pénzeket kell fizetnie, ha már magát útra szánja. Miért van az, hogy proletárok, adósságokkal küzdő, igavonó rabszolgák az állami, megyei és városi tisztviselők, akik minduntalan alamizsnára, segélyre, pótlékra szorulnak? Miért közmondásos és a szegénység legjellemzőbb kifejezője nálunk a néptanítók állapota? Miért hagyják el Magyarországot évente a földmivelő és iparos népnek százezrei csüggedt lélekkel, lankadt karokkal? Anélkül, hogy a dolgozó osztályoknak, melyek elvégre mégis csak a népesség többségét képezük, kereseti viszonyai javultak volna, felszöktek az árak a leghallatlanabb magasságba. Drága a hús, kenyér, só, lakás, ruha, dohány, utazás, szóval nyerstermények és iparcikkek egyaránt. Miért kell ennek igy lennie? A dolgozó, küzdő, az adósságok tengerében elmerülő, a Danaida-munkában roskadozó Magyarország esdve várja erre a sok rettenetes kérdésre a legalább némiképpen kielégítő feleletet: és ezt a választ neki a hivatalos Magyarország meg is adja. Azt mondja: igen ez mind igy van, de ennek mindnek azért kell igy lennie, mert lelkiismeretlen emberek éveken keresztül képesek megakadályozni a nemzet lélekzetvételét, a parlament működését. Mindennek az oka a borzasztó, rettenetes technikai obstrukció. És itt keresztet vetve magára ájtatosan forgatja a szemeit a hivatalos Magyarország. Nem látja, hogy ezt a magyarázatot senki nem tartja kielégítőnek, senki nem látja indokoltnak, hanem mindenki mosolyog a tehetetlen farizeus szemforgatása felett. Akik ma gondolkodni mernek, akik nem félnek körülnézni a világ sorján, azok látnak. Azok látják, hogy egész gyöngeségünknek, minden bajunknak, teljes nyomorúságunknak oka a fennálló kormányzati rendszer, a latifundista kizsákmányoló politika. Az az oka, hogy a nép teherbíró képessége immár megszűnt, nincs pénz többé katonára és hadihajóra, csődöt mondott az egész szociális berendezkedés. És mi a segítség? Igazságos, egészséges szociális politika, tisztességesen kercsztülvitt közös teherviselés, az agráruralom megszüntetése és az ország indusztíralizálása. De ezek egyikét sem fogja megvalósítani, sem Tisza István, sem pedig a mai egész osztályparlament, hanem igenis egyedül az általános és titkos választói jog alapján összeülő népképviselőház. VÁROSI ÜGYEK Bérkocsit az állomásra! Lehetetlen állapotok. Az éjszakai vonatokkal Losoncra érkezők nem győznek eleget panaszkodni, cikkezni, sőt káromkodni azok felett az állapotok felett, melyek a losonci állomáson éjszaka uralkodnak. Hogy az állomás teljesen kihalt, hogy a ruhatár be van zárva, hogy hordárnak hire sincsen, azt még le lehetne nyelni, de hogy a forgalmas állomáson éjjelenkint egyetlen bérkocsi álljon a közönség rendelkezésére, az már még sem állapot. Rendszerint csomagokkal érkező utasok kénytelenek súlyos pénzeket költeni arra, hogy csomagjaikkal nagynehezen bevergődjenek a városba s még igy sem mindig biztos a siker, még igy is megeshetik, hogy fél éjszakát kénytelen eredménytelenül lótni futni a szerencsétlen érkező. Megfelelő számú bérkocsit kérünk a losonci állomásra ! Tudjuk nagyon jól, hogy a városi bérkocsisszabályrendelet csak egyetlen soros bérkocsist kötelez egyetlen bérkocsival az állomásnál való tartózkodásra, de köztudomású másrészt az is, hogy Losonc sokkal forgalmasabb állomás annál, semhogy, egyetlen kocsi a személyforgalmat le tudná bonyolítani. Azt a szabályrendeletet már régen hozták s az akkori visszonyoknak talán megfelelő lehetett, de ma már a forgalmi követelményeket semmiképpen sem képes kielégíteni. A bérkocsisokat nem is próbáljuk kárhoztatni. Ők meg vannak elégedve a nappali keresményükkel s igy nem igen szeretik alkalmazottaikat fárasztani, felszerelésüket koptatni a mindenesetre kétségesebb éjszakai forgalom kedvéért. Ők teljes joggal hivatkoznak a ma is érvényben levő városi szabályrendeletre. De hát meg kell változtatni az ilyen elavult szubályrendeletet, kötelezni kell a bérkocsitulajdonosokat arra, hogy éjjelenkét két-három, vagy több kocsit tartsanak künn az állomáson. Hiszen Losoncra már a vendégét sem meri meghívni az ember, ha az éjszakai vonattal kell annak megérkeznie. (—) Tanácsülés. A városi tanács hétfőn délután ülést tartott. A kisebb folyó ügyek mellett legérdekesebb tárgya volt a tanácsülésnek az államsegély fölosztásának ügye. Múltkori értesülésünk ugyanis, amely szerint a miniszter az árvaszéki ülnököket és közgyámot felebbezésükkel elutasította és a város felosztási tervezetét hagyta jóvá, — bármily beavatott helyről vettük is, — téves volt. Az 1912. évi államsegély ügye még ma sincs véglegesen elintézve, még ma sem tudni: részesednek-e a «külíisztviselők» az 1912. évi államsegélyből, vagy sem. Az elintézés ezen késedelme késlelteti természetesen az államsegély felosztását .és a városi tisztviselők igényeinek teljes és végleges kielégítését is. — A hétfői tanácsülés, ezen a bajon némileg segítendő, azt határozta, hogy a városi tisztviselőknek részjetesen csak később meghatározandó államsegélyére most előleg adassák. Ilyen előleget természetesen a kültisztviselők nem fognak kapni, mert lehetséges, hogy a miniszter mégis csak előveszi a jobbik eszét és az államsegélyben a kültisztviselőket egyáltalában nem fogja részesíteni. Magyar virtus. (F. É.) Az olimpiai tornaversenyek immár befejeződtek s a piros-fehér-zöld szint képviselő magyar fiuk eredményükkel csupán a hetedik helyet tudták biztosítani részünkre. Sokan meg is vannak vele elégedve, az eredménnyel, mások rekriminálnak, hogy többet is elérhettünk volna. Mi részünkről egyetlen párthoz sem csatlakozunk, mert hiszen alapjában mindkettőnek igaza van. Annak is, amelyik az elért eredményekkel meg van elégedve s viszont annak is, aki úgy véli, hogy a magyar fiuk kissé több szorgalommal s több boldogulással talán nagyobb eredményt is elérhettek volna. Kétségtelenül bebizonyosodott a stokholmi olimpiádon, hogy a magyar virtus még nem halt ki abból a nemzetből, mely a három bérc s négy folyó partján lakozik,
