Losonci Ujság, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-25 / 4. szám
............... M| gÉBtk. Bfe A m g| m A MäB SZERKESZTŐSÉG : M tL'űtn K§j | TMM ft|^MM ■ H ■ HM Mr^l MHI Mai Losonc, Jókai-utca 4. sz IVész évre 8 kor. fii. SR? gS£ M.% B$E £3n ttáj MM MK H SB3 KS |H g|| Rg Mj j3£9 Ht ^B hová a lap szellemi 4 ■ ■ ■ U H ■ Mi ■■ I B I K n ■ B ■ ■ ■ ■ minden :i:I lllPIIiil1! 11 IVIM :=sr Ne^edévreJtor.SOtM ffi | ( M K H i IS i 1 M ■■ Ifl hirdetlLkf * rni^n’. Községek, egyesületek, H H A |É M fi| tyf ^ \ Él jg ÉÉ AH Bj m H a H |B H8 H^9| nyék"és Pnlap szétkíilíovábbá nőgradinegyei HN| H «2» WS* ÍSg Sí-fe ESS B»£ Km JgSg Hl Ka 99 MBS ESS! ■■ 9 H désére vonatkozó felk LUUUHUI uUUnU nfr A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PARTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE. VII. évfolyam 4. szám Megjelenik minden csütörtökön Losonc, 1912 január 25. Nemzeti munkát kérünk! Mit csinál a parlament? Egy elenyészően csekély dimenzióju foglalkozási ág ügyes-bajos dolgait tárgyalja. Az ügyvédség helyzetének javításával foglalkozik, az ügyvédi kar viszonyait akarja állítólag javítani a pályájának közepén álló jogászság agyonütése árán. Ez most tudniillik a legfontosabb dolog egész Magyarországon. Az adóterhek elviselhetetlen súlya alatt görnyedező nép, — az lényegtelen. A megélhetési feltételeiben megtámadott hivatalnok osztály, — az nem fontos. Az ország demokratikus átfejlesztése az általános és titkos választói jog behozatalával, — az várhat. Az agrár érdekek képére formáit közgazdasági viszonyok miatt csenevészedő, ipari élet fellendítése, — az nem is szükséges. Egy, csak egyetlen nagy kérdés súlya latolandó a jelen történelmi nevezetességű pillanatban és az az óriási nagy dolog, ez borzasztóan sürgős és a nemzeti munka minden szervének teljes apparátusát igénylő iszonyú fontos feladat: — hogy húsz év múlva kevesebb ügyvéd legyen Magyarországon. De hát höl van, hol marad a nemzeti munka? Hol késik az egész nemzet jólétét dolgozó, a politikai élet szanálását célzó az úgynevezett „igazi“ nemzeti munka? Mikor fog teljesedésbe menni és miért nem a legsürgősebb a nemzet évszázadok óta hőn óhajtott, évtizedek óta durva erőszakkal elhallgattatott sok jogos kívánalma. Miért nem a legfontosabb a nemzet egész jövő életére kiható választói reform megteremtése? Vagy ha már nemzeti munkapárti szemüvegen keresztül nézzük ezt a szomorú világot, legalább is miért került le a napirendről a véderőreformja, ha már helyette más nem jött? Vagy, vagy. Vagy nem igaz az, hogy a véderőreformra okvetlenül és sürgősen nagy szüksége van az országnak, hazugság az, hogy legelőször is militarisztikus eszközökkel kell a gazdasági, szociális s általában kulturális téren való megerősödés lehetőségét biztosítani, — de akkor miéit kellett teljes háromnegyed esztendőn keresztül ezt a hazugságot csökönyösen igazságnak hangoztatni, miért kellett evvel a valótlansággal minden más sürgősebb és komolyabb munkának útját állni, — vagy pedig tényleg nincs ma Magyarországon sürgősebb és fontosabb feladat a hadsereg megduplázásánál, — de akkor hogyan szabad ezt a rengeteg nagy dolgot, az egészen jelentéktelen igazságügyi szervezeti novellának megelőznie. így áll komolyság dolgában hűen Héderváryék minden ténye, ily komoly az ő programmjuk, és ilyen komolyan kell venni mindazoknak politikáját, akik még ma is a fórumon merik a kormány üres szalmáját csépelni. De ezeknek a száma is napról-napra fogyatkozik. Ha csak a mi kisvárosi társadalmunk szóvivőit nézzük, okvetlenül tapasztalnunk kell, mennyire más szemmel tekint ma mindenki a nemzeti munka szánalmas többségére és., hitvány vezéreire, mint két évvel ezelőtt. Lehetetlen nem konstatálnunk a megrögzött, dühös mungók lelkében a kételyt és napról-napra hallunk éles kritikát olyanoktól, akik minden esti imájukba szent hittel foglalták a Tisza- Kimen társaság glóriás alakjait. És igy van ez mindenütt az egész országban. így van ez minden város társadalmában, igy van •• fővároséban, de igy van magában a munkapártban is. Nagyon jól tudja a kormány, hogy nem az a törvényjavaslat a legsürgősebb, amellyel jelenleg a parlament idejét leköti. Nagyon jól tudja, hogy restanciában vannak a nemzet életébe vágó legjelentősebb reformok és nagyon jól tudja, hogy a véderőreformot végleg elejtenie nem szabad. De mig önállóságunk alapfeltételei felé közelíteni nem akar, vagy azt tenni stukturájánál fogva nem lehet, addig a véderőreform keresztülviteléhez semmi reménye sincs. Ezért pepecseli el az időt mindenféle aprósággal, ezért huzza kétségbeesetten agóniájának napjait; azért kapkod fűhöz-fához, hogy a munkának legalább látszatát megmentse, hogy a dologtalanságot legalább valamiképpen leplezze. És ezt teszi a nemzeti munkára szegődött kormány akkor, amidőn a törvényhozásra nagyobbnál nagyobb feladatok várnak, amikor elkeseredett tömegek ostromolják a parlament kapuit, amikor nincs a nemzetnek oly rétege, nincs a társadalomnak oly osztálya, mely helyzetével megelégedetten fejlődni képes volna. De hiszen akkor ez a kormány obstruál a nemzettel szemben! Akkor ez a kormány a maga speciális érdekeinek, a maga hatalmai kívánalmainak feláldozza az ország idejét es energiáját! Nem tekint egyebet, mint a miniszteri széket, melybe magát belenőve hiszi, melyet maga nélkül már lehetetlennek tart. Abban a szomorú helyzetben van most ismét a magyar nemzet, hogy védekeznie kell azok ellen, akiknek feladata az uttörés, a haladás, a kormányzás volna. Mindenki haladni akar, mindenki reformokat kíván, mindenki újításokat óhajt, csak a kormány űzi csendesen a maga kisded türelemjátékait. Hát akkor egyszerűen el kell söpörni a helyéről erőszakkal, ha már annyi Ízlése nincsen, hogy helyzetének lehetetlenségét, állapotának tarthatatlanságát - önmagától be nem látja. Akkor kötelesége a parlamenti kisebbségnek, hogy még ezt a türelemjátékot is megakadálvozza, ezt az időhúzást is meggátolja azzal, hogy alkalmazásba véve a redelkezésére álló egyedüli fegyvert, eltörülje ezt a kompániát a politikai élet porondjáról. Si vis pacem, para bellum. Ha azt akarjuk, hogy átalakító reformmunka lehetséges legyen, úgy meg kell akadályozni az amerikázást. Igen, mi nemzeti munkát akarunk. Mi nemzeti munkát akartunk akkor is, mikor a nemzeti munkapárt még nem is létezett; akarjuk, hogy régi frázisok helyét erőteljes tettek foglalják ej; akarjuk, hogy ósdi intézmények romjain uj alkotások emelkedjenek; akarjuk, hogy elavult világfelfogás helyébe a modern világ uj perspektívája nyíljék. Nemzeti munkát kívánunk mi, de mint két elpocsékolt esztendőnek történet nélküli históriája minden beszédnél fényesebben szónokolja, -- ez a nemzeti munka már csak a nemzeti munkapárt nélkül lehetséges. Városi közgyűlés. Hát lesz polgári iskola ? Hát^nem lesz. A városi képviselőtestület tegnap,: szerdán délei m közgyűlést tartott az alábbi tárgysorozattal 1. Megnyitás és hitelesítők kiküldése. 2. Tanács jegyzőkönyveinek bemutatása. 3. A szakbizottságok újjáalakítása ügyében a polgármester előterjesztése. 4. A kereskedők, korcsinárosok, vendéglősök stb.-vel a szeszfogyasztási adópótlékokra vonatkozólag kötendő egyezségek. 5. A vallás- és közoktatásügyi miniszter leirata a polgári leányiskolába alkalmazandó tanerő kinevezése ügyében. 6. Az Alsópatakpart utca csatornázása ügyében a tanács javaslata. 7. A városi belső kocsisok tizetés javítás iránti kérelme. 8. A tőzegpor beszerzése és fecáltrágya értékesítése ügyében készített kötlevelek jóváhagyása. 9. A helyettes városgazda díjazása ügyében a tanács javaslata. 10 A jogügyi bizottság javaslata Fried és Adorján vállalkozó céggel kötött szerződés ügyében. TI. Az építés felügyelőbizottság javaslata Dortsák Sándor, Clara villamossági r.-t. és Cserei Ferenc végszámlájának utalványozása ügyében 12. A Kissebesi gránitkőbányák r -t. IV. kér. kimutatásának érvényesítése ügyében a tanács javaslata. 13. Az építési, továbbá a közvágóhidi használatáról szóló szabályrendeletek megállapitasa ügyében a tanács javaslata. 14. Az államsegély felosztása ügyében a tanács javaslata. 1*». A losonci erdei fürdőbérletére vonatkozólag Benda Jánossal, a zabszállitásra vonatkozólag Lőwy Adolf céggel kötendő szerződések. 16. Az 1906— 1908 . évi gyámpénztári mérlegek szerint a tartalékalapból az elhagvott gyermekek segélyalapjának átutalandó összegek álutalása ügyében a tanács javaslsta. 17. Az állami tanítóképző intézet újjáépítése, polgári fiú és felső kereskedelmi iskola államköltségen való szervezése, a losonci állomás kibővítése, üzletvezetőség felállítása bankfiók létesítése ügyében intézendő felterjesztések. 18. A vigadó épület eladása ügyében a tanács javaslata. 19 Kolera elleni védekezés kiadásainak megtérítése ügyében a tanács javaslata. 20. Kövezetvám egyezségek kötése ügyében a tanács javaslata. 21. Települési engedély kiadatása iránti kérelmek. 22. Az 1909 és 1910 évi zárszámadásokra vonatkozó tanácsi javaslat. 23. A telekkönyvi térkép elkészítése ügyében a polgármester jelentése. 24. Egyéb kérelmek. 25. Az artézi kutforrásokra vonatkozólag kötendő szerződés. Névszerinti szavazás. 26. A jégpálya pavilion helyreállítási ügye Névszerinti szavazás 27. A közvágóhidi tartalékkazán beszerzési ügye. Névszerinti szavazás. 28. Egyéb folyóügyek 29. Esetleges indítványok.
