Losonci Ujság, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1912-07-11 / 28. szám
A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS48-AS PÁRTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE ELÖHZETf^ARÄK "ELVBEN: ■ Községek, egyesietek, továbbá a ! , SZERKESZTŐSÉ0. Egész évre...........................................8 K — f. H , . _ . — .,,, - „.. . 8 Losonc, Jokai-utca 4, hová a lap szellemi Félévre.................................................4 K - f. „ Nögrádmegyei Tanítók es Körjegyzők Egyesülete tagjai részére részét illető minden közlemény intézendő. Negyedévre................................. . 2K-I. u évi előfizetési dij 5 korona. ■ KIADÓHIVATAL• VIDÉKRE! H Egyes szám ára 20 fillér. ■ Losonc, Kubinyi-tér 11 , hová az elöflzeté-Egész evre...........................................10 K - f. ■ ■ sek, hirdetések, mindennemű pénzkuldef.elévr‘-_...................... 5 K — f. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel a kiadóhivatalban. _ mények és a lap szétküldésére vonatkozó Negyedévre.....................................2 K 50 f. m B felszólalások intézendő!*. VII. évfolyam 28. szám. Megjelenik minden csütörtökön Losonc, 1912 julius 11. A nép milliói. A politikában elkövetett minden lépésnél, különösen pedig nagyobb horderejű cselekményeknél szokásban van általában «a nép millióira», a választóközönség bizalmára és együttérzésére hivatkozni, Kétségtelen, hogy a jelenlegi nyári agitáció folyamán az ország rokonszenve minden kérdésben, minden mozzanatban és minden vonalon az ellenzék mellé állott; az ország népének még azon része is, mely eddig az ellenzék törekvéseit tudatosan rokonszenvvel nem is kisérte volna. A szövetkezett ellenzéki pártok küzdelmének ez feltétlenül nagy erkölcsi súlyt kölcsönöz, ez a körülmény a kormányt mindenképpen súlyosan gondolkodóba ejteni, az egész országos munkapártot tétlenségre és hallgatásra kárhoztatni van hivatva. A törvény és jogrend érdekében sikraszállott képviselők további nagy harcának azonban nem elengedhetetlen feltétele, nem létkérdése az ország kedvező hangulata. Eltekintve az ország népének mikénti vélekedésétől, eltekintve a népgyülések izzó határozataitól, mennie kell az ellenzéknek az ő utján magában véve is. Nagy erkölcsi erőt kölcsönöz a nép akarata, de még nagyobbat az igazság, a jog, a törvény mindenek felett álló tudata és érzése. Ugyanígy a munkapártot nem éppen csak a nép elkeseredésének, nem éppen csak a nemzet haragjának, hanem elkövetett cselekedetei gonoszságának, a megsértett jogrend bosszúálló hatalmának is hallgatásra kell intenie. A nép által még a legtisztább választási rendszer mellett adott mandátum is csak az általános bizalom, csak a főelvekben való egyetértés jelképezése; a mandátum a konkrét esetekre, az előadandó alkalmakra részletesen nem szólhat. Éppen azért a jelenlegi alkotmányválságban, akármilyen lelkes is a hangulat, nem a nép sokszor hivatkozott millióinak szenvedélye, nem a népgyülési határozatok erélyes hangja, hanem a mellettünk beszélő objektiv igazság, a pártok felett álló tárgyi jog lesz a döntő hatalom. VÁROSI ÜGYEK ( — Megszűnt a jéggyártás, — káni kulában. A városi gazdálkodásra erősen jellemző, hogy Losoncon, ahol a műjégre vagyunk már teljesen berendezkedve, e héttel megszűnt a műjéggyártás. Több iparágunkat fenyegeti nagy veszéllyel ez az átmenet nélküli hirtelen változás. A jéggyártás megszüntetésének oka az, hogy a hűtőcsövek hasznavehetetlenekké váltak, mert teljesen kiette őket a kénessav. Oka pedig a hirtelen pusztulásnak, hogy annak idején túlzott spórolásból nem rézcsövek szereztettek be, amelynek ára 8000 korona, hanem vascsövek, amelyek mindössze 3000 koronába kerültek. Ezek a vascsövek kiszolgáltak egy pár évig, de ma már teljesen tönkrementek, úgy hogy Losonc város a legforróbb nyáron jég nélkül áll. Most aztán, miután 3000 korona már a sárba esett, valószínűleg mégis rézcsöveket fognak beszerezni. (—) Városi közgyűlés csak f. hó 15-ike után, akkor lesz, ha Baskay Ferenc főjegyző szabadságából visszatérve ismét elfoglalja hivatalát. A szécsényi népgyülés. Kiküldött tudósítónktól. A Nógrádmegyében széliében megnyilvánuló erős ellenzéki hangulat Losonc város után Szécsényben, ebben a szépen fejlődő és szinmagyar lakosságú községben talált erőteljes kifejezést. Vasárnap, /. hó 7-én népes, nagyarányú és igen lelkes hangulatban népgyülés volt Szécsényben; ez a népgyülés is élénk tanúbizonysága annak a kiirthatatlanul erős hazafias függetlenségi érzésnek, amely Szécsény és vidéke lakosságának lelkében lobog. Több mint ezer választópolgár vett részt a népgyülésen, mind lelkesedéssel az ellenzék és megjelent szónokai iránt, tele haraggal és elkeseredéssel a munkapárttal, de főleg a kerület orsz. képviselője, Scitovszky Bélával szemben. Rendzavarás nem volt, kivéve azt, amit Baross főszolgabíró elkövetett. A Losonc felől érkező vonatot, amely szinte ontotta magából a vidékről seregesen érkező földinivesnépet, az állomáson lovaslegényekből álló hatalmas bandérium várta, ennek vezetése mellett hosszú kocsisorban vonultak a vendégek a községbe. Itt már hatalmas tömeg várt az emelvény előtt, amelyen akkor megjelent a népgyűlés rendezősége és az előadók; gróf Zichy Aladár, az orsz. néppárt elnöke, Ambrozovics Lajos ny. főispán, dr. Vámos Henrik a választói Liga küldötte, Csermák Ernő orsz. képviselő és még többen. A népgyülés elnökévé, Fekete László földbirtokost választották, aki a gyűlést megnyitván, sorba hivta fel szólásra a szónokokat. Elsőnek gr. Zichy Aladár szólott, aki a junius 4-ike óta történt eseményeket jellemezte, majd az általános egyenlő és titkos választójog tekintetében elfoglalt demokratikus álláspontját fejtette ki a tömeg sürü és lelkes ovációja közben. Utána Ambrozovics ny. főispán beszélt, akit azonban sajnálatos és a magyar szólásszabadságot élénken jellemző incidens zavart meg. „Elfogulást érzek, mikor beszélek, mondta, — most hiszen én nem is vagyok képviselő. És hogy miért nem vagyok képviselő, azt meg is fogom mondani. A Désy Zoltán által említett, az államkasszából kilopott négy és félmilióból az én választóimnak is jutott nehány tízezer . . .’* — E pillanatban felállott Baros főbíró, aki az egész népgyűlés alatt komolytalan viselkedésével, gúnyos nevetgélésévd igyekezett magára vonni a közfigyelmet és felszólította a szónokot hogy, arról a tárgyról ne beszéljen, mert a népgyülést feloszlatja. Erre a temperamentumos Ambrozovics kijelentette hogy őt a világ legtisztességesebb módján buktatták meg régi kerületében. Erre azután oly harsogó derültség tört ki, hogy ezúttal a főbíró is szívből és nem hivatalához nem méltó kicsinyes gúnnyal nevetett. Gróf Zichy Aladár a népgyülés vége felé különben már nem türtőztethette magát és haragtól remegve kiáltott rá a főbíróra — Ez komoly dolog. Ezen nincs mit nevetni! Micsoda viselkedés ez!? A népgyülés az említett csúnya incidenstől eltekintve zavartalanul folyt le. Igen hatásos beszédet mondtak még dr. Vámos Henrik a választói reform érdekében és dr. Csermák Ernő, aki a véderőreform terheit és a vele járó jogsérelmeket ismertette az egyszerű parasztnép őszinte megbotránkozása közben. Végül dr. Essősy Béla szécsényi ügyvéd olvasta fel határozati javaslatát, amely azonos tartalmú a losonci népgyülés határozatával. Ennek egyhangú elfogadása után kalaplevéve a Szózatot énekelte a tömeg, majd elkísérte az előadókat és a rendezőséget a kaszinóba, ahol vacsora közben szellemes pohárköszöntőket mondtak: gróf Zichy Aladár, Ambrozovics Lajos és Radnay ludányi plébános. Megható jelenet volt egy parasztemberekből álló küldöttség megjelenése, amely külön is köszöntötte gróf Zichy Aladárt, a «világos szónokot, aki minket a sötétségből kivezet» és megköszönte a megjelent vendégeknek a nép érdekében folytatott küzdelmét.
