Losonci Ujság, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-16 / 20. szám

Tiiír

A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS48-AS PÁRTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE

ELŐFIZETÉSI ÁRAK HELYBEN: ' . ' ■ Községek, egyesülete*, továbbá « ■ , SZERKESZTŐSÉ0 : ^

Egész évre............................................8 K — f. ■ - . _ , _ .... ■ .% . _ ■ Losonc, Jókai-utca 4., hová a lap sze eml

Felévre 4 K f. m Nögradmegyei Tanítók es Körjegyzők Egyesülete tagjai részere részét nietö minden közlemény Intézendő.

Negyedévre...................................... . 2K-f. TM évi előfizetési dij 5 korona. m KIADÓHIVATAL:

VIDÉKRE: ■ Egyes szám ára 20 fillér. ® Losonc, Kubinyi-tér 11., hová az előfizeté*

Egész évre......................................................10 K — f. ma g? sek, hirdetések, mindennemű pénzküldefe,évr5..........................................................5 K - 1. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel a kiadóhivatalban. _ mények és a lap szétküldésére vonatkozó

Negyedévre..................................................2 K 50 f. 11 J 53 felszólalások intézendők.

VII. évfolyam 20. szám. Megjelenik minden csütörtökön Losonc, 1912 május 16.

VÁROSI ÜGYEK

(—) Villamosvasút terve Losoncon.

[A városi iktatóba folvó hó 14-én érkezett be Frank Dezső losonci mérnök kérvénye egy felülvezetékes közúti villamos vasút előmunkálatainak egy évre szóló engedélyezése iránt. Frank mérnök terve szerint az áramfejlesztő telep valamelyik mellékutcában volna elhelyezve, de mégis a vonal közelében. A vonal kiindulási pontja az államvasúti pályaudvar volna, innen vezettetnék a vonal a Vasúti utcán egészen a Petőfitérig, ahonnan elkanyarodva a Petőfi-utcába, majd a Mező-utcán és a Buzatér innenső oldalán haladva, a Rákóczi-utcán, Kubinyitéren, Kossuth Lajos-utcán át elérne végpontjához, a Tugári-tér valamelyik helyén létesítendő végállomáshoz. Útközben 20 megállóhely lenne. A mintegy 2 km. hosszú vonalon, mely 10 perc alatt futható be, reggel fél 6 órától este fél 11 óráig 4 kocsi közlekednék, melyek naponkint 360-szor tennék meg az utat. Megvalósítás esetén részvénytársaság volna alakítandó a terv keresztülvitélére. — Kár erről a dologról még egyelőre oly nagy enthuziazmussal beszélni, mint a Losonc és Vidéke. Nemcsak azért fogadjuk aggállyal ezt a tervet,

mert magában véve sem elégítené ki az igényeket a vonal rövidsége és amiatt, hogy a befutott terület a forgalomnak csak egyik irányában van, mig más fontos vonalak teljesen kimaradnának — hanem mert nem is tartjuk még Losoncot elég nagynak és fejlettnek egy villamos vasút fenntartásához, különösen akkor, amikor azt látjuk, hogy Losoncnál jóval nagyobb városok nem képesek közúti vasutat építeni, sőt Kassa már megépített vasutjának üzemét éveken keresztül szüneteltetni volt kénytelen a legutóbbi időkig is. Nem fogadjuk a tervet ellenzéssel, csak szkeptikus fejcsóválással.

(—) A városi tisztviselők kongresszusa folyó hó 19-én fog megtartatni Budapesten a Mérnök és Építész egylet palotájának dísztermében. A losonci városi tisztviselők részéről dr. Keszler Lipót tiszti főügyész fog megjelenni.

(—) Csatornázás, aszfaltozás. A felparcellázott Szilassy-féie telkeken a Kisbégutcával párhuzamosan tervezett Andrássy és Vörösmarty-utcák a legutóbbi közgyűlés határozata értelmében csatornázás és aszfaltozás alá kerülnek. Az érdekeltség ezt már régebben elhatározta és pedig akként, hogy az összes költségeket a telektulajdonosok viselik. A várost saját épületei után 20 év alatt fizetendő 2339 korona 42 fillér terheli. Az iratok jelenleg a polgármesternél vannak, aki fel fogja hívni a szerződéses viszonyban álló Fried és Adorján céget a munkálatok megkezdésére.

Széljegyzetek a választóreformról.

A Losonci Újság számára irta: Kreutzer Lipót.

(Negyvennyolcas politika.)

Akik a választójogi követelésre ráfogják, hogy alkalmi követelés csupán és hogy nem volt benne a függetlenségi párt első prógrammjaiban, odatartoznak a demokrácia árulói közé. A függetlenségi pártnak, a mióta az ország gazdasági és politikai önállóságáért harcol, minden idők óta ott volt a programmjában a demokratikus választórendszernek és a népparlamentnek a megteremtése. Kossuth Lajos már 1847-ben figyelmeztette a karokat és rendeket, hogy a proletariátus elmellőzésébői nagy veszedelmek fognak keletkezni; és hogy a »társasági szerkezetnek» az volt a legnagyobb hibája, hogy furták-faragták az alkotmányt, de a nagy néptömegekről mindig megfeledkeztek ... És Kossuth Lajos mellett ott vannak a sorban Irányi Dániel, Simonyi Ernő, Helfy Ignác, Mocsáry Lajos, a függetlenségi politikának ragyogó harcosai, akik a titkos szavazást és az általános választójogot mindenkor a negyvennyolcas politika sarkalatos elvének mondották. Ne feledjük, a függetlenségi és 48-as politikának két ága van ; a függetlenségi politika Ausztriával fennálló viszonyunkra vonatkozik; a negyvennyolcasság a demokráciát, az ország nagyszerű átalakulását jelenti a népfelség

nÉKcm

(s[G) 7—^x9 © <s—q)x£>

Pesti élet.

VIII. Ostwald.

Az a hir, hogy a világhírű tudós chemikus, az energetikai világnézet következetes felépítője, a monista szövetség megalapítója, Budapestre jön és két előadásban fogja hallatni szavát, lázba hozta a magyarországi progressiv gondolkozásu embereket és az ország minden részéből tódultak az emberek, hogy ezt a szellemóriást lássák és szavát hallják. A Lloyd-palota díszterme kicsinynek bizonyult a nagyközönség befogadására, a nagyterem zsúfolásig, a karzatok roskadásig megteltek, számosán kinnrekedtek, mert nem gondoskodtak idejében belépőjegyekről.

Ostwald szombaton a «vallás és tudomány» cimen, vasárnap az energikáról beszélt. Az előadás tartalmáról a napilapok elég bőven emlékeznek meg, néhány lap: Huszadik század, Szabadgondolat, Úttörő kimerítő tudósításban számolt be; én csak néhány külsőségről akarok irni, néhány dolgot akarok megemlíteni, néhány gondolatot, amelyek bennem az előadó és az előadás hatása alatt támadtak.

A vágy, hogy a hires embert lássam és halljam, engem is megkapott és ellenállhatlanul ragadott. Az energiáról szóló előadást kívántam hallani. Az a nagy tömeg, amelyet a terembelépésemkor találtam, valósággal meglepett. A rendezés jóságára és a tömeg kiváló fegyelmezettségére vall, hogy helyünket rövidesen megtaláltuk. Az a zaj és zsivaj, mely ily tömeges sokaságban rendszerint hallható, Oswaidnak az emelvényre lépése alkalmával, miután hatalmas tapsviharban kitombolta magát, azonnal elállt és a nagy tudós a legnagyobb csendben kezdte beszédét. Előadása már a kezdetén nagy csalódást okozott. Ostwald a középtermetnél valamivel magasabb, ritkult haja, szakála teljesen ősz, piros pozsgás arca élénk ellentétet képez. Szemei élénkek, arcán állandó mosoly, mozdulatai egyszerűek, semmi póz. Beszéde, ez az, amely a losonciak közül a legkevesebbeknek nyerte volna meg tetszését. Hangja nem elég erős, a távolabb ülők csak figyelmük legnagyobb erőmegfeszitésével hallják, igy is csak akkor, ha az előadó arcát feléjük fordítja. De maga az előadás külsősége is minden bájt és kellemet nélkülöz. Nyelvezete különös, beszéde vontatott, akadozó, maga az előadás stílusával egyetemben egyes losonci vélemények szerint bizonyára még az önképzőköri nívót sem éri el. Amit mond, előttünk már rég nem újság, részben olvastuk vagy hallottuk már, részben gondolkozás utján a logika segítségével magunk is rájöttünk. És ezt a másfél óráig tartó előadást mégis a legnagyobb csendben, a legnagyobb figyelemmel, az unalom minden jele nélkül hallgatta mindenki. Sőt mikor Ostwald előadását befejezte és az orkánszerü tapsvihar elült, a közönség szinte nehezen szánta rá magát a távozásra. És bár hallgatóinak nagy része előtt előadása semmi újat nem tartalmazott* talán senki sem volt, aki sajnálta, hogy meghallgatta, ellenkezőleg: jól esett újból hallani azokat az igazságokat, melyeket ismereteink, tapasztalataink és logikus gondolkozásunk alapján megismerni tanultunk. És az az energia, melyet az előadás figyelemmel kisérésére fordítottunk, nem volt erőpazarlás. Ostwald kiváló finom szerkezetű agysejtjeinek munkája a mi agysejtjeinkben is potentiális energiát létesített.

Dr. Hercz Sándor.