Losonci Ujság, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-11 / 15. szám
2. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1912. április 11. A balassagyarmati jelölés. Wickenburg Márk gróf urnák előkelő összeköttetései fényesebb pozíciót biztosítottak mint a balassagyarmati képviselőség. Wickenburg gróf urnák tehát mindaz, amit a választás alatt a tisztelt parasztoknak szavalt, ma már — sifli. A nemzet „haladása“ és a parlament munkaképessége csak morzsák Homérosz asztaláról a külügyi osztályfőnöki méltóság hatásköréhez lépet. így üresedett meg a balassagyarmati kerület. Elég jellemző volt a magyarországi képviselőségre nézve az érintett választókerületnek úgy betöltése, mint megüresedése. — A bgyarmati nemzeti munkapárt Sztranyovszky Sándor körjegyzőt jelölte, a nem:s gróf helyére akinek megválasztatása elcg valószínű. Nem azért ugyan mintha a „nemo próféta in patria sua“ elv a magyar talajon kevésbé volna igaz, hanem mert a balassagyarmati függetlenségi párt, időközi választásról lévén szó, nem tartja célszerűnek korteskedésekkel felverni a kerület csendjét. Az általános választások akkora tanulságokkal szolgáltak amelyekből a párt többé jó ideig nem kér. A nyílt választások lélekmérgező hatása sokszor évekig érezhető a nép széles rétegeiben s mindenesetre meggondolandó, hogy időközi választáson még ha sikerrel kecsegtet is, érdemes-e a szenvedélyeket felcsigázni. A »gyarmati függetlenségi párt takarékoskodik erőivel A legközelebbi választási harcot nyilván az általános és titkos választójog rezsimjében szeretné már megvívni, VÁROSI ÜGYEK (—) A régi Vigadó — nem jó üzlet. Kalmár Ferenc a régi Vígadó bérlője kérvényt nyújtott be a képviselőtestülethez, amelyben a régi Vigadó és hozzátartozó intézmények 6620 kor. évi bérét 4000 koronára kéri leszállítani. . Megindokolja ezt a kérelmét avval, hogy a Polgári kör italmérése miatt üzletköre annyira leszáilott, hogy a régi bért fizetni képtelen. Ezen kérelmet legközelebbi ülésén fogja a tanács szóvá tenni. Ha, — ami valószínű — e kérelemnek egészben, vagy csak részben is hely adatik, s ezáltal a városi jövedelmek nem megvetendő összeggel megcsappannak, akkor a Polgári kör tagjai italmérésükkel annyagi haszonra nem tesznek szert. Nyilván való ugyanis, hogy pótadóban fogják ezentúl megfizetni azt az összeget, amit az olcsóbb boron megtakarítottak. Ha még hozzáveszük ehez azt a sok szóbeszédet, mely az italméréssel kapcsolatosan felmerült és amely részben talán jogos is, nem tudjuk, hogy éppen-éppen nagyon szerencsés lépésnek kell-e tartanunk a Po'gári kör italmérésének házi kezelésbe való vételét. (—) Maróthy Sándor szabadságon. A városi közigazgatási aljegyző három hónapi szabadságot kérvényez megrendült egészségére való tekintettel. A legközelebbi közgyűlés, mely valószínűleg f. hó 24-én lesz, fog dönteni ebben a tárgyban. Való az a hir is, hogy Maróthy Sándor rövidesen végleg nyugatomba fog menni. Ami már mostan egy helyi lapnak azon további hírét illeti, hogy az ő nyugdíjazása után állása már nem lesz betöltve, hanem helyette egy közigazgatási irnoki állás szervezve, — teljesen alaptalan. Aminthogy fantasztikum az is, hogy az aljegyző legfontosabb referádája, az építési bizottság a főjegyző ügykörébe osztatott be. A tény csak az, hogy mig Maróthy Sándor aljegyző a legutóbbi időben betegeskedett, ezeket a teendőket helyette a főjegyző látta el. Ennek az állásnak az ügyköre semmivel sem fogyatkozott és nincs is ok a megszüntetésére. (—) A polgármester ünneplése. Wagner Sándor kir. tan. polgármester jubileuma alkalmával f. hó 19-én tartandó díszközgyűlésre és az ezt követő diszebédre már elmentek a meghívók a helybeli testületekhez, közhatóságokhoz és hivatalvezetőkhöz, valamint a képviselőtestület tagjaihoz. Ezenkívül meghivatnak a vármegyei hatóságok, elsősorban a vármegyei tisztikar. A meghívott testületekbe az egész közönség beletartozik s igy az egyénenkinti meghívás felesleges. Az ebédjegyek szépen fogynak s ezért mindazoknak, kik megjelenni kívánnak érdekükben van szombatig Krúdy Pál v. számvevőnél jegyet váltani, mert ezentúl jegyek már nem fognak kiadatni. Felekezetieskedés tudományos köntösben Ilyen cim alatt közli a Felsőnógrád ápr. 3. számában azt a h rt, hogy Faber Oszkár ápr. 21-én az úttörő iskola keretében folytatni fogja a szerzetesekről szóló vitát válaszolva dr. Yass márciusban tartott előadására. Egyben azt is jósolja, hogy ezen előadáson a tudomány szent cégére alatt az előadó dr. Yassról a keresztvizet is le fogja szedni és a publikumot félti attól, hogy Faber a felekezeti gyűlölködés mérges fulánkját fogja öltegetni a természettudományi alapon. A F. N. nem tudja továbbá megérten1, miért éri a szerencse épen Losoncot, hol szerzetesek nincsenek, hogy itt legyen a csatamezeje annak az áldatlan haraznak, mely Faber és dr. Vass között keletkezett a szerzetesi kérdésről. Szükségesnek tartom erre a közleményre válaszolni és megnyugtatni úgy a F. N.-t mint a losonci publikumot afelől, hogy sem felekezetieskedésről, sem felekezeti béke megrontásáról szó sincs. A klerikalizmus Magyarországon az utóbbi években mindig nagyobb hatalomra tett szert és ezzel arányban lépést tartott az elszegényedés, a kulturátlanság, a nyomor, a közegészség hanyatlása, a korruptió és a jogállapotok elvadulása. A klerikalizmusnak érdekében áll a kulturátlanság és a szegénység, mert ezek hatalmának oszlopai, az többi bajok pedig ezekből folynak. Látva az ország ezen elszomorító állapotát, mi progresszivek, kik a klerikalizmus előtt meghajolni nem akarunk, de gyermekeink boldogulása érdekében a közszabadságot és a közintézményeket az országban fejleszteni akarjuk, megindítottuk a harcot a klerikalizmus ellen ott, ahol éppen vagyunk. Nem csak Losoncon, hanem az ország számos városában és kiterjesztjük a harcot az egész országban. A nép jólétének forrása a munka, amely a természet törvényeinek ismeretén azok alkalmazásán, felhasználásán alapszik. A tudatlan ember csak primitiv munkát végezhet és csak tudatlanságának köszönheti, hogy uralkodnak rajta és kizsákmányolják olyanok, kik maguk nem dolgoznak, kik a munkát megbecsülni nem tudják és azt megvetik. Fegyverünk a felvilágositás, a tudomány és a tudományos világnézet terjesztése. Nem hirdetünk gyűlölködést és nem szitunk felekezetközi villongást, hiszen a tudomány egy vallás felekezet szolgálatában sem áll és nem is állhat, mert tudomány és vakhit két különálló dolog és egymással soha meg nem békéi. Tehát valamennyi vallásfelekezettel állunk szemben midőn azt akarjuk, azt hirdetjük és azt követeljük, hogy az ember itt ezen a földön, életében lehessen boldog és nyerhesse el munkája megérdemelt jutalmát, melyet elrabolni tőle senkinek joga, nem pedig a túlvilágon, melyet a vallások menyországra és pokolra osztottak be és angyalokkal és ördögökkel népesítettek tele, melyek csak tudatlan és beteg emberek fantáziájában léteznek. Nem felekezetieskedünk, hanem lerombolni igyekezzük a dualisztikus világnézetet, mely a babonáknak melegágya és a tudatlanságot és kizsákmányolást istápolja, hogy felépíthessük a monisztikus világnézetet, melynek alapja a tudományos tapasztalat és ismeret, mely nem az isten dicsőségét hirdeti, de az emberét. Az úttörő iskola keretébe - a szerzetesek elleni harc nagyon is bele illik. Magában Losoncon nincsenek ugyan szerzetesek, de vannak a környéken és Losonc városát is elárasztják nyomtatványaikkal, melyekkel a babonát terjesztik. „Szent Ferenc hírnöke“, „Keddi Lapok“ stb. a tudományosan felvilágosodott ember szemében megmosolyogni való naiv mesékkel vannak tele, a tudatlan népben mégis óriási pusztításokat visznek véghez, mert szent igazságoknak fogadja el őket. A F. N. cikkírója öntelt felsőbbséggel mond kritikát az úttörő iskoláról és azok előadásairól anélkül, hogy személyesen szerzett volna tapasztalatokat és . meggyőződést, holott ez kötelessége is lenne. Meggyőződött volna afelől, hogv előadásaink komolyak, nem személyeskedők és gyűlölködést nem hirdetünk. A losonci kiérik ílisok szükségét látták Faber előadásának ellensúlyozásán ellen előadást rendezni és tették ezt suttyomban, mint ahogy mindent csak suttyomban a nyilvánosság kizárásával tenni szeretnek. Kritikát nem tűrnek és a dr. Vass előadása elleni észrevételeket megtenni nem engedték. Kénytelenek vagyunk ezt külön előadás keretében megcselekedni és nem zárkózunk el a legnagyobb nyilvánosság el >1 és elvárjuk, hogy a klerikálisok ezen az előadáson meg fognak jelenni, hol megadjuk nekik a jogot ahhoz, hogy ellenészrevételeiket megtegyék és biztosítjuk őket, hogy a szólásszabadságot tiszteletben tartjuk, nem úgy amint azt ők tették. Gyülölséget nem hirdetünk, személyeket nem támadunk. Dr. Herz Sándor. Bosco redivivus. A Rokkantegyesület matematikája. Irta : Dr. Gärtner Henrik. II. A Losonci Újság múlt számában elég meggyőzően mutattam ki, hogy milyen eredményt találunk, midőn az egyesületnek megtesszük a koncessziót, hogy arra az irreális alapra helyezkedünk, melyet ő szeretne velünk elfogadtatni Ha ellenben azt az egyedül reálisnak nevezhető, helyes felfogást valljuk, mely szerint későbbi fizetések nem szolgálhatnak korábbi kötelezettségek törlesztésére, akkor bátran állíthatni, hogy az egyesület által eddig segélyezésre fordított 1,650.000 koronából máris közel egy millióval többet költött, mint amennyit szolid alapon dolgozva szabad lett volna. S ez a milliós deficit rohamosan emelkedni fog. Már.s megállapítható, hogy az eddigi kedvező fejlődés tempójában is többre, mint évi 20—25 ezernyi taglétszám növekedésre nem szabad számítania, ami a jövedelemnek évi maximum 300,000 kor,mányi állandó növekedését invoválja, mig a segélyezési kiadások ugrásszerűen emelkedtek. Voltak 1907- ben ... ... 106000 korona 1908- ban ....... 184000 1909- ben ....... 275000 „ 1910- ben ....... 898000 1911- ben ....... 568000 1912-ben előreláthatólag legalább 850,000 koronára fognak rúgni és pontosan ki lehet számítani, hogy ha az eddigi rendszeren nem változtatnak legkésőbb 6—7 év múlva be fog következni az az időpont, amikor a szükséglet el fogja nyelni az egész jövedelmet, tehát megszűnik a vagyon mindennemű emelkedése és tíz év múlva már legalább három millió korona lesz az évi deficit, a nyers, pénztári deficit! Ez a jóslásszerü kijelentés a legreálisabb számításra támaszkodik az egylet eddigi fejlődéséből merített adatokkal. A jelenlegi fejlődési tempó mellett tiz év múlva: 1921-ben az egyesületnek legfeljebb 400000 tagja lehet, akiknek évi befizetése maximum hat millió korona. A segélyezés ellenben, mely ma az 1911-iki 17656 tag közül 1075 tagra (6'2°/0) terjeszkedik ki, akkor az 19ll-iki 140000 tagnyi létszámból az évről évre rosszabbodó arány mellett biz-
