Losonci Ujság, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-28 / 13. szám
„8§. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1912. március 28. valónak tartjuk azonban e közgyűlés egyes tárgyaira itt is kitérni. Megemlékeztünk például azon nagyjelentőségű változásáról is a város pénzügyi helyzetének és jövedelmi viszonyainak amelyet a kövezetvámtarifa miniszteri rendelettel történt helyesbítése fog maga után vonni. Az ezen tarifa értelmezésének ügyében előterjesztett tanácsjavaslat tárgyalásával kapcsolatosan igen helyes sociálís érzékre valló javaslat hangzott el a közgyűlésen és pedig a rendőrkapitány részéről. Ezen javaslat, melyet a közgyűlés rövid vita után magáévá is tett, úgy szól, hogy lépjen érintkezésbe a polgármester a nagyobb iparvállalatok tulajdonosaival és vezetőségeivel oly irányban, hogy a nagy iparvállalatok vámjaikat egy-egy megkötendő egyezség alapjain évenkint egy összegben fizessék, ezen egyezségek megkötését azután igyekezzék a képviselőtestület olyképp megvalósítani, hogy az ekként befolyó jövedelmek képessé tegyék a várost a helybeli kisiparosok áruvámjának elengedésére. Nem a kocsivám elengedéséről, hanem pusztán csak az áruvámról volna szó. Ezt mi is igy, ebben a formában ‘tartjuk a legméltányosabbnak. Élénk vitára adott alkalmat a Vigadó ügye is. Ismeretes a megtartott árverés eredménye, hogy t. i. Herzog Ignác tett egyedül ajánlatot a Vigadó megvételére 250000 korona árban. Á tanács ebben az ügyben igen óvatos álláspontot foglalt el. Azt mondja ugyanis javaslatában, hogy ezt a magában álló ajánlatot nem kell meggondolás nélkül elfogadni, hogy a jelenlegi bérlő szerződését egy évre ideiglenesen meghosszabbítva, tegyen ezen egy év alatt a polgármester újbóli lépéseket a Vigadó értékesítése iránt. A közgyűlés azonban már nem bizonyult oly óvatosnak és türelmesnek, mint a tanács, mert ezt a javaslatot mellőzte és utasította a polgármestert, hogy egyrészt a városi mérnök és építési bizottság közbenjöttével állapítsa meg a Vigadó-épület helyreállítása és tatarozása tekintetében teendő legszükségesebb lépéseket, készíttessen ez ügyben költségvetést és terveket, másrészt pedig Herzog Ignáccal tárgyaljon ajánlatának módosítása, ill. felemelése iránt. így hát még mindig eladó a Vigadó! Azt hisszük, hogy nagyobb beruházások abba a helyzetbe hozhatják még a várost, hogy a Vigadó megtartása nem volna elvetendő eszme, másfelől azonban az eladást illetőleg nem is annyira egy pár ezer korona, mint inkább a Vigadó további sorsa iránt kellene érdeklődni. Ha ugyanis az uj tulajdonos a mostani épületet lehordatja s helyébe bérpalotát épit, vagy más magánjellegű vállalkozás céljaira használja még a legközelebbi jövőben, úgy több kárt lát ebből a város, mint amennyi hasznot két vagy háromszázezer koronával elérhet. Ezt a fontos szempontot sem szabad a Vigadó ügyében figyelmen kívül hagyni. A város egyes tereinek parkírozása tekintetében a tanácsnak már ismertetett javaslatát fogadta el a közgyűlés is. Eszerint parkírozva és hársfákkal díszítve lesz a Petőfi-tér, kihomokozva s újból fásitva a Teleky sétány, mig a Kórház-tér rendezése a Kálvineum felépüléséig függőben marad. Egyúttal egy másik tér rendezése is aktuálissá vált. A leérkezett miniszteri leiratok között szerepel ugyanis a Kerekudvar-tér közepén levő Keller-féle ház kisajátítása is, melyre nézve a város engedélyt nyert. Ez ügyben már f. hó 30-án a közigazgatási tárgyalás is megejtetik s folyamatba tétetik a kisajátítási eljárás. Ezzel kapcsolatos a mi múltkori híradásunk is, hogy a rendőrkapitány figyelmeztette az ezen téren levő éjszakai mulatóhely tulajdonosát, hogy az engedélye ezen a helyen rövid időn belül megvonatik. E két radikális intézkedés folytán végre tiszta lesz a Kerekudvar-tér és kezdetét veheti annak szépítése s mostani elhanyagolt helyzetéből való kiemelése is. Nem kételkedünk abban, hogy a Goldnerféle mulató eltávolítása után e helyen nagyszerű építkezések fognak megindulni, melyek e teret Losonc egyik legszebb helyévé fogják tenni. A felmondott apácák helyét közkórházunkban a Vörökereszt-egylet ápolónői fogják elfoglalni. Az eddigi 7 apáca helyett csak öt ápolónő fog alkalmaztatni, ami azonban még 640 korona többkiadást jelent. A közkórházban tervezett nagyarányú kibővítések és átalakítások eszközölhetése végett feliratot intéz a polgármester a belügyminisztériumhoz 200 ezer korona kamatmentes kölcsön kieszközlése végett, egyben felküldi azonban a terveket és költségvetést is felülvizsgálat céljából. Ezen kibővités és átalakítások megvalósítása esetén a kórház oly helyzetbe kerülne, hogy minden kívánalomnak és igénynek megfelelve fokozottabb mértékben szolgálhatná emberbaráti rendeltetését. Nem is kételkedünk benne, hogy a város kérelme meghallgatásra fog találni, csak attól félünk, hogy egy kis késedelmet fog szenvedni a dolog a mai zavaros világban. Közben több más ügyet is elintézett a közgyűlés, melyekre még annak idején rátérünk. Nagyjában ezeket végezte ez a közgyűlés, melynek teljes tárgysorozata külömben a következő volt: 1. Megnyitás és hitelesítők kiküldése. 2. Tanács jegyzőkönyveinek bemutatása. 3. Törvényhatósági bizottsági véghatározatok bemutatása. 4. A kövezetvám tarifa 17 pontjában biztosított mentességek mikénti értelmezése ügyében a jogügyi bizottság és a városi tanács javaslata. 5. A vigadó épület értékesítése végett tartott árverés ügyében a tanács javaslata. 6. A Madách és Zólyomi utcák csatornázásával felmerülő költségek fedezete ügyében a tanács javaslata. 7. A város erdejében az 1911. év őszén termelt tölgyfa rönk értékesítése ügyében a tanács javaslata. 8. A felügyelő bizottság javaslatai az iparos- és kereskedő-tanonciskolák 1910— 911. tanévi zárszámadásai ügyében. 9. A felügyelő bizottság javaslata az iparos tanonciskolánál egy második róm. kath. hitoktatói állás szervezése ügyében. 10. A szépészeti, építészeti és rendőri bizottságok javaslatai a Tugári és Petőfi terek parkírozása és a Teleki sétány rendezése ügyében. 11. Lipták Mihály ajánlata a városházi istálló trágya megvétele ügyében. 12. Miniszteri leiratok bemutatása. 13. A városi tanács javaslata a vármegyei vásártartási szabályrendelet 1 §-ának életbe léptetése ügyében. 14. A Kisfalusi úti csatorna szennyvizének levezethetése céljából kötendő szerződés. 15. A Nagy bég utca szabályozása érdekében kötendő szerződés. 16. Lakatos Jánossal telkének szabályozása folytán kötendő szerződés. 17. A polgári leányiskola 1910/911. tanévi zárszámadása. 18. A városi közkórház 1913. évi költségelőirányzata. 19. A közkórházban szükséges ápolónők alkalmazása ügyében a tanács javaslata. 20. A gyalogsági laktanya kantinjának bérleti ügyében a hadtest parancsnokság átirata. 21. A városi közhórház kibővítési költségeinek fedezhetése céljából segély kérése ügyében a tanács javaslata. 22. A városházi bolthelyiségek bérlete ügyében a tanács javaslata. 23. Illetőségi ügyek. 24. Kérvények. 25. Egyéb folyó ügyek. 26. Esetleges indítványok. Tornyosuló szenvedélyek. Dr. Vass József Losoncon. Nemrég tartotta Faber Oszkár előadását a szerzetesrendekről. Ezt a nagyhatású előadást annak idején lapunk hasábjain részletesen ismertettük. Hétfőn este dr. Vass József a Szent Imre kollégium igazgatója mondott beszédet a Vigadóban, védelmébe véve a szerzeteseket s cáfolgatva mindazt, amit Faber Oszkár Losoncon előadott. Nem vagyunk mi arra hivatva, hogy ezt az ezeréves vitát, mely két méltó ellenfél között most megújul, itt rövidesen eldöntsük. Nem is fogunk hát érdembe bocsátkozni, nem fogjuk kutatni, kinek van igaza, hanem csak ennek az elég izgalmas lefolyású előadásnak, mely tudvalevőleg a végén botrányba fűlt, — a tanulságait és szimptómáit akarjuk leszűrni. A termet, bár nem akkora közönség, mint a Faber előadásán, meglehetős nagyszámú hallgatóság töltötte meg. A közönségnek mintegy harmadrésze lehetett az az elem, amely az előadó által képviselt világnézettel ellentétben áll s azt megdönteni igyekszik. Természetes, hogy ezek nagyon felderültek, mikor dr. Faber Oszkárt és dr. Fényes Samut a terembe belépni látták. Annál nagyobb volt a szónokkal egyetértő közönség inegbotránykozása, ami szintén elég érthető. Szépen, nyugodtan, imponáló szónoki fölénnyel beszélt dr. Vass József s a közönség méltóságos nyugalommal, a hívők a maguk hitében megerősödve, a hitetlenek a maguk külön igazsága tudatában, megszakítás nélkül hallgatta. Csak néha hangzott fel a tetszés zaja, csak néha vágott közbe az elégedetlenség és gúnyos derültség moraja. Éltették közben Faber Oszkárt és Fényes Samut is, de mindig csak úgy, hogy az előadás megzavartatást nem szenvedett s mindig csak olyankor, mikor az Úttörő e két vezéremberének a neve a szónok ajkairól elhangzott. Ez pedig sűrűn megtörtént. Hogy egyformán igazságosak legyünk, kijelenthetjük, hogy a progresszív elemeknek ezt a méltóságos nyugalmát, azt a csudálatraméltó türelmét csak annak lehet tulajdonítani, hogy joggal remélhették, miszerint az ő vezéreik, az ő szónokaik is szóhoz juthat nak, mert hiszen azok is direkt ezen összejövetelre jöttek le a fővárosból. Csakis ennek a hallgatólagos reménységnek tulajdonítható, hogy kacagás nélkül fogadták a Vass főt. úr gyenge érveit és utszéli frázisait, melyeket egy kezdő úttörő is megcáfolhatna. Végre befejeződött az előadás. Mindenki kiváncsi volt, mit szól erre Faber és Fényes, de nagy meglepetésre feláll Laczek Gyula áll. hittanár, akinek ezen összjövetelhez való
