Losonci Ujság, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-28 / 13. szám
1912. március 28. LOSONCI ÚJSÁG 3. oldal. vonatkozását még ma sem értjük és kijelenti, hogy nem hallgatja meg Fényest és nem hallgatja meg Fábert, mert ő nem vitaestélyt akart rendezni és hogy ez zárt összejövetel. Talán a csalódott úttörők szenvedélyes beszéde folytán felgerjedve indulatosan mondta, hogy hogy mertek meg nem hívottak is a terembe jönni és hogy merik járíatni a szájukat, mikor itt egyesegyedül Yass József urnák szabad beszélni. De Fényes és Faber mégis csak beszélni akartak, egyrészt személyes megtámadtatás cimén másrészt a dolgok tisztázása végett. Szavaik azonban elfúltak a kályhát döngető, fütyörésző, ordítozó fanatikusok zajába. Csak nagykésőn tudtak szóhoz jutni, akkor, amikor az éretlen tömeg és fanatizált nép kivonult. Egy pár nem igen válogatós Ízlésű ur ekkor egyenesena rendőrségre szaladt s tiltott gyülésezés miatt jelentette fel az ottmaradtakat, mint egykor az első keresztényeket denunciálták Néró előtt. Ez az eset históriája. A kommentár, amit objektivitással hozzáfűzhetünk, — kevés. Nem tarthatjuk a hatalmas katolikus egyházhoz méltónak ezt az eljárást, hogy gyűléseit nagy titokban, a nyilvánosság kizárárásával hívja össze. Nem tarthatjuk méltányos eljárásnak az ellenfél türelmét igénybe venni, de ellenvetései elől elzárkózva elszökni. Nem tarthatjuk okos és céltudatos eljárásnak a klerikusok tekintélyét ilyen kicsinyes módon megingatni. Mert hiszen azzal, hogy ezt a gyűlést nagy titokban és exlusiv mederben megcsinálták s az ellentétes érzelmüek ennek dacára bejutva az ellentétes eszmékkel szembe való ekkora félelmet, ekkora zárkózottságot, oly nagy ijedtséget tapasztaltak, ezzel csak az Úttörő malmára hajtották a vizet; ezzel nem a hívők hitét, hanem a kételkedők kételyeit tették erősebbekké. Egész objektivitással konstatálhatjuk, hogy az Úttörőnek szép győzelme volt a hétfői est és ezt a győzelmet nagyrészt Laczek Gyula hittanár urnák köszönhetik. Az Uránia és az élet.*) Egy régi újságíró megjegyzései. — Manapság, amikor a serdülő nemzedék irányítását, nevelését a maga hatáskörébe szeretne venni úgy a progresszió, mint a klerikálizinus, amikor az iskolán kívül álló erőtényezők egyaránt a fiatal lélekre feküsznek, hogy azt a maguk számára meghódítsák, igazán nehéz munkát végeznek, óriási harc közepette állnak a magyar tanárok. Aki mindennapi munkáját végzi és szerény igényei mellett megelégszik a több-kevesebb mindennapi kenyérrel, az nem veszi észre, hogy mily óriási küzdelem folyik a nagy világban. Legfeljebb azt hallja, vagy olvassa, hogy pld. itt Losoncon egy budapesti ur, egy volt szerzetes, Fáber Oszkár, lepocskondiázta a szerzeteseket, elmondván róluk minden lehető és képzelhető disznóságot és azt hallja, vagy olvassa, hogy pld. egy másik budapesti ur, egy működő szerzetes, Dr. Yass József lerajzolta elvi alapon, hogy mily nemes cél szolgálatában állnak a szerzetesek. A laikus az ilyen harcoknál csak azt látja, hogy itt két ember egy látszólag jelentéktelen kérdésen összeveszett, de már azt nem veszi észre, hogy az egyik is, a másik is egy óriási erőtényező szolgálatában állva beszél, szónokol és agitál és gyűjt, toboroz *) Bár e cikkel, különösen a moziról való felfogásában, nem mindenben értünk egyet, főgondolatának nagy igazsága kedvéért változtatás nélkül adjuk közre, mint egy avatott tollú munkatársunk derék munkáját. (Szerk.) híveket. A laikus nem veszi észre, nem sejti, hogy itt a két ellentétes tábor, két ellentétes világnézet csap össze csak azért, hogy övék legyen az ifjú nemzedék lelke és igy övék legyen a jövő. De addig, amig el nem dől az egyik, vagy másik irány jogosultsága, amig az egyik, vagy a másik, vagy mind a kettő meg nem szűnik a nemzetnek élete folyásába gátat vetni, a magyar tanár őrként kell hogy álljon s távol tartson az iskolától ki nem forrott irányokat, vajúdó küzdelmes kérdéseket, hogy a fiatal lélekben harmonikusan megerősítse, tudatossá tegye a benne szunynyadó erőket. Az erő ébresztésének, a lélek erősítésének a rend s iskolai tanítás és nevelés mellett egyik megbecsülhetetlen eszköze újabb időben a szemléltetés, a látva tanulás. A szemléltetés első alkalmazója, Comen.ius János, XVII-ik századbeli paedagogus és sárospataki tanár, korán felismerte a képek, szemléltető eszközök óriási hasznát. O a nép minden rétegét nevelésben akarta részesíteni s ezért ő adja Orbis Pictus cim alatt az első képes iskolai tankönyvet. Az Orbis Pictus óta nagyot haladt a világ. A nagyitó lencsét a villamos erő szolgálatába állították s ez által fehér falon, vászonlepedőre, stb. üveglapra rajzolt kicsi képeket tetszésszerinti nagyságban vetíthetnek. Ezt kiegészít, tökéletesbiti a kinematograph, a mozgofényképező. Ugyanis ugyanazt az alakot, lényt, tájképet, stb. más-más helyzetből, más-más mozdulatban lefényképezik s ezeket a képeket egymás mellé állítva mozgásba hozzák, mi által a való élet teljes hivségében válik szemlélhetővé. Ezt a gépet s ennek a gépnek segélyével létesíthető szemléltetést vettek használatba újabban a losonci főgimnázium tanárai is. Az idei tél folyamán kilenc kis és 10 nagy Uránia előadást mutattak be. utóbbinak szemlélése elől a nagy közönséget sem zárva el. Ezeknek az Uránia előadásoknak általában az a céljuk, hogy szemléltetve oktassanak, a nemes szórakoztatás mellett ismereti anyagot közöljenek. Céljuk tehát nem tisztán a szórakoztatás, de elsősorban a tanítás. Azért a kepvet tés mellett magyarázó szöveget is adnak, hogy ez által minden kép jelentése érthetővé váljék s minden ismertetendő tárgy, jelenség szemlélhetővé. Az ismeretközlésnek a hallás mellett legtermeszetesebb eszköze a látás. Sőt a látás nagyobb a hallásnál! Innen van, hogy a világlátott ember általában fogékonyabb, mozgékonyabb, szabadabb, liberálisabb, mint az otthonülő stb. Másik nagy előnye az Uránia előadásoknak, hogy nem ád ideológiát, nem eskettet meg tantételekre, dogmákra, nem kíván sem abstinens, sem szerzetesi, vagy szabadkőmives fogadalmat, nem, de bemutatja a való életet, a meghamisitatlan természetet, a gyönyörű világegyetemet úgy, amint a fényképező gép a napsugár segélyével megrögzitette. Még az emberi csinálmányok ismertetésénél sem tud hazudni! Itt is bemutatja a fejlődő és mindig tökéleteskedő kultúrát, úgy amint azt az emberiség élete a történelem fotografáló gépezetén át megörökítette. Ezért lesz a képvetítésnek és a kinematográphnak az emberiség egyetemes nevelésében óriási szerepe. Főgimnáziumunk tanári kara és elsősorban igazgatója, Beniczky Kálmán, korán felismerte az Urániái előadások óriási fontosságát, nevelő, észfejlesztő erejét. Ezért szerelték föl a rendelkezésre álló eszközök segélyével főgimnáziumunkat a képvetítésre szolgáló eszközökkel. És a darabok megválogatásában is elsősorban a fejlődő emberi lélek szükségleteire voltak tekintettel. Az idei nagy urániai előadások sorozata is mutatja ezt. így került bemutatásra: A tenger, A tengerfenék titkaiból, Hollandia, Velence, Uj Törökország, Az éjféli nap országa, Spanyolország, Korzika, Japán, A vasút cimü darabok, tehát föld- és nöpisme képezte elsősorban az ismeret közlés anyagát. A gyermek látóköre tágul, képzelő ereje hatalmasabban csapong, érzésvilága tisztul, ítélőképessége izmosodik. Áz iskolás gyermek változatos képek ezreiben látja a nagy világegyetemet, magát a hamisítatlan életét, amint küzd, akar, előre törtet, munkál és épit. És ez a szemlélet az, amely nevel és jellemet formál. Ezzel szemben a fent említett modem áramlatok csak ideológiát adnak, csak vakon engedelmeskedő katonákat akarnak nevelni a gyermek leikéből, hogy hatalmi érdekeket vakon szolgáljon. Természetesen a vázolt Uránia előadások nem tévesztendők össze a mozi-előadásokkal. Utóbbiak oly messze állnak az Uránia tudományos előadásaitól mint pl. a csiszolt üveg a gyémánttól. A mozi-előadások csak képet adnak szöveg nélkül s itt is a szenzáció-hajhászat a fő. Hátborzongató gyilkosságok, óriási szerencsétlenségek, amivel a mozik szórakoztatják közönségüket. Avagy talán a kinemaszkeccsek, a bluettek volnának azok a darabok, amellyekkel gyermekeket és népet akarnak nevelni ? Csak meg kell tekinteni pl. „A feleségem hü asszony“ cimü ostobaságot s magunk előtt áll a pénz őfelsége szent szolgálatában álló mozik kétes értékű tevékenysége. Ép ezért itt az ideje, hogy az iskolák fölvegyék a harcot minden vajúdó, ki nem forott iránnyal, hogy attól a gyermek tiszta lelkét megóvják s azt úgy erősítsék, amint a benne szunnyadó erők azt megkívánják. Természetesen nehány tanár nem tehet mindent. Kell, hogy a nagy közönség és elsősorban a szülők támogassák az iskolának helyes nevelési irányát, hogy azt aztán a maga teljességében értékesíthessék önzetlen emberek a fejlődő gyermekek Javára és az egész közélet hasznara. A főgimnázium tanári kara megérdemli, hogy a szülők, a tanügybarátok a főgimnáziumi Uránia szinhazat támogassák a színház látogatásával — anyagilag is, hogy igy állandósulva gyermekeink nevelése, kiképzése mennél hatékonyabb legyen s mennél vértezettebben kerüljenek ki az iskolából a harcoktól hangos élet küzdőterére. Losonc — hazárdváros. Névtelen feljelentés a rendőrkapitányhoz. Meggyanúsított rendőrök. Még a múlt héten „egy szemtanú“ aláírással névtelen feljelentés érkezett a rendőrkapitányhoz. Elmondja a feljelentő, hogy a napokban betért a Künsztler-féle Rákóci-uti korcsmába s azt tapasztalta, hogy ott tiltott makaó játékot folytatnak, amely a társaság részéről egy helybeli iparos kifosztására irányul. A feljelentő figyelmeztette a kávést, de ez csak a feljelentéssel való megfenyegetés után gátolta meg a bakonyszerü mulatság további folytatását. Elvette a társaságtól a kártyát s megszámlálván kiderült, hogy 4 kártya hiányzott, amit egyik partner azután nagy nemeskeblüséggel vett elő rejtekéről. Elpanaszolja, hogy ugyanakkor bejött a korcsmába egy rendőr is, aki ügyet sem vetett a játékra, hanem egyenesen a söntés felé ment s felhajtván a kávéstól kapott — valószínűleg — potya itókát, minden további nélkül eltávozott, ahelyett hogy a hazárdjátékosok s mint a feljelentésből kitűnik, hamis kártyásokra ügyet vetett volna. Innen átment a szemtanú a Szalon-kávéházba, ahol az egyik asztalnál szintén makaót játszottak hazárd alapokon, itt is a kávés tudtával és beleegyezésével. á rendőrkapitány azonnal kiadta az ügyet nyomozás végett Kis Antal rendőrnek, akivel sikerült is a levélíró s társaságának kilétét felkutatni Kluka Sándor cs. és kir. 25-ös katona, Kluka János szabómester és Steinberger József nyomdászsegéd személyében.
