Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-02-23 / 8. szám
2. oldal. LOSONCI UJSAO 1911 február 23. VÁROSI ÜGYEK. Élénk élet uralkodott szombaton délelőtt a város parlamentjében: a képviselőtestületi gyűlésen. A városatyákat elfogta a vitatkozási vágy, párázs kis vitát rögtönöztek, amelyből, aki még nem tudta volna, megtudhatta, hogy komoly ok és tárgy nélkül, mennyi sokat lehet összebeszélni, ha arra törekszik az ember, hogy a másikát meg ne értse. Üres szalmacséplés volt az egész vita. Érdemleges, vagy ismereteket eláruló felszólalás alig történt. Egy olyan nagy fontosságú tevékenységre hivatott erkölcsi testülettől, mint a városi képviselőtestület, joggal megvárhatná e város közönsége, a város gazdasági ügyeinek körültekintőbb, intenzivebb és lelkiismeretesebb intézését. Valami szervi hibája van a képviselőtestületnek. A gépezete nem elegendőképpen alkalmas arra, hogy a felmerülő különféle vélemények közül, a közjónak, a közérdeknek legmegfelelőbb és legtisztább igazságot rostálja ki. Nagyon gyakran láthatjuk, hogy a köz gyűlésen olyan irányzatok is érvényesülnek amelyek nem fedik teljesen a városnak igazi érdekeit. Hosszú idők tapasztalata, hogy nincs olyan organizmusunk, amely hivatva volna a város viszonyainak és érdekeinek mérlegelésével: uj ideáknak, hasznunkra való reformtörekvéseknek a felszínre hozásával gazdasági előrehaladásunkat biztosítani. Az egész városházán egyedül a polgármester az, aki a város nevében gondolkozik és tervez. A bizottság és a tanács mellette csak segédeszközök. A képviselőtestület fejbólintó-bálintjai pedig csak jóváhagyó tudomásulvételekre szorítkoznak s ha nagynéha vita ered is meg, az ritka kivételei, a vaktöltésekkel való ártatlan pufogtatáshoz válik hasonlatossá. A város gazdasági fellendülése tehát egyenesen szükségessé teszi, hogy egy erős, tekintélyes és súllyal biró városi ellenzék szerveztessék. Ennek az ellenzéknek volna aztán a feladata, a minden ügykezelésnél szükséges ellenőrzés, a felszínre kerülő ügyek éles bírálata, az ügyeknek alapos ismertetése s a vitáknak magasabb színvonalra való emelése. A városi ellenzék volna hivatva a város szervezeti hiányát is pótolni. Egészséges eszméket, terveket felvetni s azok keresztülvitelére törekedni. Egyáltalában elevenebb, tevékenyebb életet teremteni, amelynek friss levegőjében a munkakedv, a közügyek iránti érdeklődés, sokkal termékenyebb és áldásosabb gyümölcsöket hoznának, mint a mostani lagymatag időben. És ha mindez megvalósul, akkor nem fog tébbé előfordulni a városháza zöldasztalai mellett olyan bugyborékolás, amelyet sohasem tarthatunk méltónak Losonc rendezett tanácsú város képviselőtestületéhez. Egyebekben a városi közgyűlésről az alábbiakban számolunk be: Wagner Sándor polgármester megnyitja a közgyűlést s szíves hangon emlékszik meg a losonci helyőrség volt parancsnokának Braun Rudolf ezredesnek a városhoz intézett bucszüzó leveléről. Azután Baskay Ferenc főjegyző felolvassa a tanács jegyzőkönyveit, majd a törvényhatósági véghatározatokat. Tekintettel arra, hogv az államvasutak reorganizációjának a tervével a városnak reménye van, hogy a felállítandó üzletvezetőségek közül egyet Losoncra hoznak, a tanács javasolja a Vigadó bérletének egy évre való meghosszabbítását. Egy ilyen nagyarányú hivatalnak a befogadasara, mint az üzletvezetőseg, más alkalmasabb épületünk nincsen mint a Vigadó. A közgyűlés ezen indokoknál fogva a tanacs javaslatát elfogadta. A város a Feiner Gyulától megvett Rákóciutcai házat bérbeadta s Feinernek május 1-re felmondott. A közgyűlés a bérleti szerződést a tanács javaslata szerint jóváhagyja. Szabó Sándornéés társai a Könyök-utca és a Laktanya-tér között egy uj Utca nyitását kérelmezik. A tervezett utca az Erzsébet utcával párhuzamosan a patak partján húzódnék végig, mely célra a telektulajdonosok, hogy utcai telket nyerjenek, kertjeikből 10—12 méter területet szívesen felajánlanak. Ezen tervre vonatkozólag a tanács azt javasolja, hogy a terv keresztülvitele elé aka dályt nem gördít, azonban a felmerülő költségeket az érdekeltek viseljék. A közgyűlés a tanács javaslatát elfogadta. Hasonló értelemben határozott a közgyűlés a Kecskepatak szabályozására vonatkozó kérelem tárgyában is. Itt is utasította a város a Kecskepatak partján építkező háztulajdonosokat, hogy a patak betömését, mely mintegy 10000 korona költséget tesz ki, végezzék el e saját költségükön Mert nem képezhet közterhet a magánépitkezők telkeinek, az építkezésre való alkalmassá tétele. Jóváhagyta továbbá a közgyűlés a Petőfiutca kövezésére vonatkozó szerződést, a könyvkötői munkák és nyomtatványok szállítására és a f évi zabszállitásra vonatkozó szerződéseket. A Busbak-féle ház kertjének egy része a Könyök-utca megnyilvánitása folytán belteiekké válik. Ezen a belteiekké váló részből 68 Pj ölet óhajt megvenni Groszmann Dezső. A tanács bár javasolta az eladást, a képviselőtestület ezen ügynek tárgyalását a március hó 22-én megtartandó közgyűlés napirendjére halasztotta. Több kisebb ügy elintézése után a közgyűlés a jegyzői és tanitói internátus, az izr. árvaház és az országos református lelkészegyesület telekadományozási kérelmeihez, névszerinti szavazás által, egyhangúlag hozzájárult. Meg kell emlékeznünk még arról a vitáról amely a Säkey-utca megnyitására vonatkozó törvényhatósági véghatározat kihirdetésénél keletkezett. A törvényhatósági bizottság jóváhagyta a képviselőtestület határozatát s a felebbezőket elutasította. A véghatározat felett nagyszabású akadémikus vitatkozás indult meg. Eredménye ugyan nem volt, csupán a félreértésekből keletkezett debat nyert békés befejezés't. A közgyűlésen 63 képviselőtestületi tag jelent meg. (—) Árlejtés A város tulajdonát képező régi vigadó és gőzfürdő bérlete lejárván, az uj bérletre f. hó 22-én tartatott meg az árlejtés. Az árlejtésen megjelent négy ajánlattevő közül, mint legtöbbet ígérő, Rrausz Miksa nyerte el a bérletet 5100 koronáért. A város az előző években 3600 kor. bért kapott, a mostani árlejtés tehát a városnak évi 1500 kor. jövedelmet biztosit(—) Építkezési engedélyek. Az építkezési bizottság a következő építkezési engedélyeket terjeszti a városi tanács elé : Képes Lajos uj házra a Losonc-apátfalusi utón, Sternlicht S. és Társai a Mező-utcában kétemeletes vasbeton-épületre, Jánosi Ferenc a Kovács Ferenc-féle telepen uj házra, Klinger Leo Kiskarsa-utcában műhely- és kamra építésre, Sebestyén Mór kétemeletes bérházépitésre az Erzsébet és a Kiskarsa-utca sarkán és Gáfrik János a Kórház-utcában udvari építkezésre. (—) Uj hídmérleg A polgármesteri hivatal árlejtést hirdetett egy 5000 kilogramu mérőképességű, teljesen felszerelt szekér-hidmérleg szállítására és felállítására. A polgármesteri hivatal kikötötte, hogy az ajánlattevőknek a most használatban lévő hídmérleg átvételére is ajánlatot kell tenniök Járásbirósági mizériák. Megemlékeztünk lapunkban mi is azokról a keserves viszonyokról, melyek a helybeli járásbíróságon az egymással szembenálló óriási munkahalmaz s a csekély számú tisztviselő személyzet aránytalansága következtében folyton szaporodó restantiában jelentkeznek s kifejezést adtunk ezzel mi is annak a növekvő elégületlenségnek, mely a jogkereső közönség körében a járásbírósággal szemben méltán nyilatkozik. Régebb idő óta tartván s utóbbi mindinkább rosszabodván ezen miserábilis állapotok s azért is, mert nem voltunk az egyedüliek, kik a nyilvánosság elé hoztuk ezeket s kívántuk megjavításukat, némi joggal reméljük, hogy a vezetőség részéről intézkedni fognak ezek mielőbbi megszüntetése iránt. S intézkedtek is. De hogy nincs köszönet benne, az már az intézkedés hibája. Ahelyett, hogy a munkával túlontúl terhelt tisztviselő személyzet szamát növelnék, fölemelték az amúgy is magas munkaidőt, úgy, hogy most reggeli 8 órától d. u. 4-ig tart egyfolytában a hivatali munkaidő. Az eredmény azonban az, hogy a restantia a fölemelt munkaidő dacára még jobban szaporodik. A túlfeszített munkában teljesen kimerülve kedveszegetten s ambitió nélkül dolgozik a tisztviselő személyzet s még kevésbbé képes elvégezni azt a munkát, mely kétszer annyi személyzet munkaerejét is teljesen igénybe vehetné, mint amennyi tisztviselőre vár most annak elvégzése. Több tisztviselő máris beteget jelentett annak következtében, hogy nem bírja idegzetük egészségük komoly veszélyeztetése nélkül a meghosszabitott hivatali idő idegőrlő munkáját. A hivatalban maradottak pedig igy több munkával terhelve sokkal kevésbbé képesek eleget tenni kötelességüknek, mint az előtt kisebb munkaidő alatt. A bírósági állapotok tehát a vezetőség sikerületlen intézkedése következtében rosszabbak, mint voltak. Még egy-két ily intézkedés, és legközelebb már a járásbíróság csődjéről értesíthetjük olvasóinkat. Alaptalanul vádoltak egy járásbirót. Ez év elején városszerte kínos feltűnést keltett az a hir, hogy a losonci kir. járásbíróság egyik, a társadalmi életben is szerepet vivő albirójat ifj. Beniczky Kálmánt, hivatalfőnöke Porubszky Lajos kir. táblabiró feljelentette közokirathumisitás büntette miatt. A feljelentés folytán Beniczky albiró ellen megindították az eljárást s hivatálátol is felfüg gesztették. A balassagyarmati kir. törvényszék vádtanácsa azonban az ügvészi vádiratot elutasította 5 az eljárást Beniczky biró ellen megszüntette. A vádtanácsi tárgyalás alkalmavai Csupay Ferenc kir. ügyész fentartotta a vádat s szóbeli felfolyamodást jelentett be a vádtanács határozata ellen. így került az ügy a budapesti kir. Ítélőtábla elé. A sulvosan megvádolt biró azonban itt is fényes elégtételt nyert, mert a kir. Ítélőtábla az ügyész felfolyamodását elutasította, vagyis helybenhagyta a kir. törvényszék vádtanácsának határozatát. Tegnap kézbesítették ki Beniczky albirónak a táblai határozatot, amelyben jogerősen megszüntetik ellene a bűnvádi eljárást. Jogászkörökben, ahol behatóan ismerik a Beniczky biró ellen emelt súlyos vád mibenlétét, általános megnyugvást kelt, hogy az indokolatlanul meghurcolt aljárásbiró minden fórumon igen fényes rehabilitációt nyert. Mint értesülünk Beniczky Kálmán már jövő hét elején megkezdi hivatalos működését. Losonciak sikerei. a A Magyar Ipartörténet szerkesztőjének, Sztudinka Ferencnek régi óhajtása ment teljesedésbe a múlt héten. A jeles szakiró, akinek az ipartörténészet terén kifejtett elismerésreméltó munkássága nem csak lapunk olvasói előtt, hanem országszerte is is ismeretesek, már évek óta lankadatlan szorgalommal munkálkodik azon, hogy az ipartörtörténet méltó helyet foglaljon el a többi történettudományok között. Fáradozását siker is koronázta, mert az Országos Iparegyesület a múlt héten megalakította az ipartörténeti szakosztályt. Ezzel tehát megtörtént az első lépés hazánk ipartörténetének a fejlesztése érdekében. A megalakult ipartörténeti szakosztály elnökévé báró Kornfeld Móric, alelnökévé Radisics Jenő az Iparművészeti Muzeum igazgatója, Mártonffy Márton orsz. képviselő és Szádeczky Lajos egyetemi tanár, előadóivá pedig : Gellérl Mór és Sztudinka Ferenc választattak meg egyhangúlag. Debrecen városában vasárnap országos athletikai verseny folyt. Ezen a versenyen Márton Károly főiskolai hallgató, Mülhstein Zsigmond losonci fakereskedő !ia, a Magyar Testgyakorlók Körének színeiben igen jelentékeny sport eredményt ért el. Az athlétikai versenyen Márton Károly pehelysúlyban küzdve megnyerte Debrecen város bajnokságát, illetve a bajnoki aranyérmet és egy művészi kivitelű serleget. Az ifjú bajnok ezenkívül már több jelentékeny sikert aratott a különböző athlétikai versenyeken. A „Pesti Napló“ vasárnapi számában Fabula János (dr Kreutzer Lipót irói álneve megemlékezik dr. Gärtner Henrik irodalmi sikeréről, amelyet Vörösmarty „Csongor és Tündér-jének németre való fordításával a külföldön aratott. Dr. Kreutzer Lipót a következő sorokban számol be dr. Gärtner sikereiről: Losoncon él egy diplomás professzor, dr.jGártner Henrik, aki nem tanar mar évek óta, hanem
