Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-12-07 / 49. szám

ELŐFIZETÉSI A A A £ A A A SZERKESZTOSEO

HELYBEN : flR WW fRPsHI BjR SS BbP^Hh H? IjK Hfil H Rj w«l CHS HP]B| Losonc, Jókai-iitca 4 sz

Egész évre 8 kor. — fii. Hp Eggig fffipa ÍMÍ 128 WgM KÉS SÍ$,\ t&m R| Bf» HPi BH BB j^sSs SBfE ^hová a lap szellemi

Félévre 4 kor. fii. ^9 K 111 §SÍ HS H && WSt IP BH S8B WBí H wM HI H §9 8HI Wm H részét illető minden

Negyeru£rfn- I BlB911mmill 11 1 mg* m 11

Negyedévre^ kor. 30 fi. M M M Wk g || iMM &i ■ i i M 1 IB HflH

a LUOUIUil U'Jáfiu s

A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PARTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE.

VI. évfolyam 49. szám Megjelenik minden csütörtökön Losonc, 1911 december 7.

gok szó esett a közelmúltban az uj i városi szabályrendelet tárgyalása ® kapcsán a polgármesterhelyettesi állásról is. A javaslatok, — mert hiszen tán háromféle javaslat is volt e tárgyban, — mindegyike azt akarta, hogy eltérően az eddigi módtól, mely szerint a polgármester távollétében a legidősebb tanácsnok helyettesíti őt, — a város főjegyzője legyen a polgármester helyettese. Éz a dicsérendő igyekvés azonban hajótörést szenvedett s megmaradt az állapot a régiben.

Nem kívánunk most már azzal foglalkozni, hogy tulajdonképen micsoda kicsinyes dolgokon múlott ez a törekvés megvalósulása, — pusztán a száraz tény konstatálása mellett néhány szót akarunk Írni arról, hogy maga az állapot helyes-e vagy javításra szorul.

Aki abból indul ki, hogy a polgármester a város fizetett tisztviselője, ügyeinek előadója, feje a város tisztikarának, — lehetetlen, hogy más meggyőződésre jusson, mint arra, misszerint ha helyettesítésre szorul, helyettese szintén a város valamelyik tisztviselője legyen. Rendszeres munkát és megfelelő felelősség áthárulást másként a polgármester távollétében nem is várhatunk. Tisztelet mindenki személye iránt, — de micsoda ma a polgármester helyettese ? Aligha más, mint pictus masculus. Aláírója az elibe tett -aktáknak, melyeket mások s többnyire a város jegyzői, köztük spéciéi a főjegyző szerkesztettek. Igaz, hogy a felelősség szó szerint az aláírót, vagyis a polgármesterhelyettesitő tanácsnok urat terheli, — ámde ha valamely hiba történik, — ami éppen nem ritka nálunk, — úgy az ódium mégis csak nem a pictus masculusra, de arra fog hárulni, ki a hibát tulajdonképen elkövette, — a fizetett tisztviselőre. — Már pedig alig képzelhető nagyobb méltánytalanság annál, mintha valakinek, ha baj van, másért a hátát kell tartania, mig a dicsőség babérait az rakja fejére, aki semmivel se járult azok megszerzéséhez.

Tegyük félre tehát azokat a bizonyos, kicsinyes, személyes tekinteteket, nézzük egyedül a város érdekét s gondoskodjunk minél előbb arról, hogy ez a ma már tán egy városban se divó ferde állapot reparáltassék.

ügye,' az az^ országé, ami a városé, az a városé. A város -vezetősége közönségének megbízottai; nem arra valók, hogy a város érdekét pártpolitikai“ szempontokból nézzék és kezeljék, de az a kötelességük, hogy minden kérdésben egyet nézzenek: mi jó Losoncnak.

Azonban azt látjuk, hogy mig mi függetlenségiek az egyik oldalon nyíltan hangoztatjuk ezt, s igy is járunk el midőn a város ügyeit tárgyaljuk le, addig más oldalról a múltban minden igyekvést oda irányulni láttunk, hogy csak minél kevesebb ember legyen a város vezetőségében a mi embereink közül. Pedig, maga a helyzet, az a körülmény, hogy Losonc polgársága pártpolitikai szempontból úgy szólván két egyenlő táborra oszlik sőt talán túlnyomó része ellenzéki érzelmű, — azt kívánja, hogy a vezetőség s nevezetesen a tanács egyformán képviselje a város polgárságának független és 67-es érzelmű elemeit.

Reméljük, hogy e szempontok a megüresedett 4 tanácsnoki állások betöltésénél figyelembe lesznek véve s felhívjuk városunk képviselőtestülete függetlenségi érzelmű tagjait, hogy résen legyünk akkor, ha majd a kérdés pozitív formában szőnyegre kerül.

o o

i’rtézi kútról beszél ma minden em- I bér. Nincsen téma, mely oly sok I szóra ad okot, mint az artézi kút. ~ S amidőn az első kút kérdését már befejezettnek hittük, — tudjuk meg, hogy ennél a kérdésnél se voltunk már elég körültekintők. Negyvenkilencezer koronás ajánlat elfogadásáról beszélünk akkor, midőn — mint utólag értesültünk, — harmincnyolcezer koronás ajánlatunk is volt s ez ajánlat el nem fogadása egyedül azzal van indokolva, hogy hiányos volt az ajánlat. Hát nem lehetett volna az ajánlattevőt hiányai pótlására felhívni ? Egy tizenegyezer koronával olcsóbb ajánlat nem érdemli meg ezt? Pozitív értesülés szerint ezt az olcsó ajánlatot oly egyén tette, ki rátermettségét városok bizonyítványaival tudta igazolni, így vagyunk mi mindennel. Különben az artézi kútra jövő számunkban visszatérünk s jelezhetjük, hogy alig lesz a Lefebreajánlatból egyhamar szerződés. L.

o o

lem sokára be kell tölteni a Gellén I Endre és Rittinger Pál elhalálozása folytán megüresedett tanácsnoki állásokat s már javában folynak a kombinációk a jövő uj tanácsnokainak személye tekintetében.

A pártpolitikát nem szeretjük a város ügyeibe bele vinni, mert ami az ország

— Munkapárti társasvacsora volt f. hó 1 én a Vigadó emeleti kistermében. A párt tagjai és mások nagy számban jelentek meg annál inkább, mert egyesek híresztelése folytán úgy szólván köztudomású lett, hogy a vacsorát mint választáson alkalmával a párt pénztára fogja viselni. A társas vacsora alkalmával Török Zoltán, Rakottyay György és Seress Béla mondtak tósztokat. Török Kristóf/ Sándort, Rakottyay Törököt éltette, mig Seress Béla az összetartásra ürített poharat. A vacsora végén. — mint értesülünk, —

dissonans hangok keveredtek a pártegység sugalta vidám hangulatba. Sacher Soma főrendező váratlanul kiadta ugyanis a főpincérnek a jelszót, hogy kezdje meg a vendégeknél a vacsora árának beszedését. Ezen a főpincért is meglepő kijelentésre meglehetősen nagy kavarodás keletkezett s a megjelentek egy része minden módon arra törekedett, hogy mennél közelebb jusson az ajtóhoz. A vacsora árát másnap próbálta beszedni sokaktól a Vigadó személyzete, de mint hallottuk kevés sikerrel.

Valami az s,ügyvédboltról“.

A „Losonc“ cimü lap „Egy ügyvéd“ aláírással elkeseredett és epés hangú cikket közöl az újabban megnyílt bizományi irodáról és „ügyvéd boltnak“ titulálja azt. Hogy a cikk Írója egy kissé el volt keseredve, azt a cikk hangja s az is igazolja, mert másként fel se tehető, hogy tiltott dolognak nevezze valaki azt, ami törvényes formák közök, hatóságok tudtával és hozzájárulásával létesült.

Minden testületnek, minden foglalkozási ágnak meg vannak a maga sérelmei s igy kétségtelenül az ügyvédeknek is. Ezzel nem is foglalkozunk. Van nekünk jó kormányunk, majd segít az e sérelmeken. Itt csak röviden arról szólunk, vájjon a létesült bizományi vállalat tényleg olyan-e, mely egyenesen az ügyvédség érdekei ellen tör s érint-e olyan jogköröket, melyek az ügyvédek privilégiumai ?

Mindenek előtt azt a száraz tényt kell leszögezni, hogy nem áll a cikk azon állítása, miszerint a most létesült vállalat az első Losoncon, melylyel ama „fővárosi specialitás, az ügyvédbolt“ ide is betette lábát. Ha a cikkiró ur jól körül néz, meg fog győződni arról, hogy Losoncon már igen számosán foglalkoznak azokkal az üzleti ágakkal, melyekkel a megtámadott vállalat foglalkozni fog. Ezt csupán azért tartjuk szükségesnek megemlíteni, hogy e kétségtelen tény tudatában már igazán nem érdemelné meg éppen ez a megtámadott vállalat azt a nagy kiterjedésű bojkottot, melyet a cikkiró ur kilátásba helyez, miután ezáltal nem az ügy maga, de tisztán egy egyén, — az üzlet tulajdonosa, — lenne megtámadva s bojkottálva.

Ami magát a kérdést illeti, a most megnyílt vállalat hirdetéséből azt látjuk, hogy az az ügyvédek érdekeit egyáltalán nem sérti. Kétségtelen ugyanis, hogy törvényeink és a gyakoriat’értelmében az ügyvéd kereskedő nem lehet s üzletszerüleg nem foglalkozhatik oly dolgokkal, melyek a maguk egészében neki kereskedői jelleget kölcsönöznek. Kölcsönök Üzletszerű szervezése provízió mellett, — ingatlanok vételének v. eladásának Üzletszerű közvetítése provizió mellett, — lakás szerzés, áruk szerzése provízióval, információ nyújtás, érdekeltségek összehozása, mind olyan ügyek, melyeket az ügyvéd újabb ferde jelenségek szerint esetről-esetre elszokott intézni ugyan, de ilyenekkel üzletszerüleg nem foglalkozhatik. Ahhoz pedig szintén nem fér kétség, hogy a vállalat, mint bárki más, ott, ahol ügyvéd közbenjárása ha nem is szükséges feltétlenül, de tanácsos saját érdekében is, ügyvédet fog alkalmazni, illetve ügyvéd közbenjárását igénybe venni, — igy bizonyára ügyvéd lesz ott a szerződések, kötvények készítésénél, tlkvi kérvényeknél. Hogy ezután ki lesz ez az ügyvéd, abba a karnak még kevésbé lehet beleszólása. Bizonyára csak az, kihez a vállalatnak, vagy a félnek bizalma van.

Ami pedig azt a megjegyzését illeti a cikkírónak, miszerint alig akad ügyvéd, ki egy ily vállalat

Dús raktárát fűszer és csemege árukban ajánlja

ENGEL MIKSA LOSONC.