Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-10-05 / 40. szám
ELŐFIZETÉSI ARAK A Á&KtBk, A A A AA Afc ö SZERKESZTOSEG: HELYBEN: HFlB W$k ßPf PÍ| S^SSfj BSI^SS ggfsä Losonc, Kossuth L-u. 69. Egész évre 8 kor. fii. BBSS SftS rÍB$í §?$£ &2? m&' '$$$ pKBfc Kara SSV '^C§m '‘^1* Wv áéfc Bete* gB«? ££91 jHB® BQ H —hová a lap szellemi Félévre 4 kor. fii|H 9H Btto MBB HB ttSj S9R Hm eMí BfSjj fv|e t £288 3&m«a glgj M ^részét illető minden NtS,t VIDEKR1" "'" l IR l| ü B 3| fj t|l| pl p: |1 jB 1 % m^mtrnm. Felévre 5 kor. fii. A BS H BSBfiÉBB K& ^fÜ BflE iffljk fffilfii pljj Losonc, Kubinyi-tér II NeCTedévre_2kor.50fM. ■ ■ ■ M ■ M R H 1 i J® « U Községek, egyesületek, H 9 9 AH I 9 Hlf B A B P! itA Bi A fii Bf B| 9 TB nyék" és 'a lap széoÜir kSSmJSSRES, m Ilim III II I 11 III Hifi B ■ “ - L U EJ |j 11IJI KJ Ulf fi U ^ Egyes szám ára 2.0 fii. ■g£g£ gjäSg&y * ,» :.'. £ e, : '^j£ÉP> M$ T® SggWflj tallinn. A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PARTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE. VI. évfolyam 40. szám Megjelenik minden csütörtökön. Losonc, 1911“október 5.^ HaiDOru. Mars hadisten megsuhogíatta véres kelevészét s országok, nemzetek egymásnak fordultak, hogy erejük árán is megszerezzék azt, mit szépszerével egyik átengedni nem akar, másik pedig minden áron megszerezni óhajt. A nyers erő, a hadi felkészülődés minemüsége dönti el tehát azt, hogy két perlekedő fél között melyiknek oldalán áll az igazság. De hiszen épen az a különös s a meglepő, hogy a nyers erő nem az igazságot dönti el, hanem azt, hogy melyik hatalmasabb, melyik gazdagabb, mert a modern hadviselés is még ott tart, mint annak idején Montecucculi idejében, aki szerint a háborúhoz három fontos dolog szükséges : Pénz, pénz és újra csak pénz. Ha tehát ez esetben az olasznak lesz több pénze, mint a töröknek, akkor a nemzetközi igazság már eleve az olaszok oldalán lesz s a szegény müzülmánok már jóelőre elbúcsúzhatnak Tripolisztól s mindattól, amire a derék s becsületes olaszoknak a foguk vásik. De hiszen ezek a dolgok minket csak nagyon távolról érdekelnek. A diplomácia már nagyon régen eldöntötte, hogy az el* gyengült Törökország egyes részein mely és minő arányban osztozkodnak az európai nemzetek. Ami minket közelebbről érdekelhet, az mindama emberfeletti borzalmasság, amelyet egy világháború kitörése kiválthat s amelyből épen a hármasszövetségben való részvételünkből kifolyólag esetleg nekünk is kijuthat. Modern gondolkozásu ember természetesen elvi ellensége minden erőszakos megoldásnak s így a háborút már ipso facto elitéli. Az igazság s a jogos érdekek védelmét semmiféle viszonylatban nem lehet a nyers erővel elintézni, kell hogy olyan fórum álljon rendelkezésre, mely elintézi mindazokat a vitás ügyeket, melyeket régente fegyverrel intéztek el. Az ágyuk döreje s a puskák ropogásába vegyült emberi jajkiálltások nem fogják elintézni azt az ügyet, melyet az igazság védelmében s annak kierőszakolására fegyveres útra tereltek. S az a sok apátián gyermek, férjtelen asszony, kit a háború gyilkos borzalmai megfosztanak egyetlen támaszuktól, sohasem fogják igazságosnak találni azt, hogy valamelyes hatalom az ő gyászuk révén öregbítette hatalmát. Nem fogják igazságosnak elismerni, még az esetben sem, ha az igazság végül s véletlenül az igazságos oldala mellett dőlnék is el, mert az ő fájdalmuk, az ő keservük még akkor is jogtalanul idéztetett elő s ők akkor is életük fogytáig viselhetik a gyászfátyolt, mert akiket ágyúgolyó s puskatüz elragadott körükből, azokat semmiféle földi igazságszolgáltatás vissza már nem adhat nekik. S mégis hiábavaló minden erőlködésünk. Hiába tiltakozunk a háborús mozgalmak ellen, a nagyhatalmak továbbra is fej.esztik haderejüket, milliárdokat és milliárdokat áldoznak haszontalan gyilkoló szerszámok beszerzésére, hogy alkalomadtán mennél vészesebb, mennél gyászosabb eredményeket érhessenek el. A társadalom tiltakozó szava sokkalta gyengébb, sokkalta erőtlenebb, semmint hogy sikerrel síkra szálhatna igaza mellett s beszüntetné végkép a militárizmus tultengését, a nyers erővel való uralmak lehetőségét. Majd ha minden nemzet minden egyes fia egyöntetűen s egyakarattal azok oldala mellé áll, akik esküdt ellenségei minden háborúskodásnak s ha majd egyenesen s nyíltan megtagadják, hogy vér és pénzáldozattal járulnak ahhoz a hóborthoz, hogy embervérrel kell lemosni azokat a vitás ügyeket, melyeket diplomáciai utón elintézni nem lehet, akkor talán nem fognak a hajóágyuk félelmetesen megdördülni s az élesre töltött puskák ropogása nem zavarja a békések nyugalmát. Vármegyei őszi közgyűlés. A versed átirat tárgyalása. Alispáni jelentés. Szokatlanul érdekes közgyűlése lesz szombaton a vármegyének. Az őszi közgyűlés egyébként is mindenkor a legtartalmasabb szokott lenni, de a mostaninak különösebb jelentőséget az kölcsönöz, hogy ezen a közgyűlésen a vármegye politizálni is fog. Ugyanis tárgyalás alá kerül a hazafiatlan versed átirat s ezt a közgyűlés óriási többséggel elfogadja majd. Ahhoz, hogy ez igy történik majd, nem is kell valami különösebb jóstehetség. Hisz Nógrádvarmegyében vagyunk, ahol a szab (gondolat, a véleménynyilvánítás korlátlansága már csak a régi idők szép emlékei és az történik, amit a nagy Galeottók előre kifőztek s amihez az akaratnélküli kisembereket már jóelőre preparálták. A történelem Versecet, Selmecbányát s velük együtt a behódolásukat fitogtató törvényhatóságokat a szégyenlapjára fogja felírni, amért a nemzet igaz érdekeiért harcoló ellenzék kezéből az egyedüli fegyvert törekszenek kicsavarni. De hiszen a kormány uszályhordozói a jelennek élnek, ők a inának virágait akarj ik leszakasztani. Ok a mostani kormánytól várják a maguk kis koncait. Ilyen gyászos keretbe fog beleilleszkedni az a feketesárga kép, amely Nógrádvármegye többségének obstrukcióellenes állásfoglalását fogja egy csufondáros torzképben ábrázolni. És, óh sancta simplicitas, meg fogják hozni a maguk pecsovics határozatát hazafias jelszavak hangoztatásával. Nemzetiszinü sallangok, kápráztató görögtüz talmi díszei mellett, amelyhez a vármegyei nagy gramofon szolgáltatja majd a gotterhaltés muzsikát. Nógrádvármegye törvényhatósága a parlament munkaképességét óhajtja majd szombaton. A parlament munkaképességét : az osztrák kapzsi követelések liferálását Ez lesz a „legérdekesebb“ része a vármegye őszi közgyűlésének. Azután következik a komoly rész, amelyhez már talán valóban lesz valami köze a népérdeknek is. Mindjárt az alispán jelentése figyelemé méltó momentum lesz. Nagy Mihály Nógrádvármegye alispánja számol be a vármegye munkálkodásáról. Itt már elpihenhet a hazafias fájdalom. Egy munkaszerető és vasszorgalmu köztisztviselő, a vármegye első tisztviselője számol be a közigazgatási esztendő sáfárkodásáról. A tavalyi szavainkat ismételhetjük meg csupán. A vármegye ügyeinek vezetése Nagy Mihály alispán kezében, a legjobb helyre • van letéve. O elsősorban és minden ízében is köztisztviselő. Pártatlan, elfogulatlan, szorgalmas és igazságszerető. Bár előfordult a lefolyt közigazgatási esztendőben, hogy a közérdek önzetlen szolgálatából kifolyólag tettünk egyszer-máskor megjegyzést, vagy kritikai felszólalást a vármegyei ügyekben : szavunk sohasem volt kiáltó szó a pusztában, mert a felszólalásunk tárgyát képező hiányok pótlása a méltánytalanságok szanálása mindenkor nyomában következett. Terjedelmes és a vármegyei élet minden fázisára kiterjeszkedő jelentésére még legközelebb visszatérünk. Egyébként az őszi közgyűlésen az alábbi losonci ügyek kerülnek tárgyalás alá : Losonc r. t. varosnak nyújtott 1911. évi államsegély. Schein Fülöpnek adott beltelki parcellázási engedély. A jegyzői és tanítói internátusnak újabb telek adományozása. A helyettesítve volt közkórházi fő- és alorvosnak nyújtandó jutalom. A vágatási dijak mérséklése tárgjmban benyújtott felebbezés. A házépítő r. t. által eszközlendő beltelki parcellázás. A Keller-féle ingatlan megszerzése. A város által a Sacher-féle téglagyárnak nyújtandó kedvezmények. Az asphalt burkolási ügyben kötelezvény kiállítása. A Schmidl Sándor-féle parcellázási ügy. A Rakottyay Gyula által létesítendő vasöntöde üzemnek nyújtandó kedvezmények. A régi vigadó helyiségeinek vizfütése és vízvezetékkel ellátása. A Tugári patak áthidalása. A létesítendő ev, ref. leány árvaház részére telek adományozás. A közgyűlésen betöltésre keiül több vármegyei tisztviselői állás is. Es pedig Fölkel Károly árv. ülnök elhalálozásával egy árvaszéki ülnöki állás, mely előreláthatólag a behelyettesített dr. Boross Pál bgyarmati szoigabiro választaiik meg. Ennek helyére hir szerin; Soóky Jenő árvaszéki jegyző, — az árvaszéki jegyzői állásra pedig Kubicza István bgyarmui tb. szolgabiró lesz megválasztva. — A szécsényi és sziraki járásokban rendszeresített szolgabiroi állásokra legilletékesebb jelöltek Holess Béla gácsi és Svehla Elemér rétsági tb. szolgabirák, akik mint legidősebb közig, gyakornokok az előléptetésre régen rászolgáltak. LOSONC Rákőci-utca 8. ROSENBERG SÁNDOR CÉGNÉL a beérkezett őszi és téli kosztüm kelme, sétaruha kelme, pongyola kelme, bluse kelme, — — selymek, bársonyok és téli mosókelme újdonságok — úgy ízlésben, mint előnyös árban, minden eddig nyújtott választékot túlszárnyalnak. MISKOLC Széchenyi-u. 48.
