Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-09-07 / 36. szám

2. oldal. LOSONCI UJSAO 1911. szeptember 7. hihetem, mert ha már odáig jutnánk, akkor meg­szűnnénk otthon lenni saját házunkban, saját hazánkban. A parcellázási ügy törvényes szabályozása pedig csak azok előtt lehet kedvetlen, akik jogtalan nyereségük elvesztésétől félnek. Gondolom, egy alkotmányos és szabad országban, ahol a kis­emberek érdekét folyton hangoztatják, s a tekintet nem lehet elég erős arra, hogy az akcióban meg­gátoljon bennünket. Nincs tehát más hátra, mint e kérdés gyökeres megoldásához látni és nemcsak a magyar gazdaközönség, de az egész Magyar­­ország ott fog állani a kormány és a törvényhozás háta mögött. Vegyünk példát más nemzetektől, amelyek nemzeti létüket legközvetlenebbül érintik, mindig megtalálják a fedezetet. Vegyünk például más nemzeteket, amelyek politikai és pártváltozá­soktól függetlenül nemzedékről-nemzedékre egy irányban és következetesen haladnak nemzeti nagy céljaik felé. Mi magyarok a Sybillák utolsó könyvénél tartunk. A mai, elég kedvező alkalom nem fog visszajönni többé, ennek elmulasztása végzetes történeti hiba volna Addig kell tehát sürgetni a törvényhozás ajtaján, mig az meg nem nyittatik. Én annyira meg vagyok győződve meggyőződé­sem igazságáról, hogy kizártnak tartom, hogy egy ilyen nemzeti és egy ilyen szociális kérdésben, ha szavunkat bátran felemeljük, meghallgatást a ne találjunk ! A női klinikákon a természetes Ferencz József-keserüviz a legkedveltebb hashajtó­szernek bizonyult. Még a legérzékenyebb betegek is szívesen használják a valódi Ferencz József-gyógyvizet, mert kitűnő hatása mindig gyorsan, biztosan és minden kelle­metlen mellék- vagy utóhatás nélkül áll be. Tauffer tanár és a nőgyógyászat számos más kiváló képviselője egybehangzóan dicsé­rik a régösmert Ferencz József-keserüviz jótékony hatását. — Oyógytárakban és fűszer­­kereskedésekben kapható. A Szétküldési-Igaz­­gatóság Budapesten. Leszavazták a szervezeti szabályrendeletet. Bizottsági tárgyalások. -­Losonc, 1911. szept. 6. Saját tudósítónktól. Hetek óta hangos vitatkozások tárgyát képezte a városi szervezeti szabályrendeleti javaslata. A polgármester, főjegyző és rendőrkapitány hosszas, fáradságos munkája volt ez a javaslat. Nem volt tökéletes a javaslat, mint amint­hogy nem tökéletes semmi ezen a világon. A bizottságok is hamar felfedezték a javaslat Achilles sarkait és azután kurtán-furcsán hamar el is bántak vele. Legnagyobb hibája volt a javaslatnak, hogy nagy terheket jelentett volna a városra. Több terhet pedig ez a szegény, különféle adókkal és pótadóval agyonnyomorgatott város már nem bír el. Meg is jósoltuk jóelőre ázt, hogy e javaslat­ból semmi sem lehet. És igazunk volt; a bizott­ságok leszavazták. A polgármester előadásában i mertetett s a bizottságok által leszavazott javaslatot aztán átdol­gozta újra Dr. Ottahal Antal rendőrkapitány. Ezt a módosított javaslatot tárgyalta tegnap délu­tán a jogi-, pénzügyi- és gazdasági bizottság. A bizottságok azonban már nagyon bele­melegedtek a leszavazásokba s nem merjük állítani, hogy érett megfontolás után, de leszavazták ezt a módosított javaslatot is. A Dr. Ottahal Antal módosított javaslata pedig korántsem ró olyan nagy terheket a városra. Erről a javaslatról már lehetett volna csevegni. Mert ez a javaslat már megfelelt a 6200/910 sz. belügyminiszteri rendeletnek, amelyet a bizottsági tagok olyan hangosan kívántak Ezen javaslatból még valamit lefaragva egészen elfogadható és minden jogos kívánalmat kielégítő szabályrendelet lehetett volna. A bizottság azonban lidegen leszavazta ezt is. Végül abban álapodott meg, hogy a miniszteri leirat értelmében felhívják az ügyvéd kültisztvise löket munkaköreiknek kibővítésére s rendes na­ponkénti hivatalos órák tartására. Ha a kültisztviselők a felhívásnak eleget nem tesznek, akkor le kell mondaniok, mert csupán a miniszteri intézkedés betartása mellett számíthatnak államsegélyre. Egyebekben pedig az egész szervezeti sza­bályrendelet kérdése levétetett a napirendről, abban találván vigasztalást a bizottság, hogy a kormány­nak szándékában van a városi törvény revíziója s ekkor megoldásra kerülhet majd a most szőnye­gen lévő szabályrendeleti ügy is. Hát kérem, mi a szabályrendelet ügyének ilyen mirnix-dirnix elintézésével nem vagyunk megelégedve. A városi törvény revíziója e jövő zenéje. Ki tudja mikor lesz ebből valami és hogyha lesz is, ki fog-e ez vájjon bennünket elégíteni ? Addig mi semmiesetre sem várhatunk. Hi­szen a város gazdasági és más egyéb ügykezelése a mostani szervezet mellett valósággal sorvad. A mostani városi tisztviselőikor (tisztelet a kivételeknek) egyáltalában nem alkalmas egy fej­lődni akaró város ügykezelését ellátni. Tehetséges, szorgalmas és munkabíró erőkre van szükségünk s nem kell visszariadni a köz-, tehát egy szent cél érdekében a munkaerők fel­­frissítésétől sem. Ezért tehát nem szabad a szervezeti szabály­rendeletet ad acta tenni, hanem a fejlődés köve­telményeinek és a város anyagi helyzetének meg­felelő módon megalkotni. Mert a mostani szerve­zet mellett a város egészséges fejlődése el sem képzelhető. Q. JUSTH GYULA LOSONCRA JÖN Népgyülés szeptember 17-én. Losonc 1911. szept. 6. A véderőreform ellen és a választójog mellett. Saját tudósítónktól. A nemzet igaz ügyeiért harcoló ellen­zéki tábor, mig egyrészt az országházban elkeseredett küzdelmet folytat a nemzetet végromlással fenyegető véderőjavaslat ellen, másrészt széles e hazában apostolokként működnek, népgyüléseken hirdetik az igét, hogy a magyar népet felvilágosítsák arról az óriási veszedelemről, amelybe a bécsi akarat követői akarják az országot dönteni. Ébred az ország már a nehéz letargiá­ból ; a közöny és elfásultság ólmos köde kezd már szétfoszlani. Elsodorja és meg­semmisíti az emberi jogokért küzdő bátor ellenzéki csapat harci tüze. Mint a havasi kürt, amelynek hangját messze-messze viszi a hajnali szellő s nyo­mában ébredő emberek sokasága bontakozik ki mély álmából és köszönti a felkelő napot: oly messze elhat a függetlenségi párt kiváló vezérének, Justh Gyulának a szava; meg­rezgeti a lelkeket, reményt önt a csüggedők ezerjeinek szivébe. És felkelnek az eddig lenyügözöttek és feltámadnak nyomasztó tétlenségükből a hatalom által béklyóba vert szabad polgárok. Eljön a vezér hozzánk. 17-én népgyülés lesz. A losonci függetlenségi és 48-as pártkör már régebben egyhangúlag elhatározta, hogy hazánk jövendőbeli fejlődését veszélyeztető s óriási, elviselhetetlen terheket jelentő véderőjavaslat ellen állást foglal. Ugyanezen közgyűlés határozatából a párt­kor vezetősége meghivta egy Losoncon megtar­tandó tiltakozó nepgyülésre az országos független­ségi pártokat, valamint a vármegye többi kerüle­teit is. A népgyülés határidejét a pártkör elnöksége az országos függetlenségi és 48-as párt vezetősé­gével eg> értelemben /. hó 17-ére tűzte ki. Ez a nap avatódik tehát nevezetessé, ez a nap lesz az, amidőn az egész ország jólétéért bátor harcot folytató ellenzéki tábor vezére: Justh Gyula a város falai közé érkezik s ezen a napon emelheti fel szavát a losonci választókerület és a meghívott választókerületnek független érzelmű polgársága, hogy tiltakozzék az ellen a megsarcolás ellen, amelyet a kormány a telhetetlen bécsi gyomor kényekedvére tőlünk ember és pénzáldozatban be­szedni akar. Just Gyula a népgyülésen. Az ellenzék parlamenti harcának vezetése s az ország különböző részein tartott tiltakozó nép­­gyűlések a vezér idejét annyira igénybe vették, hogy csak f. hó 2-án adhatott végleges választ a losonci népgyiilésre vonatkozólag. Justh Gyula levele, amelyben a losonci népgyülésen való meg­jelenését közli a következő • Budapest, 1011 szeptember 2. Igen tisztelt Pártelnökség J A gyűlésre vonatkozó szives értesítésükért fogadják hálás kö­szöneté met. A szeptember hó 17-iki határnap teljesen megfelelő. Amennyiben lehetséges lesz, én magam is részt veszek a gyűlé­sen, de ha akadályozva lennék, úgy gondoskodni fogok arról, hogy pártunk tagjai közül valaki a párt képviseletében megjelenjen. Hazafias üdvözlettel Justh Gyula.. Tehát a vezér eljön közénk, fogadjuk őt olyan szeretettel s olyan lelkesedéssel, aminőt az ország jólétéért fáradhatatlanul és önzetlenül küzdő hadvezér megérdemel. A Kossuth-párt részvétele. A Kossuth Ferenc vezetése alatt álló függet­lenségi párt is nagy érdeklődést tanúsít a losonc népgyülés iránt. Maga a párt vezére az alább táviratban érdeklődik a népgyülés határidejéről Beniczky Árpád pártelnök Losonc Szives értesítésedet köszönöm, pártgyülés ide­jét légy kegyes velem kö­zölni Kossuth. Pártkörünk közszeretetben álló elnöke Beniczky Árpád táviratilag értesítette Kossuth Ferencet a határnapról s igy biztosra vehető, hogy a Kossuth párt több trggal fogja képviseltetni magát a véderő­javaslat ellen tiltakozó népgyülésen. A népgyülésről. A tiltakozó népgyülés rendezésének megbe­szélése végett a pártkör választmánya csütörtökön délután tart ülést. Úgy értesültünk, hogy a nép gyűlés a Kubinyi-téren, a Kossuth szobor előti fog lefolyni s Beniczky Árpád pártelnök fogjj megnyitni Az országos függetlenségi pártokor kívül szónokokat küld még a választójogi liga és a szociáldemokrata párt is A rend fentartása egy ötventagu bizottság feladatát fogja képezni. Az érkező vendégek tiszteletére délben a Vigadóban banket lesz. Vidékiek a népgyülésen A népg/ülés országos politikai esemény szék­helyévé avatja Losoncot. A nagy napra nemcsak a kerület, hanem szomszédos kerületek képviselői is nagy számban jelentették be részvételüket. A balasagyarmati, a füleki és a szécsényi választó­­kerület függetlenségi körei testületileg vesznek részt a népgyülésen. VÁROSI ÜGYEK o o (—) Vámbevételek. A lefolyt augusztus hóban az alábbi vámbevételek folytak be : hely­pénz 8467 K 72 f (tavaly 4338 K 22 f.), a vám­sorompóknál 3552 K 46 f. (tavaly 3236 K 65 f.), a vasútnál 1493 K 50 f. (tavaly 1533 K 10 f.) összesen 8237 K 47 fill. — Az év elejétől az összes vámbevételek 61,279 K 52 f., mely összeg a múlt évi ugyanily idő alatt befolyt 60,927 K 54 fillérrel szemben 351 kor. 351 kor. 98 fillér növe­kedést mutat. — Ezeből láthatjuk tehát, hogy a kövezetvámbevételeink egy csöppet sem kecseg­tetnek deficit nélkül zárulással az év végén. (—) Árlejtés. A tüzérkaszárnyai trágyagöd­rök építésére az árlejtés f hó 4-én tartatott meg Az építkezést, mint legolcsóbb ajánlattevő Pólyák Jenő építész nyerte meg. (—) Városi közgyűlés. A város képviselő testületé f. hó 11-én, hétfőn a városháza dísz­termében rendes közgyűlést tart.

Next

/
Thumbnails
Contents