Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-09-07 / 36. szám
VI. évfolyam 36. szám Megjelenik minden csütörtökön Losonc, 1911 szeptember 7. arak ftftk áSB^ A A iÉpfft ft ft ft ft tft HELYBEN: HR E&TíÍÍÍÍ jp"' íVfi iÍÉí ?Íg SÍ&i (g*[íS0l IpL SE HR 9B RB^RH ^^H Losonc, Vasuti-utca 4 sz Egész 8 Mg ■■ H Ha fiH &§9 |js aJtt BB faff BB ws H| IS —! MB na HM H ><ová a lap !'' \:I;, ;. I II1111II11| || 111 ft 11 »a.- ?te R | 11% liftil | 11 |\|| uz=z\, ■ ■ ■ m ■ ■ ■H ■ ■ ■ B ü « Pit la üsteg-saa: ««»«,»»« ■ ll.lll HbI ■ Aa B 1« |A| JR99 ii ^^^LUUUllUI yüyKII^^ Egyes 'ßjggße 'HgRS'"’ aP fggt ^R^P^B A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PARTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE. 48-as törvényhozásnak legdicsőbb és talán a parlamentárizmuson kívül legmaradandóbb alkotása a a sajtószabadságról szóló törvény meghozatala. Az 1848. XVIII. törvénycikk határozottan kimondja, hogy gondolatait sajtó utján mindenki kifejezheti és terjesztheti. A cenzúra és annak minden fajtája eltöröltetett. Ezzel szemben a miniszterelnök a cenzúrának egy fajtáját, a miniszteri cenzúrát akarja behozni azzal, hogy a neki nem tetsző, vagyis a szókimondó és igaz magyar érdekeket képviselő lapokat létfeltételeiktől megfosztja, a sajtótörvény intencióját pedig azzal, hogy a terjeszkedésüket megakadályozza, megsérti. Abba kapaszkodik bele zugprokátori rabulisztikájával, hogy a «kolportázs» szó nincs a sajtótörvényben. Hát persze, hogy nincsen benn. Minek volt akkor szükség kolportázsra, mikor a lapok amúgy is olyan lassan készültek és oly kevés lap jelent meg, hogy a gyorsabb terjesztési módra sor nem is került. Itt megint azt a lesújtó esetet látjuk, hogy valahányszor közjogi törvényről van szó, a legilletékesebb faktorok mindig a megszorító értelmezés mellett foglalnak állást. Jöjjön csak szóba akármi nő kicsi fejedelmi jogosítvány, mindjárt a kiterjesztő törvénymagyarázattal találkozunk. így csavarták ki a nyakát a költségvetési törvényünknek is. A tendencia szembeötlő: a nemzet jogait nyirbálni, a fejedelmi jogokat növelni. A miniszterelnök hajmeresztő szófacsarásának, annak a betürágó törvény interpretálásnak ellent mond különben a sajtótörvény keletkezése. Olyan mozgalmas, izgalmas időkben soha nem alkothat a törvényhozás apró részletekre kiterjedő, minuciózus törvényt. Eleget tesz a kötelességének azzal, ha az alapelveket törvényileg kimondja és az utókorra bízza annak részletes kidolgozását. Különben annyira szeretnek Tiszáék a külföldi politikusokra hivatkozni, jusson eszükbe hát a hires államjogi iró, aki előttük annyival is hitelesebb, mert angol': Bentham, aki részletesen kifmti az ilyen garanciális alaptörvények termflletét. Ezek rendszerint nagy alkotmányi változások után keletkeznek. Példa erre a francia forradalom. Az ezen korból származó alaptörvényeket vizsgálta. Az ilyen alaptörvények vagy csak az alapelveket fejtik ki, a részleteket a későbbi törvényhozó testületre bízzák, vagy részletes elvekben körvonalozzák az alapjogokat. Az ilyen rövid:sen,iviharos politikai mozgalmak közepette született garanciális törvény soha sem lehet precíz, igy a sajtó törvényünk sem az bizonyára. A törvényhozó intenciója azonban bizonyára nem az volt, hogy egy aulikus érzelmű miniszter az ellenzéki lapoknak bármikor szájkosarat adhasson. A sajtóban elkövetett bűncselekmények miatt az irót más, mint független és pártatlan bíróság, felelősségre vonhatja. Mikor a miniszter azt merészeli mondani, hogy «kedvezményt» csak olyan lapoknak ad, amelyek «komoly eszközökkel» harcolnak, a neki nem tetszőknek pedig nem, — az nem egyéb, mint a miniszteri cenzúra nem is burkolt, hanem leplezetlen formája. Ezzel szemben a legerélyesebben állást kell foglalnunk és minden eszközt megragadnunk arra, hogy a kormánv ezen politikája csődöt mondjon. A szabadságjogokért lelkesedő magyar olvasó közönségre hárult most a feladat, hogy az üldözött lapok hathatós támogatásával visszaverje a kormány merényletét. Pártköri értekezlet A losonci függetlenségi és 48-as pártkör választmánya ma délután á órakor a Vigadóban ülést tart. Az ülés tárgya a f. hó 17-iki népgyülés előkészítése lesz. — A sajtószabadságért. Az a vakmerő merénylet, ameiyet Budapest alpolgármestere a kotmány intenciójából a magyar sajtószabadság ellen intézett, országszerte méltó felháborodást keltett. Mint viperacsípésre, az egész magyar sajtó egyszerre talpraállott és páratlan szép egyetértéssel utasította vissza azt az allattomos támadást, amellyel a kormány a gondolatszabadságot béklyókba akarta verni. A sajtószabadság megvédésében részt kér magának a losonci függetlenségi pártkor i^, A f. hó 17-iki népgyülésen az egész ország’^z-ine előtt tiltakozni fognak Kossuth Lajos' legszebb örökségének, a magyar sajtó szabadságnak megcsorbítása ellen. Az irgalmas mungók. A Bodor Aladár áthelyezésével kapcsolatban a legutóbb sok szó esett azokról az áskalódásokról, amelyek a független ■érzelmű állami tisztviselők ellen a mungók részéről megindultak. Emlékezünk még arra a szégyenletes önkénykedésre, amelynek egy pár vasutas gyors áthelyezése volt a következménye. A minemberi jó érzésből kivetkőzött inkvizitorok 24 óra alatt áthelyeztettek családos tisztviselőket s tönkretételeiktől sem riadtak vissza. És ha valamelyik állami tisztviselő véleményét szabadon merte nyilváhiröni, azt irgalmatlanul indexre tették a hatalmi mámorukban dorbézoló politikai betyárok. Egyik gyalázatos tettük volt Losoncon a Bodor Aladár erőszakos áthelyezése. Egy másik lett volna Scherer Lajos főgimnáziumi tanár áthelyezése. Ez azonban már be nem következett, mert a saját zsarnokoskodásától megundorodott pártban akadtak olyanok, akikben fellobbant a jó érzés szikrája s fehér kendőt lobogtattak a zsarnoki ítéletek végrehajtása előtt. így nyert kegyelmet Scherer Lajos tanár is. — A losonci munkapártnak egyik, egyébként általános tiszteletben álló tagja beszélte el a napokban öt tanú jelenlétében, hogy Scherer tanár áthelyezését csak Dr. Valihora János apátplebános kérelmére ejtették el. Megkegyelmeztek neki, — úgymond — mert lemondott párttitkári tisztéről, nem ir többé a Losonci Újságba s végül mert családos ember. — Lám, lám mily irgalmasszivüek is ezek a mi mungóink. Az emberszeretet hirdető papi intelem mégis irgalmat lopott a szivükbe s megmentette őket attól, hogy vérlázitó erőszakoskodásaiknak sorozatát eggyel öregbbitsék. —- Oh az irgalmas mungó szamaritánusok, talán eze.i kegyelmi fényükkel már hamvat szórtak a fejükre s vezeklésre adták magukat, hogy sok nagy bűneikért bűnbocsánatot nyerjenek. Birtokpolitikánk kérdései. Irta Darányi Ignác v. b. t. t., volt földmivelési miniszter. Agrárius ország lévén, nekünk minden időben igen nagy gondot kell fordítanunk helyes és célszerű birtokpolitikára. A birtokpolitika ügyében égető szükségesnek tartom egy telepítési és parcellázási törvény megalkotását. Nem értem ez alatt azt, hogy a mai kormány azt a törvényjavaslatot terjessze elő, amit én készítettem. A változó kormányoknak és kormányférfiaknak meg van a jogosultságuk, hogy a törvényhozási alkotásaikba saját egyéniségüket és saját nézeteiket is belsvihessék. A döntő az, hogy a mai nemzetilétünk fennmaradása és szociális jövőnk megái la p.tása szempontjából feltétlenül szükséges, az ne esetről-esetre és kormányzati rendszabályokkal, hanem intézményesen és változó időket és körülményeket is kötelezőleg megállapittassék. Egy telepítési törvény azért szükséges, hogy az említett törvényjavaslatban 12 évre felvett i 20 millió arra a célra biztosíttassák és az ország határain fokozott erélylyel folytathassák és megkönnyittessék s ezen akciónál a középosztálynak az a vezető szerep biztosittassék, amely azt feltétlenül megilleti. A magyar állameszme uralmát enélkül fenntartani teljesen lehetetlen és magunkat ámitanók azzal, ha ezt bármiféle szurregátumokkal lehetségesnek tartanók. A feldarabolási kérdés törvényhozási szabályozása is feltétlenül szükséges és pedig azért, hogy kisgazdáink közérdekű parcellázása ezen törvényhozási intézkedéssel elősegittessék, a parcellázás címén folytatott uzsora és kisgazdáink kizsákmányolása kot latoztassék és megakadályoztassék s e mel ett a bérlőszövetkezetek, illetőleg bérlőtársulatok alakulása is megoldást nyerjen s ezzel is egy újabb hatalmas lendületet adjunk a birtokpolitika javítására és kisgazdáink jólétének emelésére. Ezen eszme gróf Károlyi Sándor utolsó tervei közé tartozott. A telepítési és feldarabolási törvényt nekünk az utolsó tronbeszijd is megígérte. Kérdés tehát, hogy lehet mégis, hogy ezen kérdés törvényhozási megoldása zátonyra jutott? Hol lehet az a hatalom s az a nagy érdek, amelyeknek pressziói ezen ügy megoldását akadályozzák ? Talán a fiskális érdek ? Hát erre csak az a megjegyzésem, hogy amely ország erre nem tud magának pénzt teremteni, az saját jövőjéről lemondott. Vagy talán a nemzetiségi agitációra kell tekintettel lennünk ? Ezt nem LOSONC Rákóci-utca 8. ROSENBERG SÁNDOR a beérkezett őszi és téli kosztüm kelme, sétaruha kelme, pongyola kelme, bluse kelme, ■------selymek, bársonyok és téli mosókelme újdonságok úgy ízlésben, mint előnyös árban, minden eddig nyújtott választékot túlszárnyalnak. CÉGNÉL MISKOLC Széchenyi-u. 48.
