Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-08-24 / 34. szám
VI. évfolyam 34. szám. Megjelenik minden csütörtökön. LoSOllC, 1911 augusztus 24. ARAK £ áBMk fi fi Jfifi fi fi fi fi É|| jfifil isi::i nuiiiini sí iu in ^ Äivcei^.-soiü: I II 11 II III jR j|j§g UUUliUI UUÜiiU -Egyes fifififi£ ^fifipr fijfi fifi fifi fipP A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PARTJÁNAK HIVATALOS KÖZlÖNYE. WM fel munkapárt a képviselőliázban az ellenzék szorgos és kitartó munkálkodása miatt szóhoz nem juthatván, szükségesnek látja, hogy vezetőpolitikusai a sajtóban világosítsák meg úgy a maguk, mint a párt nézetét. S e tekintetben Tisza István gróf a legszorgalmasabb a vezérek közül, mert immár rövid idő alatt másodízben hallatja szavát a geszti hattyú s énekli el az ő nézeteit, mellyekkel valószínűen oly egyedül és pusztán áll széles e hazában, mint kiálló szirtfok a tenger kellős-közepén. Legújabb irodalmi remekében olyan lehetetlen, sőt érthetetlen theoriákat hangoztat s olyan nevetséges áláspontra helyezkedik abban a kérdésben, melyben a létszámemelését a nemzet anyagi teljesítőképességéből állítják elentétbe, hogy azzal még csak polemizálni sem lehet, mert annak még talán az ellenkezője sem állhatja meg a helyét. Egy politikus ugyanis azt a fontos és valóban életbevágó kérdést merítette fel, illetőleg a politikai porondjára vetette, hogy a katonai követelések olyon megterheléseket tartalmaznak, amely terhek feltétlenül az ország anyagi romlását vonnák maguk után. Tisza szerint az ország teljesítőképessége e téren számba nem jöhet, mert az ő «muszáj» elmélete szerint, amire a katonaságnak szüksége van, annak meg kell lennie, azt az országnak, ha a föld alul is, de elő kell teremtenie. Szerinte más senki sem vetette fel, de különben is ő, már mint Tisza azt még sohasem hallotta. Tehát a valóban igazságös érv felvetőjének csak azzal tud replikázni, hogy miután az ország teljesítőképességét eddig még senki sem állította szembe a katonai követelésekkel, tehát ezt a kérdést időtlen időkig senkinek sem szabad, szerinte nem is lehet felvetnie. Azt, hogy a felvetett kérdés csakugyan igazságos, hogy az fedi a tényleges állapotokat, azzal Tisza mitsem törődik. Nála csak az fontos, hogy Becs mit követel s azt ergo meg kel! szavazni, minden egyes hii és loyalis magyar politikusnak. Hogy azok a követelések nem teljesíthetők, hogy azok szolgáltatása a lehetetlenséggel határos, vagy az ország anyagi romlását vonná maga után, azzal Tisza István gróf nem törődik. Bécs kéri a katonaságnak, követeli, tehát azt muszáj inegszavaszni Azt teljesíteni kell. Ilyen elvek mellett természetesen a munkapárt esélyei az ország sy m path i áj át illetőleg napról napra gyöngülni fog. S ha ilyen megbízásokat adnak vezéreiknek, hogy érdekeiért ily módon szálljanak sikra, akkor bizonyára csakhamar oda jut majd az egész hatalmas munkapárt, mint ahova jutott a szabadelvű párt a hires zsebkendőlobogtatás után. Bizonyos, hogy Tisza sem tetteivel, de még kevésbé Írásaival nem tesz szolgálatot pártjának. De nem tesz szolgálatot az országnak sem, melynek érdekei, nyilván elsősorban lebegnek szemei előtt. Nem, ilyen politikával a magyar érdekek nem érvényesülhetnek. Ily módon jogainkat napról-napra megrövidítik s mindenkor csak az fog történni, amit Bécs a maga érdekében jónak lát s ami a mi érdekeinkéi homlok-egyenest ellenkezik. S azt hiszi Tisza, hogy az ily elvek, ilyen hangoztatása az ország rokonszenvét személyére s az általa képviselt párt felé fogja fordítani ? ! Azt hiszi, hogy igy az országban találja meg azt a támaszt, mit a parlamenlben lehetetlen. Látjuk, hogy ily eszközökkel a munkapárt teljes lezüllését, az ország előtti diszkreditálását éri majd el és sikerülni fog majd a már historiailag igazolt balkezes politikájával azt a hatalmas tábort épenugy megsemisiteni, mint ahogy mindig megsemisült mindazl amit Tisza István gróf eddig még kezébe vett. VÁROSI ÜGYEK o o Piac a patak felett. Bizottsági ülések. Losonc. 1911. aug. 22. Saját tudósitónktól Egy régi terv közeledik a megvalósulás felé. A zöldség és baromfi piac már régóta elégtelennek bizonyult arra a forgalomra, amely a mostani patakmenti piacon csak nagy ügyel-bajjal volt lonyolitható. Alkalmas terület azonban nem áll a város rendelkezésére, ahová a baromfi és zöldség piacot átlehetne helyezni. Vásárcsarnok létesítésére pedig még kicsi a város. A mostani megoldás egyébként nagyon közel áll a vásárcsarnoki intézményhez. A* jogügyi és pénzügyi bizottság ugyanis egyhangúlag hozzájárult a Farkas Zoltán városi mérnök javaslatához, hogy a Tugár-patak, a mostan épülő uj vasbetonhid mindkét oldalán egyfelől a Schobel-féle házig, másfelől a Sacherféle ház népéig befödessék. A befödés költségei, — a mérnöki jávaslat szerint — teljesen fedezetet fognak nyerni a befödött területen építendő városi áruházak béréből. A patak befödésének s ez által piacra alkalmas hely teremtésének terve mindenesetre egészséges gondolat. A vasbeton burkolat, valamint az árubódék is állandóan s könnyűszerrel tarthatók tisztán s ezzel elejét lehet venni annak a sok panasznak, A «vörös kakas». Az összes napi és hetilapok a fővárosban és a vidéken külön rovatot nyitottak a „vprös kakasának ezen a nyáron, amikor ismét nagyon sok helyen megjelent Magyarországon is és a külföldön is. Fővárosi embernek jóformán az idege sem rezdül meg amikor a veszedelem színhelyére robogó tűzoltóság ismert trombitaszavát halja. Sajnos, nem igy van ez a vidéken, különösen falun, ahol a legkisebb tűzesetnél is jóformán az egész falu épségéért kell remegni, s ahol mindenkinek azonnal a saját bőrét is kell féltenie, annál is inkább, miután a legtöbb falu kezdetleges viszonyai között még ma sem történik gondoskodás arról, hogy esetleg kitörő tüzveszedelmet még csirájában el lehessen foltani. Hozzájárul ehez sajnos egyéb is. Vidéken és faluhelyen nemcsak a viszonyok, hanem az emberek is kicsinyesek, irigység és káröröm, bosszúvágy bujtji ott sok ember szivét, s a „vörös kakas“-t igen gyakran az említett indulatok hajtják fel a bogárhátu falusi házikók födelére. Szóval a tüzesetek nagyrésze ma is még gyújtogatástól, vagyis bűnös szándéktól származik. A törvény nyomozza a bűnöst, de célt csak akkor érhet ha a társadalom, a törvény embereinek a segítségére siet Közreadjuk irt egy külföldi szakembernek a tapasztalatait, amelyeket a tüzesetek keletkezésének, nyomozásnál szerzett. A bűnös szándék kiderítése és a gyújtogató’ leleplezése a legnehezebb és legérdekesebb feladatok egyike. Akinek alkalma van arra, hogy valahol közvetlen a tűz kitörése után a helyszínére érkezhessék, mindenekelőtt arról gondoskodjék, hogy a tűz színhelyének külső viszonyai a megszemlélésig változatlanok maradjanak, ennek biztosítására esetleg őröket is kell állítani. Ha a gyújtogatás gyanúja azonnal felmerül, a tüzoltóságotarfa kell kérni, hogy lehetőség szerint minél kevesebbet bontson le az égő objektumból, hogy a helyszíni szemlét minél alaposabban lehessen megejteni, E szemlével pedig sietni kell mert a meglevő nyomok 2—3 nap alatt megsemisülnek. Célszerű az is, hogy a tűz színhelyét több oldalról lefotog rafáljuk, ezéltal esetleg olyan bizonyítékokat rögzítünk meg, amelynek fontosságát az adott pilla natban még nem is értékelhetjük. A visszamarad, romokból, üszkökbői, esetleg hamuból is következtetni lehet, hogy mi éghetett el. Ha a nyomozás megállapítja hogy a tűz több pontról indult ki, úgy itt kétségtelenül gyújtogatással állunk szemben. Ámde ilyenkor a nyomokra jói kell vigyázni, mert a gyújtogató uraknak néha arra is van gondjuk, hogy a nyomozókat félrevezessék. Egy ember például azt akarta elhitetni, hogy a macska, amelynek szőre torró hamutól megperzselődött, okozta a tüzet. Fogott tehát egy macskát, a testére petróleumban áztatott rongyokat erősített és ezeket meggyujtotta. A szegény állat holttestét megtalálták az üszkök között, de mellette nehány rongymaradványt is, amelyekről kétségtelenül meg lehetett állapítani, hogy petróleumban voltak áztatva. Egy másik ember azt akarta elhitetni, hogy a lámpa feldőlése okozta a tüzet. Összetörte tehát a lámpát, petróleumot öntött a szőnyegre, s ezt felgyújtotta. Á ode megállapították, hogy a padlóra és a szőnyegre legalább egy literre való petroleum került, mig a lámpába egy negyed liternél alig valamivel fért több. Ha szobatüzről van szó, különösen azt kell megvizsgálni, hogy a tűz a bútorra is átharapódott-e. Ez az utóbbi dolog ugyanis majdnem kétségbevonhatatlan bizonyíték arra, hogy gyujtóanyagol szórtak el a bútorok közé, miután a láng magától nem oldalvást, hanem fölfelé terjed. A szoba megégett padlóján tehát a legnagyobb gonddal petroleumnyomokat kell keresni ; ha a padlódeszkák felsőoldala teljesen elüszkösödött, emeltessünk ki 1—2 deszkát, az áruló petroleum a réseken átszivájghatott s valahol leleplezi a bűnöst. Deszkamaradványokat is a legszorgosabb vizsgálatnak kell alávetni, ha éppen maradt a deszkának valami kis magja, úgy a láng a petróleumot gázformában abba a kis magba hajtotta. Szakértő vegyvizsgálat a petróleum jelenlétét feltétlenül megállapítja. De sietni kell ám az ilyen nyomok kikutatásával, mert a gáz gyorsan elpárologhat A tüzeset után felvett maradványokból következtetni lehet néha arra, hogy azok a tárgyak, amelyekről a kárvallott azt állítja, hogy elégtek, csakugyan ott voltak-e abban a helyiségben. Némely anyagot, például : fémet, gipszet, porcellánt a tü2 el nem pusztítja, csak formájukban megváltoztatja őket. Ha tehát valaki azt állítja, hogy ilyen anya gokból való tárgyai a tűzben elpusztultak, az a5 állitása maradványokból ellenőrizhető. Néha magából a hamuból is következtetni lehet az elégeti tárgyak mivoltára, de ehhez már alapos szakértelem és sok tapasztalat is szükséges.
