Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-05-11 / 19. szám

2. oldal. LOSONCI UJSÁO 1911. május 11.

Tavaszi közgyűlés a vármegyén.

Nógrádvármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 16-án tartja rendes tavaszi közgyűlését a vármegyeházán. A közgyűlés tárgysorozatán 166 ügy szerepel. Ezek az ügyek a közgyűlést megelőző napon az állandó választmány elé kerülnek előkészítés végett. Losoncot érdeklő ügyek közül az alábbiak vannak a tárgysorozatba felvéve. Losonc r. t. város gyámpénztari számadásai. Losoncon városi tulajdont képező ingatlan eladása- Losonc r. t. városban a Temető-utcában ingatlan eladása. Losonc r. t. városban Schwarcz Jakab-féle parcellázás. Továbbá a városi közkórház 1912. évi költségvetési előirányzata és a losonci járáshoz tartozó községek husvizsgálo szabályrendeletei.

— Alispán] jelentés. A május havi tavaszi rendes közgyűlésnek kétségkívül legkiemelkedőbb pontja lesz Nagy Mihály alispán jelentése. Az alispán a múlt évre s részben az ezen év elejére is kiterjeszkedő jelentését már közzé is tette. A jelentésből megnyugvással vesszük tudomásul, hogy a vármegye központi tisztviselői, élükön az alispánnal derekas munkát végeztek az elmúlt évben is. A közérdek szolgálata feladatunkká teszi a közigazgatás munkálkodásának bírálatát is. És ehhez a hivatásunkhoz híven az elmúlt évben többször kényszerültünk rámutatni egyik-másik talán kevesebb buzgósággal kezelt ügyre, de most amikor a vármegye egész évi munkásságát summázuk, kellemes kötelességünk a vármegye szorgalmas és ügybuzgó tisztviselőinek elismerésünket nyilvánitnni.

Az évi jelentésből hü képét nyerjük vármegyénk állapotának. Részletesen tárgyalja a lefolyt időszak alatt életbeléptetett uj rendőri büntető eljárás mibenlétét. Azután élénk színekkel festi meg a vármegye múlt évi fontosabb eseményeit s beszámol a vármegyei tisztikarban történt változásokról.

Pontos felsorolását találjuk a jelentésben a közigazgatás különféle munkaköreinek működéséről.

A kivándorlás. Az amerikai kivándorlás az 1910 évben a múlt évi számadatokhoz képest csökkenést mutat, a visszavándorlás ellenben emelkedett.

Ugyanis az 1909 évben 350 egyén vándorolt ki, mig a folyó évben 337, visszavándorolt az 1909 évben 84, 1910-ben 95.

Népszámlálás A népszámlálás eredménye szerint a vármegye lakosága a következőképpen oszlott meg:

I. A füleki járás.......................... 56246 lélek

II. Balassagyarmati járás . . . 39920 „

III. Sziráki járás.................. 35419 „

IV. Szécsényi járás ..... 33087 „

V. Losonci járás................. 31945 „

VI. Nógrádi járás....................29431 „

VII. Gácsi járás....................... 21204 ,,

Vili. Losonc r. t. város . . . ■ 11592 ,.

Az egész egész vármegye lakossága 258845 lélek és pedig tisztán polgári népesség. Az elmúlt évtized alatt tehát a vármegye lakossága 20630 lélekkel szaporodott, vagyis 8'7százalékkal. Legkedvezőbb volt a szécsényi járás 11 százalékos szaporodással, ezt követték a losonci, bgyarmati, füleki és sziráki járások 8 százalékon felüli szaporodással, továbbá a nógrádi 7 százalékkal és a gácsi járás, hol a szaporodás alig haladta meg az 1 százalékot.

A vármegye ezen lélekszámában nincsenek beszámítva a távollevők és a ténylegesen szolgáló katonák, kiknek száma mindössze 7056 volt. Ezen szám nagyobb részét természetesen az Amerikában levők teszik ki.

A városi szaporodás általában igen kedvezőnek mondható, amennyiben a vármegyének immár három községe van 10.000 lélekszámon felüli lakossággal. A legnagyobb ma is Salgótarján 13.781 lakossal, utána következik L .sonc város 11593 lakossal és Balassagyarmat 10577 lakossal. Jelentősebb községei még a vármegyének Málnapatak 6329, Szécsény 4226, Lőrinci 3965, Zagyvapálfalva 3499, Érsekvadkert 3109, Kisterenye 2892, Fülek 2653, Etes 2609, Szinobánya 2560, Kálló 2304, Nagyoroszi 2257, Zagyvaróna 2244, Diósjenő 2163, Bérezel 2054 és Kösd 2015 lakossal.

Ezeken kívül 2000-nél kevesebb, de 1000-en felüli lakossága van a vármegye 56 községének. A községek nagyságait illetve azok a következőképen osztályozódnak; a vármegye 262 községéből 10000 lakoson felüli 3,3000-en felüli 5, 1000-en felüli 67, 600 lakoson felüli 98. mig 500-on aluli községi 89.

Közegészségügy. Vái megyénk közegészségügyi állapota a lefolyt év folvamán annyiban nem volt kedvező, amennyiben a szomszédos déli vármegyékből hozzánk is behurcolt kanyaró széles körben mindenkor tömeges megbetegedésekkel járó átlagban mégis jó indulatu járványokat idézett elő, és mert a kanyarójárványok gyakori következményét képező s azzal kórokozati összefüggésben álló hökhurut is több községben járványsze rüen jelentkezett.

Vármegyénknek egészségügyi személyzettel való ellátása tekintetében minden vonalon jelentékeny haladás észleltetett, egyedül a körorvosi intézmény stagnált, amennyiben a vármegyénk területén lévő 25 körorvosi állás közül csak 20 volt állandó jellegű körorvossal betöltve, mig a nógrádszennai, ábelfalvai, gácsi, romhányi és lapujtői orvosi körök többszörös pályázati felhivás közzététele dacára sem voltak pályázók hiányában betölthetők. Az orvosok létszáma 53 volt s ezek között 9 volt olyan, aki oklevelét a bécsi egyetemen nyerte el és kettő volt közöttük sebészmesteri régi minősítéssel biró orvos. Az 1910. évi dec. 31. állapot szerint 26 gyógyszertár volt működésben, ide számítva a salgótarjáni kőszénbánya részvénytársaság inaszói bányatelepén a mindenkori bányaorvos által vezetett házi, valamint a penci, mohorai és divényi körorvosok részére annak idejében engedélyezett 3 kézi gyógyszertárat. A reáljogu három és személyesjogu 19. összesen 22 önálló gyógyszertár, ugyanannyi okleveles gyógyszerész, gyógyszerészsegéd és ti gyógyszerészgyaknrnok által administráltatott.

Hangverseny a templomban.

A róm. kath. nőegyesület merész újítással lepi meg nemsokára a bámuló világot. Hangversenyt rendez a r. kath. templomban saját alapja javára.

Ez a merész idea folyó hó 28-án, délután 3 órakor fog megvalósulni. Ezen a napon a hangverseny ideje alatt elmarad a szokásos ájtatos könyörgés s mindenki csak egy korona belépődíj mellett léphet az Ur házába.

Amióta Jézus — az egyház tanítása szerint — kiűzte a templomból az üzérkedő kalmárokat, azóta még senki sem merészkedett az imának, az Isten dicséretének szentelt falak között anyagi nyerészkedésre gondolni. A csengős perselyek a különféle offertóriumok is csak mint malun necessariumok szerepelnek s kizárólag egyházi célokat szolgálnak.

A róm. kath. nőegyesület pénztárának gyarapodása azonban nem egyházi cél. A róm. kath. nőegyesület az egy felekezet kebelébe tartozó hölgyek társulása jótékony, emberbaráti célok gyakorlása végett. A jótékonyság gyakorlása pedig nem egy.iázi cél: mert ha a jótékonyság felekezetek szerint tagolódik szét, akkor már nem igazi, hanem csak feltételes jótékonyság.

A r. kath. nőegyesületnek semmi köze nincsen a r. kath. egyházhoz. Mert hogy az egyesület neve előtt a „r. kath.“ jelző áll, az megkülönböztetheti ugyan a többi nőegyesülettől, de közelebb nem hozza az egyházhoz Semmiféle jussa nem lehet tehát ahhoz, hogy a r. kath. templomot vallásos kabarék rendezésére használja.

Hová vezethetne ez a korcsmodern gondolat, ha a különböző felekezetek egyesületei (— elég baj, hogy felekezetek szerint tagolódik szét társadalmunk —) hangversenyeiknél jövedelmeik szaporítására már a templomok profanizálásától sem riadnának vissza.

Ne vigyük be tehát erőszakosan a vallásoságot a szórakozásainkba s szórakozásainkat ne vigyük be a templomba.

De egyébként, a templomban hangversenyt rendezni: ellenkezik a r. kath. egyház dogmájával is s éppen ezért ebbe a hangverseny ügybe valószínűleg még bele szól az egyházmegye püspöke is.

Veritas.

VÁROSI ÜGYEK

(—) Tanulmányút. A köztisztasági kérdés tanulmányozása végett Wagner Sándor kir. tan. polgármester, Farkas Zoltán városi főmérnök és Forbáth Imre egyetemi magántanár f. hó 19-én Nagyszebenbe utaznak. A nagyszebeni köztisztasági intézmények ugyanis a legmodernebb berendezésüek s a legalkalmasabbnak mutatkoznak arra, hogy a losonci köztisztasági kérdés ezen minta szerint nyerjen megoldást.

(—) A régi laktanya bérlete ügyében kedden és szerdán folytatott tárgyalásokat a katonai és polgári vegyes bizottság Kovács Ferenc kir. tanácsos elnöklete alatt A vegyes bizottság megállapodott a bérletnek 1926-ik évig való meg hosszabbításába, ezt a megegyezést azonban még

BOROLIN

a közös hadügyminiszternek kell jóváhagynia. A vegyes bizottság tagjai voltak : Seefeldner Oszkár alezredes, az állomásparancsnokság részéről, Tiebl Móricz a hadtestparancsnokság építészeti osztályának főnöke, Rappapord Jenő főhadbiztos, továbbá Kovács Ferenc kir. tan., Dr. Plichta Soma kir. tan és Heller Sámuel kir. főmérnök a vármegye részéről, mig a várost Wagner Sándor kir. tan. polgármester és Farkas Zoltán városi főmérnök képviselték.

(—) A városi közkönyvtár legújabb (3-ik) pótló czimjegyzéke elkészült s tartalmazza az 1903—1910 évek alatt beszerzett összes könyvek czimét és pedig : Szépirodalom 2388, Bölcselet 2, Hittudomány 2, Jogtudomány 3. Természettudomány 60, Történelem 188, folyóirat 364, Vegyes 518 összesen 3525 kötet. A füzet ára 50 fillér.

(—) Vámbevételek A múlt hóban a város házipénztárába helypénz címén befolyt 3249 K 60 fill,, kövezetvám címén a vámsorompóknál 2531 H 10 f., a vasútnál 1256 K 09 f., összesen 7027 K 09 fillér.

(—) Közvágóhidi bevételek. A városi adókezelőség kimutatása szerint a közvágóhídon eszközölt vágatások dija címén, a múlt hóban 2513 k. 59 f. folyt be a városházi pénztárba.

A lovagiasság ügye.

Besztercebánya közönségét hetek óta egy kínos ügy foglalkoztatja, mely a társadalmi nyugalmat teljesen felkavarta.

A „Hugyecz és Rosenauer“ — tekintélyes besztercebányai építési vállalkozó cég már hosszabb idő óta foglalkoztatta irodájábban Kepess György tartalékos tiszthelyettest. Mivel Kepess György a hivatalos teendőit nem végezte oly pontossággal, ahogy azt a cég megkívánta, Hugyecz György, a cég egyik tagja több ízben szemrehányást tett neki e miett. Több hét előtt Kepess későn jött a hivatalba, amire főnöke megdorgálta. Heves szóváltás kerekedett köztük s végül Hugyecz György annyira kijött sodrából, hogy tettlegesen inzultálta hivatalnokai. Kepess György e miatt p srbajsegédeket küldött főnökéhez, aki azonban kijelentette, hogy nem ad fegyveres elégtételt, azonban kész a bocsánatkérésre. Mivel Kepes nem kapót fegyveres elégtételt mint tartalékos tiszthelyettes, jelentést tett ügyéről a katonai hatóságnak. Onnan azt az utasítást kapta, hogy a polgári bíróságnál keressen elégtétell. Ebben a pörben a minap volt a tárgyalás és Loritsánszky József kir. járásbiró mindössze húsz korona pénzbüntetésre Ítélte becsületsertésért az építőmestert. Az enyhe büntetés nem elégítette ki a katonai tisztikart, amely most már magáévá tetette Kepess ügyét. A tisztikar azzal a követeléssel fordult az ottani kaszinóhoz, hogy záraja ki kebeléből Hugyecz Györgyön. A kaszinó választmánya azonban aként döntött, hogy Hugyecz továbbra is maradhat a kaszinónak, mivel az affair-ban csak a fegyveres elégtételt tagadta meg, ellenben minden kikötés nélkül felajánlotta a bocsánatkérést. A kaszinónak ez a döntése arra bírta a besztercebányai aktiv katonatiszteket — a közösök és honvédek egyaránt — hogy mindnyájan kiléptek a kaszinóból, sőt bejelenteték kilépésükét a Sport klubból és a polgári kuglizó társulatból, amelynek az építőmester is a tagja. A lovagias ügy áltál megindított lavina azonban nem áll meg itt. A kassai hadtestparacsnokság most elrendelte, hogy a tartalékos tisztek és tiszthelyettesek is követni tartoznak az aktiv tisztek eljárását, vagyis: kötelesek kilépni a neve zett három polgári egyesületből. Mivel ezeknek tagjai kétharmad részében tartalékosok, a kilépések mindahárom különben közkedvelt intézmények életképességét erősen veszélyeztetik.

Ez az eset bontotta meg azt a példás összhangot, amely a besztercebányai polgárság és katonaság között fennállott. A társadalmi viszony nagyon feszült lett s egyelőre megakasztotta a nyugalmas életet. Az ügynek és káros következményeinek mélyebb bírálatába nem bocsájtkozunk, mert reméljük, hogy az illetékes k rök belátják a helyzet lehetetlenségét és találnak módot arra, hogy a békés nyugalom újra helyreálljon. Meg kell akasztani a lavinát további haladásában, amig a rombolása nem teljes, amig eges2en maga alá nem temeti az egyetértés remek alkotásait.

A Dr. Borovszky-féle

a csoda háziszer, az emberiség megváltója. Egy bedörzsölésre megszüntet azonnal fej és fogfájást, elvágja és az összes rheumatikus és csuzos és gümőkóros, izom és izületi fájdalmakat. Égési és fagyási sebeket azonnal meggyógyít. Kiváló fertőtlenítő hatásánál fogva pedig a legjobb óvszer. — Ezer és ezer hálái rat.

Főelárusitás Losoncon : Vára

ly Adolf drogueriája