Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-05-11 / 19. szám

1911. május 11. LOSONCI UJSAO 3. oldal. V á 1 a s z a losonci nyomdai alkal­mazottak nyílt levelére. Amidőn Önök a „Losonc“ nyomdaváltozta­tása alkalmából hozzám intézték nyiltlevelüket, elsősorban azt kellett sajnálnom, hogy ily erőtlen tekintélyhöz fordultak ügyük szellemi támogatására, kinek mindig vallott függetlenségemen és szabad­ságomon kivül más erőforrásom nincsen. Hisz Önök is belátják, hogy a lap kiadása elsősorban a laptulajdonos ügye a nyomdával, utána is előbb a szerkesztőé. Magam pedig leg­följebb azt tehetném, hogy ilyen blokált nyomdá­ban nyomatott lapba nem adnám több munkál­kodásomat. Ezt, ha a nyomdatulajdonos a mun­kások és munkáltatók említett általános szerződését einem fogadná, bizonyára meg is tenném, tárgyi­lagos elvi meggyőződésem szerint. De megnyugvással vehetik im Önök is tudo­másul, hogy mikor a „Losonc“ az ismert kényszer­­helyzet miatt nyomdát változtatott, az Engel kiadóval kötött szerződés egyik alapfeltétele lett, hogy a szerződést ő is ala fogja Írni. És azóta alá is irta. így a nyomdász szakszervezet ügye ez esettel nem hogy csorbát szenvedett volna, de sőt épen nyert általa. Tisztelő hívük oo Tekintetes Szerkesztő Ur! Bodor Aladár. Múlt számban leközölt „Nyílt level“-ünkért fogadja hálás köszönetünket, egyben ismételten kérjük, hogy fenti „Válnsz“-ra megjegyzéseinket közreadni méltóztassék. Köszönettel tartozunk dr. Bodor Aladár urnák, amiért nyílt levelünket válaszra méltatta és némileg elősegítette, hogv igazságos és méltánvos követelésünk a mi győzelmünkkel végződött, annyi­ban t. i., hogy Engel István a két fél által meg­kötött kollektiv szerződést aláírta, habár nekünk eddig hivatalosan nincs tudomásunk róla. Azonban ezen aláírásra szükségesnek tartjuk a következőket megjegyezni: Engel ugyanis a helyi bizottság megkerülésével a központba küldte fel az aláírásával ellátott árszabályt, holott nagyon jól tudhatná, hogy a helyi bizottság információja nélkül nem léphet érvénybe az aláírása, mivel a központ nem tudhatja azt előre, hogy Engel egy más nyomdában felszabadult segédet alkalmaz a gépnél és a szedészetnél, mint gyakornok, holott az árszabály a szedő-gépmesteri kiképzést olyan helyen, ahol két nyomógép van üzemben, határo­zottan tiltja, mert az ilyen rendesen sem az egyiket, sem a másikat nem tudja Jogában áll, sőt kötelessége ezek után Engelnek ezen kivételes rendszer megengedését az országos árszabály­­bizottságtól kérni. Tehát mindaddig, mig az orsz. árszabály­bizottság Engelnek ezen kivételes rendszert meg nem engedte, nem vehető fel az árszabályhü nyomdák sorába. Ennyit tartottunk szükségesnek dr. Bodor Aladár ur levelére megjegyezni, egyben a „Losonc“ tek. szerkesztőségének b. figyelmébe ajánlani. A losonci nyomdai alkalmazottak. A kereskedelmi alkalmazot­tak uj otthona. A nemrégiben megalakult Kereskedelmi Alkal mazottak Egyesülete máris tanujelét adta életké­pességének. Szépen berendezett, kellemes otthont teremtett innának a Rákóci-ut 11. sz. házban, a r. kath. népiskola épületének emeleti helyiségeiben. Ennek az otthonnak az ünnepélyes megnyi­tása folyt le vasárnap délután díszes keretek kö­zött. A megnyitó ünnepély díszközgyűléssel vette kezdetét, amelyen többen résztvettek a város vezető egyéniségei közül is. Az egyesület ügybuzgó elnöke Tarján Ödön gyáros nyitotta meg a díszközgyűlést. Emelkedett hangon, tarta'mas beszédben vázolta a kereske­delmi alkalmazottak egyesületének nemes irányú törekvéseit s atadta a helyiséget rendeltetésének Wagner Sándor polgármester emelkedett ezután szólásra s meleg hangon, szives szavakb m Ígérte meg a város pártfogását az egyesületnek minden a közjóért meg nduló mozgalmában. Az Ornke képviseletéoen Wohl Rumi Adolf, a losonc— salgótarjáni kerület elnöke szólalt fel, s a kereskedelmi alkalmazottaknak az önmüködés s a hasznos szórakozás elérését célzó igyekezetük­ben a legelózéken} eoben ajánlott i fel a vezetése alatt álló munkaadókereskedők egyesületének támo­gatását. Mint a rokonegyesületet, dr. Gärtner Henrik, a losonci magántisztviselők egyesületének elnöke üdvözölte az ünnepet ülő kereskedelmi alkalma­zottakat. Az önképzés és a kereskedelmi ismeretek megszerzésének szükségességét hangoztatva buz­dította a kereskedőifjakat szorgalmas tevékenységre és munkára. Azután az ifjúság nevében Kugler Emil len­dületes szavakban mondott köszöntet a megjelent vendegeknek s kérte őket az egyesület törekvései­nek további erkölcsi támogatására. Azután Tarján Ödön elnök bejelentette, hogy Wohl Rumi Adolf belépett az egyesület tagjai sorába, mit a közgyűlés lelkes éljenzéssel vett tudomásul. Ezzel az igen látogatott ünnepi köz­gyűlés, amelyen az említetteken kivül megjelentek még dr. Ottahal Antal rerdőrkapitány, Baskay Ferenc főjegyző, Herzog Ignác, Kimer József ipar­és kereskedelmi kamarai megbízottak, továbbá Kálmán József gyárigazgatö, Läufer Manó nagy­­kereskedő stb., — véget ért. — S. — Színház. Heti műsor. Csütörtökön : Cigányszerelem. Pénteken : Délutáni ifjúsági előadásul Bizánc, este Aranyember. Szombaton: Hanakó japán társulat vendég­játéka bérletszünetben. Szerdán, május 3-án Bródi szentimentális színmüve, a „Medikus“ került színre gondos össz­­játékban, de még mindig kevés számú közönség előtt. A főszerepet (János) Deéri Béla alakította tőle telő igyekezettel, de nem minden indispozitió nélkül Annál több lendületet, életet vitt szerepébe Báthory Béla (Arrak szabó) kinek jóizü humora, természetes közvetlensége mindvégig lekötötte a a közönség figyelmét és biztosította rokonszenvét. A nőszereplők közül kitünően alakított Sándor Julia Riza szerepében finoman rutinozott művészi játékával. Megkapóan kedves temperamentumos teremtés volt Boriss Bianka Kőris Piros alakításá­ban. Ugyancsak gondos készültséggel játszotta szerepét Miklóssi Margit s betegsége dacára is kifogástalan müvészjátékot produkált. Hálás szerepkörében igen ügyes talentumos színésznek bizonyult Kovács Lajos s ugyancsak sikerültén alakított Nyikos Zs. (György) is. Csütörtökön, május 4-éu Londsdall és Rubens hires operettjét* a „Balkáni hercegnő“-t játszották, végre először telt ház előtt. Maga a darab az el­csépelt tucatoperették hatásvadászó jeleneteiből van összekotyvasztva s értékét főleg forró dél­­szlávmotivumokból komponált bűbájos zenéjének köszönheti. A címszerepet (Stefánia) Lónyay Piroska alakította előkelő művészi kvalitással. Báthory Béla Boris herceg szerepében egészséges színész­­tehetségnek bizonyult. Ugyancsak kitünően alakí­tott Ivánfy Jenő (Blatz) kinek egészséges humora, ötletes prózai állandó jókedvet és tapsot biztosított. Meieg, közvetlen játékával nagy hatást keltett Boriss Bianka, a színtársulatnak igen tehetséges tagja, kinek művészi készségétől még sokat vár­hatunk. Nyikos Zsigmond Szergiusz szerepében ma színtelennek, hidegnek bizonyult. A táncok is kitünően sikerültek s ügyes betanításra vallanak. Pénteken, május hó 5-én a Királyfogás volt műsoron. Az ismerős, kellemes melódiák még mindig jó hatást keltettek. A jó előadás, színé­szeink igyekezete még vonzóbbá tették a vala­mikor zajos sikereket látott konti-operettet. Lónyay Piroska, Fábián Linka, Kovács Hanna, Miklóssy Margit, Báthory különösen kivették részüket a sikeres előadásból. Szombaton, 6-án Lehárnak immár világhírűvé vált darabja, a Cigányszerelem került el hozzánk. Losoncot amúgy is a kölcsönös megemlékezés gyöngéd kötelékei fűzik egykori katonai karmes­teréhez, Leltárhoz, de maga a darab hire és értéke is zsúfolt házat gyűjtött egybe. Lehárról kritikusai azt Írják, hogy az opera­beli első darabja, a Kakuska óta fokonként lejjebb szállt az olcsóbb értékű zene felé. Bármint is lenne, annyi bizonyos, hogy népszerűsége a Kakuska óta, még a Vig özvegy roppant sikerei után is, fokozatosan emelkedett. A Cigányszerelem librettója is mondhatni értéktelen közhely, beosztása aránytalan ; a zenei rész azonban annyira dominál, hogy a librettó rész szükségét s hátrányait teljesen elengedjük. A zenében is ugyan kevés a haladó szerkezet, talán még az erediliség és üdeség is pl. a Vig özvegy­­höz mérten csekélyebb, nem müértő fül is külön daraboknak érzi ki belőle a magyar, oláh, cigány és bécsi operett részleteket, de mégis mindez elva­rázsolni, fülbemászó kellemes melodiasággal le­kötni tud. A zenekar és a színészi kar játéka is igen jó, jól összetanult, kellemesen folyó előadásban nyújtotta Lehár muzsikáját. Lónyay Piroskát (K Ilona) és Fábián Linkát (Zórika) kell talán leg­inkább kiemelnünk a mind jól játszó nőszereplők közül. Józsi cigány (Bay L.) igen kellemes ének­hangjának pompás játékát adta. Friss ütemü, sima játékot adtak a többiek is valamennyien, részint a jó összegyakorlottság révén, részint mivel ti több­ség jó játéka még a kedvetlenebbet is jó játókkoz hangolja. Másnap vasárnap ép oly jó előadásban és oly zsúfolt ház előtt került színre ugyancsak a Cigányszerelem. Vasárnap d. u a Kormánybiztos ment félhelyárakkal. Hétfőn, május 8-án Burnett H. és Hajó S. énekes életképe: A kis lord került szinre nem épen gondos összjátékban csekély számú közön­ség előtt. Az énekszámok a zenekar tulerős kísé­rete miatt nem voltak élvezhetők. A szereplők indispozitiója átragadt a közönségre is. A szereplők közül gondos készültséggel alakított Boris Bianka a címszerepben s ügyesen vezette át a cselekményt az itt-ott támadt csökke­nőkön. Igen sikerült megjátszással alakítottak Báthory Hobbs és Ivánfy Dick szerepében. Kovács Lajos Dorincourt szerepében ezúttal is tőle meg­szokott művészi alakítást produkált. Sándor Julia játéka azonban ezúttal színtelen, élettelen volt, Vértes pedig modorosságával nem egyszer a bur­­leszkbe tévedt. A többi szereplő, több kevesebb sikerrel állotta meg helyét kisebb-nagyobb szerep­körében. Kedden, 9-én újra Leh ír-operettet kaptunk, a Hercegkisasszonyt Káldor Dezső vendégföllép­­tével. Tekintettel a vendégszereplőre és a vásárra teltebb házat vártunk volna, de az eddigi telt házak utáni pettyhüdtségét s a következő erős házak erőgyűjtését jelentette talán. A színpadon elevenség s zavartalan összhang volt. Dominált és megelevenített a vendégszereplő Káldor játéka és éneke s a kettőnek kellemes összhangja. Kellemes, fiatalos hangja és temperamentumos hozzásimuló játéka köré központosult az előadás, a drámaibb részekben is szép erős színeket adott. Mary-Ann (Lónyay P.) szintén vonzó intelligens szerepalaki­­tást nyújtott, melynek megjátszásával kellemesen tagolódott b le az összjátékba. Úgyszintén Báthory B. és Ivánfy Jenő is dicséretre érdemes. Kovács Hanna Fotti hercegnő szerepében kedvesen ját­szott. A többiek is jóravaló, összhangzatos alakí­tást nyújtottak. HÍREK. Apátplébánosunk jubileuma. Szép ünne­pélye lesz junius hó 8-án a róm. kath. egyház­nak. Ezen a napon ünnepük meg dr. Valihora János apátplébános losonci plébánosi működésének huszonötéves évfordulóját. Az ünnepély reggel 9 órakor veszi kezdetét ünnepies istentisztelettel. Délelőtt 11 órakor tisztelgés az apátplébános laká­sán s ünnepélyes átadása a nevére leteendő ala­pítványról szóló okiratnak. Déli 1 órakor diszebéd a Vigadó nagytermében. Az ünnepségekből azon­ban az egyházon kivül részt kér magának az egész város. Dr. Valihora apátplébános elévülhe­tetlen érdemeket szerzett magának nemcsak egy­házánál, hanem a város kulturális fejlődésében is. Az aránylag anyagiakban szűkén lévő egyház az ő plébánossága alatt emelte a paróchia és a róm. kath. népiskola díszes épületeit a Rákóczi-uton. Mindig legfőbb törekvését képezte a felekezeti béke ápolása, ami páratlan becsülést és tiszteletet szer­zett számára nemcsak a városban, hanem messze vidéken is. Uj ügyvéd. Dr. Kemény Adolf ügyvédjelölt, a budapesti ügyvédvizsgáló bizottság előtt hétfőn sikerrel tette le az ügyvédi vizsgát s Losoncon irodát nyit. A diplomácia köréből. A király dr. Ghy­­mesi és Gácsi gróf Forgách János rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert a szerb királyi udvarnál, ezen állásától való felmentés mellett, rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré a szász királyi udvarhoz, továbbá a szász nagyher­cegi és hercegi udvarokhoz, az anhalti hercegi udvarhoz és a reussi, valamint schwarzburgi hercegi házakhoz kinevezte. Igazságügyi kinevezés. A király az igazságügyminiszter előterjesztésére Sándor Arnold balassagyarmati kir. törvényszéki jegyzőt hajdú­böszörményi kir. járásbírósághoz albiróvá kinevezte. — Kraicz Ernő salgótarjáni kir. járásbiró, törvény­­széki bírói minőségben az aranyosmaróti törvény­székhez áthelyeztetett.

Next

/
Thumbnails
Contents